Sok-sok talĂĄnyos kĂŠrdĂŠsre adott vĂĄlasz-lehetĂľsĂŠget pĂĄr mostanĂĄban Ăşjra felelevenĂ­tett korĂĄbbi tapasztalatom, amelyben fĂľleg stratĂŠgia kĂŠrdĂŠsekre kerestem a megfelelĂŠst. MiĂŠrt van az, hogy a folyamatos lebegtetĂŠs kĂśzepette a rĂŠgi vilĂĄgrend mellett megjelenve a mĂĄsik, ĂĄtmenetet kĂŠpezve Ăşgy csĂşszik egymĂĄsba, mint a dokkbĂłl a vĂ­zre ĂźltetendĂľ hajĂł? Kutuzov tudott valamit NapĂłleonnal kapcsolatban, ami nem volt publikus, de eme tudĂĄs nĂŠlkĂźlĂśzhetetlennĂŠ vĂĄlt a gyĂľzelemhez. ApropĂł, gyĂľzelem. Nem kĂŠrdĂŠs, viszont az, hogy ki ĂŠli meg ĂŠs kinek a neve alatt valĂłsulhat meg, az utolsĂł pillanatig titok marad, mert azok, akik jelenleg a hagyomĂĄnyos harcmodorban kĂźzdenek, ilyesmirĂľl ne is ĂĄlmodjanak.

A rejtĂŠly, a lebegtetĂŠs, a pszicholĂłgia hadviselĂŠs igazi cĂŠlja a demoralizĂĄlĂĄs, dezorganizĂĄlĂĄs ĂŠs a szuggesztĂ­v elemek olyan rafinĂĄlt alkalmazĂĄsĂĄban rejlik, amellyel viszonylag csekĂŠly befektetĂŠs mellett lehet nagyobb kĂĄrt okozni az ellensĂŠgnek, mint egy frontĂĄlis tĂĄmadĂĄssal. Mindezt lĂŠnyegĂŠben intellektuĂĄlis fegyverekkel, eszkĂśzĂśkkel ĂŠs pszicholĂłgiai szabĂĄlyszerĂťsĂŠgeket megtartva ĂŠrni el, nem kis mĂťvĂŠszet, hanem maga a MĂťvĂŠszet. Az ellensĂŠg ezĂĄltal ĂśnmagĂĄt belĂźlrĂľl semmisĂ­ti meg, ĂśnmagĂĄn keresztĂźl, mert a stratĂŠgia igazi cĂŠlja az ellenĂĄllĂĄs lehetĂľsĂŠgeinek csĂśkkentĂŠse, megszĂźntetĂŠse, melyet a jĂł stratĂŠga Ăşgy ĂŠrhet el, hogy sohasem egyetlen cĂŠlkitĂťzĂŠs irĂĄnyĂĄba halad, hanem alternatĂ­v cĂŠlok sorĂĄval „kĂśdĂśsĂ­t” ĂŠs Ă­gy egy csapĂĄsra tĂśbb legyet is Ăźthet, mĂ­g a valĂłdi cĂŠl mindvĂŠgig rejtve maradhat az ellensĂŠg szemei elĂľtt. Ez a stratĂŠgia az alapja a hĂĄborĂş bizonytalansĂĄgĂĄnak ĂŠs a politikai manĂľvereknek, amelyek lĂŠlektani alapokon nyugszanak.
Mivel mostanĂĄban sokat emlegetik Hitlert, a zsidĂłkat, holokausztot ĂŠs emlĂŠkeztetnek a szĂŠlsĂľjobbos nĂĄciveszĂŠlyre, ezĂŠrt nem ĂĄrt tĂŠnyszerĂťen szembe nĂŠznĂźnk a stratĂŠgiĂĄval.
Hitler: Az igazi hĂĄborĂşinkat voltakĂŠppen mĂĄr mind megvĂ­vjuk, mielĂľtt a katonai hadmĂťveletek elkezdĂľdnĂŠnek.
Lenin szerint: a legjĂłzanabb hĂĄborĂşs stratĂŠgia: addig halogatni a hadmĂťveleteket, amĂ­g az ellensĂŠg morĂĄlis szĂŠthullĂĄsa lehetĂľvĂŠ ĂŠs egyben kĂśnnyĂťvĂŠ teszi, hogy halĂĄlos csapĂĄst mĂŠrjĂźnk rĂĄ.
De mikĂśzben egyre tĂśbbet hitlereznek, megtalĂĄljĂĄk a leszĂĄrmazottjĂĄt ĂŠs kiderĂ­tik, hogy mĂŠgsem lettek Barna ÉvĂĄval ĂśnĂŠgetĂľk, mint mostanĂĄban a KĂ­na „politikĂĄja” ellen tiltakozĂł tibetiek egynĂŠmelyike, addig Uljanov-Lenint szĂŠpen csendben perifĂŠriĂĄra toljĂĄk. Érdekes ĂŠs tendenciĂłzus mindez.

