Csak így tovább!
rta: postaimre - Dtum: 2010 08 30 ¦ 14:46:42
Egyszerû kérdések: Kik a történések alanyai? Mi történik? Kivel történik? Hogyan történik? Milyen eszközökkel történik? …MIÉRT, MI CÉLBÓL TÖRTÉNIK A CSELEKMÉNY?
Egyszerû, mint az egyszeregy, nem? Válaszoljátok meg a kérdéseket minden lehetséges szinten, s a magyar nyelv kérlelhetetlen logikájának megfelelõ eredményt kapjátok. A történelem ismerete, a valóság feltárása és a lehetõ legpontosabb behatárolása azért szükséges, hogy ezekre a kérdésekre válaszokat kaphassunk. Mindenki annyit ér, amennyit a válasza, mert õ maga a válasz. Miért van az, hogy katonailag jól képzett személyeknek nem nagyon kell elmagyarázni, hogy hányadán állunk, de a civil-civilek olyan nehezen fogják fel, ha nincs kellõ életszerû tapasztalatuk és fantáziájuk? Pár éve még itt a szomszédban is háború dúlt, szörnyûséges és etnikai háború. Nehéz elhinni, hogy ez nálunk is bekövetkezhet még akkor is, ha egyik hadviselõ félnek sem érdeke a földünk elpusztítása, csak a fölötte való uralom? Mint mondottam, lehet szeretni és nem szeretni a zsidókat ebben a kérdésben, sõt a cigányokkal kapcsolatban is lehet szentimentalizmussal élni, de a helyzet a végsõ fázisához közelít. Elcigányosításunk és elzsidósításunk olyan ténykérdés, amely tendenciának a megoldása fatális.

Teljes hr
Egyszerû kérdések: Kik a történések alanyai? Mi történik? Kivel történik? Hogyan történik? Milyen eszközökkel történik? …MIÉRT, MI CÉLBÓL TÖRTÉNIK A CSELEKMÉNY?
Egyszerû, mint az egyszeregy, nem? Válaszoljátok meg a kérdéseket minden lehetséges szinten, s a magyar nyelv kérlelhetetlen logikájának megfelelõ eredményt kapjátok. A történelem ismerete, a valóság feltárása és a lehetõ legpontosabb behatárolása azért szükséges, hogy ezekre a kérdésekre válaszokat kaphassunk. Mindenki annyit ér, amennyit a válasza, mert õ maga a válasz. Miért van az, hogy katonailag jól képzett személyeknek nem nagyon kell elmagyarázni, hogy hányadán állunk, de a civil-civilek olyan nehezen fogják fel, ha nincs kellõ életszerû tapasztalatuk és fantáziájuk? Pár éve még itt a szomszédban is háború dúlt, szörnyûséges és etnikai háború. Nehéz elhinni, hogy ez nálunk is bekövetkezhet még akkor is, ha egyik hadviselõ félnek sem érdeke a földünk elpusztítása, csak a fölötte való uralom? Mint mondottam, lehet szeretni és nem szeretni a zsidókat ebben a kérdésben, sõt a cigányokkal kapcsolatban is lehet szentimentalizmussal élni, de a helyzet a végsõ fázisához közelít. Elcigányosításunk és elzsidósításunk olyan ténykérdés, amely tendenciának a megoldása fatális. Az, hogy a kérdés megértését sem várhatjuk el az arra hivatott ostoba szervezetek ostoba vezetõitõl és beosztottaitól, már kiderült. Saját piszkukban fetrengenek és önveszélyessé váltak, így köveszélyt jelentenek a magyarokra. A KBH-s idiótákat megint a csõbe húzták s most néznek ki a fejükbõl bambán, mert még a tantusz mindig nem esett le nekik. Nem baj, mert nem is számítanak, de remélem, nem állnak a változás útjába, mert azzal, hogy a NBH-s hülyegyerekek helyett most õket húzták rugóra, azon nem változtat, hogy az úthenger nem fog megállni a lökött hazaárulók kedvéért. Ha nem tetszik, azt nagyon nem sajnálom! Így jártak! Amikor Demszky egyetlen szó nélkül lemond és nincs egy nyikk sem a nemzetromboló munkájával kapcsolatban, csak annyi, hogy a másik díszzsidó, Steiner már a szoborállításának terveirõl ad hangot, akkor ez legalább olyan beszédes, mint Makovecznek az a javallata, hogy Orbánt (Olstein) tegyük meg kormányzóvá! Ennek a cirkusznak vége kell legyen, méghozzá csúnya vége! Itt nem valamin kell változtatni, hanem mindenen, gyökeresen és bármennyire is fáj, a magyar nemzet ellenségeit harcképtelenné kell tenni és ez elemi, ösztönösen megoldandó kérdés. Az, hogy ki és hogyan ártott nekünk (és ezzel önmagának) eldöntendõ kérdése lesz a törvénykezésnek, de addig is lássunk egy képcsarnokot, ami messze nem fedi le a teljes felhozatalát ennek a díszes társaságnak. A neveket, képeket folyamatosan lehet feltölteni!