MĂşltkor egyik kedves olvasom megkĂźldte Igor Panarin professzor nagyĂ­vĂť Putyinnak is szĂĄnt elemzĂŠsĂŠt. SzokĂĄsa szerint a Londoni titkosszolgĂĄlatra hivatkozott mĂŠg a 9/11-es Ăśnterrorizmus kapcsĂĄn is ĂŠs sok egyĂŠb finomsĂĄgot is megemlegetett, amely elĂľre vetĂ­tette a most kĂśvetkezĂľ lĂŠpĂŠseket. Gyakorlatilag megadta az irĂĄnyvonalat az Orosz Birodalom rĂŠgi-Ăşj szemlĂŠletĂŠnek. Most nem Ă­rom le, mirĂľl van szĂł, de azt kell mondjam, megĂĄllja a helyĂŠt ĂŠs a mostani irĂĄnyvonal, mintha az Ă­rĂĄsĂĄban foglaltaknak megfelelĂľen alakulna. De nem ezĂŠrt jutott most eszembe, hanem az ĂĄltala felvetett „lenini kĂŠrdĂŠs” miatt, ugyanis az ĂśrĂśk kĂŠrdĂŠsre adja meg a formĂĄlis vĂĄlaszt: „Mit tegyĂźnk?”

Persze nekĂźnk most nem igazĂĄn lĂŠnyegi a kĂŠrdĂŠs, mert lĂĄthatĂł, hogy amĂ­g az oroszok gyĂťrik le magukrĂłl a bekerĂ­tĂŠs gyĂťrĂťjĂŠt, addig az elzsidĂłsĂ­tott MagyarorszĂĄg viszont egyre jobban be lesz kerĂ­tve. JĂśnnek-mennek a tĂźntetĂŠsek OrbĂĄn mellett ĂŠs ellen, de PĂĄrizstĂłl kezdve, Berlinen keresztĂźl szinten minden jelentĂľsebb helyen mĂĄr a „magyaroktĂłl” visszhangos a sajtĂĄr ĂŠs a Weidling. Persze tudjuk jĂłl, hogy nem pont rĂłlunk, magyarokrĂłl, hanem a magyarnak ĂĄlcĂĄzott zsidĂł (orszĂĄg) miatt ĂŠs a kĂŠszĂźlĂľdĂľ cigĂĄny (orszĂĄg) miatt megy a stratĂŠgiai pszicholĂłgiai elterelĂľ hadmĂťvelet. Ma olvasom, hogy SĂĄrkĂśzy-t lemagyarozta az algĂŠriai sajtĂł, amit kikĂŠrĂźnk magunknak, mert ez egy zsidĂł-cigĂĄny ĂŠs annyi kĂśzĂźnk van hozzĂĄ, hogy szĂŠgyellhetjĂźk magunkat amiatt, hogy hogy hivatkozĂĄsi alapkĂŠnt a pedigrĂŠjĂŠben ott szerepel a magyar nĂŠv.