Zsidók a magyar közéletben (töredék)

Link

Azt hiszitek, hogy nincs remény? Dehogyisnem, csak az van, mert itt nem elhallgatni kell, hanem ordítani, üvölteni, csendes ajakkal, de kitartóan és minden gyûlölet nélkül, de haraggal!


„Adjon az Isten!
Imrém!
Tökéletesen igazad van, ne mindegy a játék közben, hogy az ember "zsákba macskát" játszva, esetleg szarba nyúl.
Ez már sokszor elõfordult, már sem idõ, sem lehetõség nincs a próbálkozásra.
Szerintem az is tökéletesen igaz, hogy készülõdés van,feltehetõen, fhk, az ellen oldalon. Igyekeznek rádolgozni, hogy visszaigazolást kapjanak egy esetleges megmozdulást kieszközölve, a "külsõs" bevetésekre. Remélem-tudom, nem megyünk fejjel a falnak, csak, ha nagyon muszáj, de akkor is csak kis koppanásig.
Úgy érzem, az idõ, ha nehezen is, nekünk dolgozik. Hiszen az Alsóörs története sem teljesen tiszta, mert Sanyi most nagy szarban van. Ugyanis "hõsi halott" nem lehetett a gyerek, de miért is?
Na azt ugye senki nem hiszi el, hogy mert "meleg volt", a helyzet, az igen, az meleg volt, most megy a ködösítés. Remélem, kibukik egyszer az összes szarság és annak megfelelõen lehet majd nyakon verdesni mindegyiket, mint a nyulat. De tudod mit Testvér!?
Verjék csak õk nyakon egymást, mert mostanság erre is vannak jelek, majd a fennmaradókat pedig igyekszünk mi kirugdalni a bundából.
Sajnálok egy-két embert, mert nem tud elrugaszkodni a tárgyi világtól, megérteni azért nem tudom Õket. Hiszen látják a helyzetet, de tenni ellene a nagy hümmögésen kívül semmi.
Na ez van. Ezért volt jó a beszélgetés, anno nem is oly régen, sajnálom, hogy nem tudok mindegyiken ott lenni, de más a dolgom, mint ahogyan Neked is.
Bár,olvasom sokan azt várnák Tõled, "állj az élére", de nem akarják megérteni, hogy nem errõl szól a történet.
Tudod, Imrém! az a baj, hogy a Conkordia és a Hungaria, közraktározási rt, anyagait nem tudom beszerezni, eltûnt a "patent" pedig abban bizony benne van egy csomó olyan, ma vezetõ ember/id,Dr Bárándi, Kóka, Dávidibi, Bremwalter, stb/akik ugye mintha minden párthoz kötõdnének. Sõt, a volt NBH Földi is ig. tan tag. Most az Uniós intervenciós kukoricából gyártják a bioetenolt. Milyen érdekes, ezt az APEH nem igen basztatja. Pedig nem kevés gabonát kellett elbugézni, hogy ezt meg lehessen indítani.
Csóró gazda, pedig várja a pénzét, nem tudja fizetni a hitelét a traktorra, megy tönkre, vagy a folyónak.
Ez van Imrém!
Pedig az anyag, megjárta már az NNI-t /petõfi a/ a GV-t, az ügyész pedig lesöpörte az asztalról,"ebbõl nem lesz ügy" jelszóval.
Na akkor ugye, egy db, "blankolt és politikus sincs benne"
Ez van Testvér!
Majd Philippinél, de a kardba dõlést kihagyjuk, abba majd mások.
Szebb Jövõt! Isten tartson!”

Nos, a dokumentáció megvan és nem kell az ügyészre, sem az NNI-re bízni ezt az ügyet, de még az APEH-ra sem, mert ezek már most sem létezõ entitások! A múltat nem szabad eltörölni, viszont a jövõt csak azokkal a múltukban megtisztultakkal lehet megrajzolni, akik képesek maguk mögött hagyni a hullákat és tovább lépni!


„Kedves Imre,

Ne haragudj, hogy így ismeretlenül ilyenekkel zaklatlak (gondolom napjában több tucat hasonlót kapsz), de jelenleg nincs más, akivel a tegnap történt bizarr eseményt megtudnám osztani és véleményt kérni.
(igaz, hogy csak mostanában regisztráltam, de régóta állandó olvasója vagyok az oldaladnak)

Nos, tegnap történt. Reggel, gondoltam kimegyek horgászni, hogy kicsit rendbe tegyem a gondolataimat, mert szükségem volt rá ...
Kint ülök a parton és zakatol az agyam (izrael, usa, zsidók, haarp, csíkok, jobbik, fidesz ... minden)
Kicsit paranoid beállítottságú vagyok, ami tegnap reggel valamiért még erõteljesebben nyomasztott. Nem éreztem jól magam. Bizsergett a mellkasom, a fejem..
Ekkor kaptam egy sms -t, ami végképp felkavart.
A feladója: 919842292998 (se + jel az elején, se semmi ... )
A tartalma: "Now it came to pass in the third year of Hoshea son of Elah king of Israel, that Hezekiah the son of Ahaz king of Judah began to regin"

Puff ...
Nem tudom egyszerûen hová tenni ezt a dolgot. Nem válaszoltam rá, mert nagyon gyanús.
Épp, amikor ezen rágódok, megszórnak egy ilyennel ... ?
Hát nem úgy sikerült a gondolataim rendbetétele, ahogyan azt elterveztem.

Találkoztál már hasonlóval ?
(egyébként, ha jól sejtem, ez egy bibliai idézet ? )

Köszönöm a figyelmedet és a véleményedet!

Tisztelettel:”

Az emberek figyelnek, gondolkoznak és látnak! Persze az idiótáknak mindegy, hogy mivel altatják be, mert ha képes lenne jelen állapotában megérteni a valóságot, akkor is rettegne tõle. Ezért nem szembesül azzal, hogy a múlt kísért és nem változott csak a maszlag. Zoltai tegnapi elszólása az MSZMP-s zsidóról a tudatalattit tükrözi. Ezen változtatni csak fejcserével lehetséges!

Link

De hogy lássuk, nem is vagyunk annyira paranoiások, itt van erre egy másik kis adalék. Persze szem kell hozzá és értõ elme, hogy tudjuk, mit keresünk, mert amit nem ismerünk, azt nem is észleljük. A veszély így veszi azt körül, aki nem tudja, hogy márpedig veszélyben van!

„Adjon!
Imrém!
Nagyon hasonló az érzésem, a farkasrétiben voltak koszorúzni a "rongyos Gárda" emlékmûnél, az MNG és kissé körülvették õket a metéltek, fülessel ott sunnyogtak. Sajna annyira nem vették õket komolyan, hogy az NBH-ra hajaztak a srácok, pedig azok egytõl-egyig csak héber jegyekkel voltak azonosulva. Ez van, ha valaki vak, akkor rendszerint a füle jobb, de itt minden egybevágott, vak és egyúttal, süketek is voltak.
Szebbet! Isten tartson!”