A bĂĄbukat lĂśkdĂśsik ide-oda, de arra kĂŠrek mindenkit, hogy ha tud, van kĂŠpessĂŠge rĂĄ, maradjon helyben! A nagy kavarodĂĄsban csak—csak ĂśsszeĂĄll mĂĄr a beavatkozĂĄsi szint ĂŠs szĂ­nt is kell vallani. A csapatok kikĂŠpzĂŠse ĂŠs gyakoroltatĂĄsa most zajlik a KaukĂĄzusban, LĂ­biĂĄban ĂŠs SzĂ­riĂĄban, de csendesebb vidĂŠken kicsit DĂŠlebre tĂľlĂźnk sem alszik mĂĄr medvebocs. Ez egyfajta tĂĄnciskola ĂŠs a lĂŠpĂŠsek kĂśzben nĂŠha ugyan egymĂĄst is tiporjĂĄk, de a rendszer fellazĂ­tĂĄsa, dezintegrĂĄlĂĄsa nĂŠlkĂźl nem ĂŠbredhet rĂĄ az ĂĄtlag, hogy sem egy milla-zsidĂłs-f@szbukos ĂŠs egyetlen „demokrati-kuss” platform, vagy leszĂŠlsĂľjobbozott zsidĂł-konglomerĂĄtum sem kerĂźlhet nyeregbe mĂĄr huzamosabb idĂľre, hiĂĄba hozzĂĄk elĂľ a vallĂĄsi-hitbĂŠli hagymĂĄzos, mĂŠzeskalĂĄcsot a vasorrĂş bĂĄbĂĄnak a kipĂĄs fejĂŠvel, ez a kĂŠrdĂŠs pusztĂĄn nem stratĂŠgiai.

ÖsszefogĂĄs? Igen, vĂĄgyĂĄlom, amĂ­g azok kavarjĂĄk a lekvĂĄrt, akiknek dolga ĂŠppen ezt megakadĂĄlyozni ĂŠs jĂłl is teszik, mert szemmel lĂĄthatĂłan sikeresen vĂĄlasztjĂĄk le, szĂťrik az ĂŠrtelmetlensĂŠggel felruhĂĄzott ilyen olyan vagy magyar, vagy magukfajta "nemzetvezĂľ" terelgetĂľket. Ez is stratĂŠgiai lĂŠpĂŠs. Kellemetlen, de szĂźksĂŠgszerĂť. StabilitĂĄst ezen a szinte ne vĂĄrjatok, egyelĂľre nyargalunk egyenest a kĂĄoszba, a fejetlensĂŠgbe a tĂśrvĂŠnytelensĂŠgbe, igazsĂĄgtalansĂĄgba, jogfosztottsĂĄgba, de mindez csak illĂşziĂł. MĂĄr megvan a platform a palotaforradalomhoz, s ami ma van, mĂĄr valĂłjĂĄban nincs. Elsiklottunk felette, de januĂĄrban „Polt PĂŠter ĂŠs kĂźlfĂśldi kollĂŠgĂĄi Jurij Csajka orosz legfĂľbb ĂźgyĂŠsszel folytattak elĂľbb megbeszĂŠlĂŠst, majd Dmitrij Medvegyev ĂĄllamfĂľ fogadta Ăľket Moszkva kĂśrnyĂŠki rezidenciĂĄjĂĄn.”

És bizony erõsödik a Rubel is és az ügyek itthon lassan, de biztosan egyfajta fordulatot vesznek. Miért lassan, hisz már múlt õszre állnia kellett volna a bálnak, de még mindig volt idõ és még most is van és holnap is lesz, sõt olso the day after tomorrow.

EmlĂŠkszem, milyen sĂźrgetĂľleg hatott rĂĄm egy egy szĂĄndĂŠkolt Ăźzenet korĂĄbban, de ma mĂĄr lĂĄtom, hogy sem kapkodni, sem kĂśpkĂśdni nem ĂŠri meg a pĂŠnzĂŠt, mert pĂŠnzben nem mĂŠrhetĂľ az ĂŠrtĂŠk, amit a stratĂŠgia hordoz. Nem a gyĂľzelemrĂľl van itt szĂł, mert az mĂĄr megvan, hanem annak biztosĂ­tĂĄsĂĄrĂłl, ami utĂĄna kĂśvetkezik ĂŠs annak hozadĂŠka. Az pedig mĂĄr nem stratĂŠgiai, hanem „filozĂłfiai” kĂŠrdĂŠs. Egy stratĂŠga megnyerhet tĂśbb csatĂĄt, de hĂĄborĂşt csakis „filozĂłfus” nyerhet, mert a valĂłdi bĂŠke a hĂĄborĂş legnagyobb ellensĂŠge. A macska vĂĄr, az egĂŠr rohangĂĄl.