Ugye nincs itt héber maszatos metélt, csak egyre másra egyre többen. Szakértõ körök beszélik, hogy egy 3 B Kft. uralja a belbiztonsági piacot és még az In-kal zsidajai fölött álló zsidókról, volt és most is aktív rendõri vezetõkrõl van szó ebben a közegben. Nem kicsi a jégpálya, mert ez az üzleti vállalkozás felügyeli és osztja – a hírek szerint – a kisebbeknek szét a koncot és terelgeti a volt Pintér volt Civil biztonsági cégét is, amiben Tassnádi is 51 %-nyi tulajdonrészt szerezhetett cégein keresztül. Még dolgozni kell a szálak kibogozásán, de annyi bizonyos, hogy nem csak magyar szakszolgálatok illetékeseinek tûnt fel a zsidó nyomulósdi ezen a piacon, miközben a rendõrségi vezetõk egyik része nyakig és üzletileg is profitált és profitál a felállásból. Nemzetbiztonsági kérdés? Naná? NBH megoldhatja? Naná, hogy nem, mert kollaboránsok s ezzel együtt hazaárulók is.

„Hejja Imre!

Kedves Imre, bár még személyesen nem ismerjük egymást, ám céljaink, egyeznek! Mind a ketten egy oldalon egy célért harcolunk azzal amik van....
Arra kérlek, hogy tekintettel az ÁVH-s aktivitásra,
óvatosságra buzdítsalak, mert ezt a háborút, még nem nyertük meg, és a tények fényében mos még óvatosnak kell lennünk. Ideje korán nem kezdhetjük meg a "koncertet", és hogy ha mód van rá ne hozzuk képbe az ÁVH-sokat, mert igencsak kezdenek ráébredni mit is tudunk, és mit akarunk...

"Libona, a magyarokat szedjük most is össze, de lásd be, a hülyékkel nem sok mindent tudunk most kezdeni, idõ meg nem nagyon van már az adjusztáláshoz. Vagy ébrednek, vagy halnak botorul.
No mega zsidó-fasztivál, sem semmi, mert már nagykorúsítva van!"

Köszönettel…”

Na ennyit az óvatosságról! Már megint kikotyogta, hogy engem minden érdekel, ami a nemzet megmentését szolgálja! A gond ott kezdõdik, hogy szemléletmódot kell tudni váltani! Nem kenyerem a titkolózás és nem is mûködik. Paradox módon semmit nem szabad elrejteni, mert amit rejtünk és ahogy rejtjük, az a sötétséget, az NBH-s hülyéket és KBH-s csürhét, no meg a többi mossados ellenséget bevonzza, mert a sunnyogás, a lapítás és a manipuláció az õ asztaluk! Mivel rutinjuk van a hazudozásban, ezért ott nyerni, gyõzni nem lehet! Ez nem a mi terepasztalunk, s nekik annyi saruk van ott, hogy dagonyázhatnak a fekáliában kedvükre! Meg kell mutatni, hogy mit nem tesznek, mit mulasztanak és hogyan váltak a nemzet ellenségeivé ezek a szánalmas megélhetési bohócok. Látatlanban 20 év kényszermunka járna minden hivatali résztvevõnek, aki nem cselekedte meg, amit lelkiismerete diktált, mert félt és ezzel együtt vált bûnössé. Most is követnek, figyelnek és próbálkoznak, mert még mindig nem fér a csökött agyhelyükbe, hogy a dalnak már VÉGE van, s amit látnak, a színpad elbontása, miközben az elõadást végigaludták. Aki most kezd el hisztizni ezért, az nem kapja vissza a jegy árát, de cserébe a biztonsági emberek (akik nem az in-kalózok társasága) jól megértetik velük, hogy a hülyék nem ezen az oldalon vannak!

Ha idáig eljutottatok az olvasásban, akkor most nyissátok ki a fületeket: Joseph Ovadia rabbi kijelentése, mely szerint a palesztinok írmagját is ki kell irtani, igencsak felkorbácsolta a kedélyeket, s Netanjahu, de még Obama is visítozik, hogy elhatárolódjon a saját talmudista életfelfogásától. József örülne, ha az összes palesztin meghalna mert Izrael Ura pestist küldene rájuk! Ez az egyik lelki vezetõje a zsidóságnak, s sajnos, de szívbõl beszél. Itt van ez a szeretet-rezgõ szent ember!

Link
Az eset nem egyedi, de nyilván a palesztinok után mi magyarok is jól megtudhatjuk ezt hamarosan, hacsak nem hatunk oda de még nagyobb szeretet-rezgéssel!

„Mordeháj Elijahu volt izraeli fõrabbi Ehud Olmert izraeli miniszterelnöknek írt levelet, amelyben Elijahu azt a döntését közölte, hogy „semmiféle erkölcsi akadálya nincs polgárok válogatás nélküli megölésének" Izrael gázai akciója során. A levelet az ország összes zsinagógájába eljuttatták és az ószövetségi idézetekkel támasztja alá a rabbi döntését. „A zsidó háborús etika szerint, az egész város kollektíven felelõs az egyének erkölcstelen magatartásáért. Gázában az egész lakosság felelõs, mivel nem tesznek semmit, hogy a Kasszam rakéták kilövését megakadályozzák." A rabbi fia a lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy apja azt tartaná kívánatosnak, hogy az izraeli katonák helyszíni benyomulása helyett szõnyegbombázással támadják a rakétakilövõ helyeket függetlenül attól, hogy az hány palesztin életébe kerül. „Ha nem állnak meg, miután százat megölünk, akkor ezret kell megölni. És ha nem állnak meg ezer után, akkor tízezret. Ha még mindig nem állnak meg, akkor százezret, sõt egy milliót." Elijahu fia ezután a Zsoltárokból idézte azt, hogy „üldözni fogom ellenségeimet és... addig nem hagyok fel vele, ameddig nem el nem tüntetem õket a föld színérõl."

Link

De tényleg csak az élvezet kedvéért teszem ki a megerõsítõ nyilatkozatot is, amelyben –állítólag – egy Magyarországon élõ zsidó panaszolja el fajtársainak emberséges hozzáállását és a magyarokról alkotott véleményét.


„Zsidó származású olvasónk levele: "Soha többé nem akarok visszamenni Izraelbe!"
Tisztelt Szerkesztõség!
Nagyon sokáig gondolkoztam azon, hogy írjak-e önöknek, de úgy gondolom, ezen élményeimet semmiképpen sem hallgathatom el. Elõször is le kell szögeznem, hogy családom zsidó származású, de semmiképp sem vagyunk vallásos zsidók, mindenképpen magyarnak és hazafinak tekintjük magunkat, hiszen tudjuk, nem a származás számít, hanem a hazaszeretet...
Az antiszemitizmustól mindig is tartózkodtam, habár mindig rossz szemmel néztem Izrael állam agresszív politikáját, illetve az európai térségben meglévõ felvásárlási tendenciát... Most azonban mégis arra ragadtatom magam, hogy kendõzetlenül leírjam azokat az élményeket, amelyek akaratom ellenére értek, mikor Izrael területére léptem. Egy kint élõ rokonom hívott meg, eleinte húzódoztam, ám amikor olyan gáláns volt, hogy felajánlotta, fizeti a 200 ezer forintos útiköltséget oda-vissza, elfogadtam a meghívást. A meghívás csak nekem szólt, egy hét idõtartamra.
Mivel tudatában voltam a Közel-Keleten uralkodó áldatlan állapotoknak, terrorveszélynek és fokozott biztonsági intézkedéseknek, utazásom elõtt tájékozódtam az interneten. Több helyen olvastam, hogy sokszor ok nélkül zaklatnak, meghurcolnak és visszafordítanak külföldi állampolgárokat, de ezt nem vettem annyira komolyan, mivel mindig is szelíd, törvénytisztelõ humánértelmiségi voltam, engem ugyan ellenõrizhetnek, nincs rejtegetnivalóm.
Augusztus elején indult a gépem Tel-Avivba, azaz pontosabban a Ben Gurion Reptérre, s mivel hívõ református vagyok, optimistán vágtam neki a szent földnek... Rokonom, aki meghívott, egyébként apám anyai nagynénje, elvileg ott várt rám a reptéren, e-mailben azt írta, nincs mitõl félnem. Annyira nem is féltem, csak akkor leszálltam a géprõl és sor került a vám- és poggyászvizsgálatra, akkor kezdtem kicsit remegni. A hosszú sorból találomra emeltek ki 5-10 embert a biztonságiak, akiket zöld egyenruhás, huszonéves katonafiúk kísértek.
Én is beleestem a szúrópróbába, egy fiatal, huszonöt év körüli lengyel lánnyal együtt egy biztonsági õr és két katonafiú beterelt minket egy apró, ablaktalan szobába a poggyászunkkal együtt. Még ekkor sem féltem annyira, hiszen nem volt mit rejtegetnem. Az idõsebb biztonsági õr feltúrta a táskámat, aztán megkérdezte, mit keresek Izraelben. Angolul kérdezett, angolul válaszoltam, hogy egy rokonomhoz jöttem látogatóba, egy hétig szándékozom az országban tartózkodni. Közben mellettem túrta fel a két fiatal kiskatona a lengyel lány táskáját, majd ráparancsoltak, hogy vetkõzzön, motozás lesz.
Én igyekeztem elfordítani a tekintetemet, a fiúk szemmel láthatólag élvezték a lány megalázását. Mikor a melltartóját nem akarta levenni, az egyik katonafiú a géppisztolya tusával vállba vágta és letépte róla. Engem közben a biztonsági tiszt minõsíthetetlen hangnemben, kezdetleges angolságával arról faggatott, miért nem tudok héberül, ha él itt rokonom és a nevem alapján zsidó származású vagyok...
Nem tudtam mire vélni a dolgot, mondtam, hogy magyar vagyok - a lány közben felöltözhetett, miután a fehérnemûjét is levetették vele, félig már sírt -, magyar az anyanyelvem és keresztény vagyok... Erre ordít velem, hogy mit képzelek, hogy idejövök az õ országukba, és még héberül sem tudok, különben is tudja, hol van Magyarország, az a szar kis közép-európai állam, amit a befektetõik már félig felvásároltak... Értetlenkedem, kérem, hogy ne szidja az országomat, mire úgy orrba vágott, hogy eleredt az orrom vére. Megszédültem, a két kiskatona emelt fel és fogott közre. A biztonsági tiszt a szemembe vágta, hogy biztos magyar kém vagyok és a palesztinokkal mûködöm együtt. A lengyel lányt közben a vetkõztetés után egy-két angol szitokszó (pl. bitch - kurva) kíséretében kidobták a helyiségbõl, úgy tûnik, õ nem volt gyanús, csak szórakoztak vele. Én feleltem, hogy nem vagyok kém, szakmámra nézve tanár vagyok, és semmi közöm semmiféle titkosszolgálathoz. A biztonsági õr rám parancsolt, hogy ne hazudjak, majd elõvette jókora pisztolyát és közölte, hogy az ilyen embereket a hatályos törvények szerint helyben agyonlövik, fogjam be, én, büdös magyar. A pisztolyt a fejemhez tartotta, gondoltam, le azért nem lõ, de megijedtem, végül megfordította és a markolatával fejbe vágott. Megint megtántorodtam, vérzett a halántékom, újra a két kiskatona állított talpra.
Még magamhoz sem tértem, mire a biztonsági õr cinikusan közölte, hogy ha már összevéreztem az õ szent irodáját, takarítsam fel. Ennek vonakodtam eleget tenni, mire intett a kiskatonáknak. Az egyik gyomorszájon vágott a fegyverével, földre kerültem, legalább két-három percig rugdostak. Mindenem fájt, bár éreztem, hogy csontomat nem törték, erre nyilván vigyáznak. Végül is felállítottak, aztán a biztonsági tiszt közölte, hogy a kihallgatás véget ért, a vizsgálaton nem mentem át, kémkedés gyanújával haladéktalanul kitoloncolnak, és örüljek, hogy ennyivel megúszom, mert a kémeket az izraeli bíróság jellemzõen halálra ítéli, és itt nem szórakoznak, mint Európában, hanem bizony az ítélet után egy héttel fõbe lövik az embert és jelöletlen sírba dobják, mint valami állatot.
Nem értettem semmit, de szólni már nem mertem, nem akartam újabb verést. Rájuk hagytam, legyek kém, legyek bármi, csak jussak innen el. A két kiskatona egy bûzös, kétszer két méteres zárkában vitt, majd szó nélkül rám zárták az ajtót. Megkérdeztem, mi lesz velem, mire az egyik röhögve azt felelte, úgyis lelövünk és meggyalázzuk a hulládat, a másik viszont lecsitította és azt mondta, nyugodjak meg, nem lesz semmi, kitoloncolnak, nemsokára felraknak az elsõ budapesti gépre, vagy bármelyikre, ami a térségbe tart.
Nem tudtam, meddig leszek a zárkában, de a karórám szerint alig telt el négy-öt óra, mire értem jött két másik fiatal katona, és közölték, hogy készüljek, felraknak egy Bécsbe tartó gépre, onnét meg már csak hazatalálok, természetesen saját költségemre. Mivel követelmény a napi száz amerikai dollár költõpénz, volt nálam nyolcszáz dollár, amit persze nem akartam elkölteni. Egy irodába vittek, ahol egy unott arcú, középkorú férfi közölte, hogy 450 dollár, átszámítva olyan 95000 forint a visszaút költsége, ezt fizessem ki a nálam lévõ pénzbõl. Az egyik kiskatona kivett a tárcámból öt darab százdollárost, meg sem szólaltam, aztán a kezembe nyomtak egy héber nyelvû cetlit mint elismervényt, amibõl persze egy szót sem értettem. Még észbe sem kaptam, mikor az egyik katona kezembe nyomta az útlevelemet, karon fogtak és felvezettek egy Bécsbe induló repülõgépre, leültettek, és közölték, hogy a poggyászom már a csomagtérben, jó utat.
A gép felszállt, én mocskosan, véresen, mosdatlanul érkeztem meg Bécsbe, zúzódásokkal, hámsérülésekkel. Itt jegyet váltottam a maradék pénz euróra váltása után egy budapesti intercityre, így jutottam haza... Ennyit láttam tehát Izraelbõl, ami meggyõzött arról, hogy soha-soha ne akarjak oda visszamenni. Mert "ezek" ilyenek. Nyilván nem szabad hatmillió zsidó emberrõl kollektív ítéletet mondani, de az izraeli állam politikája paranoiás és idegengyûlölõ, a nem-zsidó ember élete pedig egy fabatkát sem ér, de még azé sem, aki szegrõl-végrõl zsidó, mint én, csak mondjuk nem véresszájú cionista...
Rokonom e-mailben persze szabadkozott. Én elmentem orvoshoz, látleletet vetettem a sérüléseimrõl, amelyek bár nyolc napon belül gyógyulók voltak, mégis elégségesek ahhoz, hogy panaszt tegyek. Aztán hagytam az egészet a fenébe, végül is minek rohangáljak a sóhivatalba, kinél tegyek panaszt? Az izraeli nagykövetségen? Jó vicc, esetleg ott is lekevernek egy-két pofont. Meg aztán sok helyre elér a cionizmus keze, nem akarok bonyodalmakat, elveszteni az állásomat, a jó híremet.
De mégis megírtam önöknek mindezt, mert úgy vélem, a magyar embereknek, és általában az embereknek tudniuk kell, mire számíthat, ha Izraelbe utazik. Megverhetik, megalázhatják, saját költségén indokolatlanul visszaküldhetik...
Kérem, amennyiben levelemet közlik, azt névtelenül tegyék. Tanúságul szolgálhat ez a felháborító eset, amin én nagyjából már túltettem magam, minden jóhiszemû és tisztességes embernek, aki eddig azt hitte, az izraeli állam toleráns és ér ott valamit az ember, ha nem zsidó... Igyekszem nem elhinni azoknak az állításoknak a jelentõs részét, amelyeket idõrõl idõre a Zsidóbûnözés rovatban olvasok, de ezek után úgy érzem, bármi megtörténhet...”
R. D.
Link

Akkor most legyen ennyi elég mára, mert a fordításokhoz még több idõre van szükségem, ugyanis rengeteg dolog történik a világban, amit rendszeresen nem osztok meg veletek, idõhiányától vezérelve! NBH, KBH, NNI és a többi hazaáruló szervezett bûnözõi csoportosulás, ugye veszitek az adást és értitek is, hogy mulasztásotok immár behozhatatlan! Mivel még mindig nem jön az a bõrönd és nem akartok okulni, ezért kénytelen vagyok minden nap az orrotokra koppintani, de addig örüljetek, amíg ezt csak én teszem!