Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

A bioelektromosság tudományának eredményei /HAARP/

Tudom√°ny
Viharmentes id√Ķben is 100 Volt fesz√ľlts√©g esik a magass√°gk√ľl√∂nbs√©g minden egyes m√©ter√©n, de viharok idej√©n az elektromos t√©r gyorsan √©s jelent√Ķsen v√°ltozik, √©s ennek a tapasztalat szerint jelent√Ķs biol√≥giai √©s ment√°lis hat√°sai vannak, mint p√©ld√°ul a fejf√°j√°s, nyugtalans√°g, izgatotts√°g. Kimutatt√°k, hogy az elektrom√°gneses t√©r v√°ltoz√°sai k√ľl√∂n√∂sen er√Ķsen hatnak az agyra √©s az idegrendszerre. A n√∂v√©nyek √©s √°llatok viselked√©se gyakran figyelemrem√©lt√≥an megv√°ltozik a vihar el√Ķtt.De viharmentes id√Ķben is jelent√Ķs szerepet j√°tszanak a F√∂ld ionoszf√©r√°ja √©s felsz√≠ne k√∂z√∂tt fell√©p√Ķ elektrom√°gneses hull√°mok. Ezek f√©nysebess√©ggel futj√°k k√∂rbe a F√∂ld 40 000 kilom√©teres felsz√≠n√©t, azaz egy m√°sodperc alatt 7-10-szer futnak el egy adott hely f√∂l√∂tt. Ezeknek az un. Schumann-hull√°moknak a rezg√©ssz√°ma teh√°t megegyezik az emberi agy alfa-hull√°mainak 7-10 Hz-es rezg√©ssz√°m√°val. Mivel az alfa-hull√°mok az √°lom √©s √©brenl√©t hat√°r√°n, k√ľl√∂n√∂sen fog√©kony √©s k√©pzeletgazdag tudat√°llapotot jelentenek, √©rdekes, hogy nemcsak az agy √©s a Schumann-hull√°mok rezg√©ssz√°mai, de id√Ķbeli v√°ltoz√°suk jellege is hasonl√≥, ak√°rcsak a m√©ly alv√°snak megfelel√Ķ agyi delta-hull√°mok √©s a viharok termelte elektrom√°gneses hull√°mok rezg√©ssz√°ma √©s lefut√°sa.

A f√°k t√∂rzs√©re helyezett elektr√≥dok a f√°k √©letciklusainak kozmikus ciklusokt√≥l f√ľgg√©s√©t mutatj√°k, a holdh√≥napt√≥l, a nap√©vt√Ķl √©s a 11 √©ves napciklust√≥l. Burr √©s Ravitz vizsg√°latai megmutatt√°k, hogy ezek a kozmikus ciklusok jelent√Ķs szerepet j√°tszanak a k√≥rh√°zi betegfelv√©telek sz√°m√°nak √©s a pszichi√°triai betegek √°llapot√°nak alakul√°s√°ban. Ezek az eredm√©nyek jelzik - t√∂bbek k√∂z√∂tt - a geofizikai, l√©gk√∂ri, kozmikus jelens√©gek kapcsolat√°t a biol√≥giai √©s pszichikus folyamatokkal.

Ismeretes t√©ny, hogy az √©l√Ķl√©nyek testi s√©r√ľl√©sekor szervezet√ľk elektromos √°ramot termel. A szalamandra vagy a gy√≠k fark√°nak let√∂r√©se ut√°n megindul√≥ regener√°ci√≥ban az elektromos √°ramok j√°tszanak ir√°ny√≠t√≥ szerepet. Kimutatt√°k, hogy a giliszta fej√©nek vagy fark√°nak lev√°g√°sa ut√°n, ha k√ľls√Ķ elektromos teret hozunk l√©tre a giliszta hossztengelye ment√©n, ennek polarit√°s√°t√≥l f√ľgg, hogy fej vagy farok fejl√Ķdik ki a v√°g√°s hely√©n. K√≠s√©rletekkel megmutatt√°k, hogy ugyanazon a helyen ism√©telten farok vagy fej n√Ķ ki egyszer√Ľen az alkalmazott k√ľls√Ķ elektrom√°gneses t√©r ir√°ny√≠t√°s√°t√≥l f√ľgg√Ķen.

A tengeri szivacsok soksejt√Ľ √©l√Ķl√©nyek, amelyeket ha szit√°n √°tpassz√≠rozunk, sejtjeik k√ľl√∂nv√°lva sz√©tsz√©lednek. Egy id√Ķ ut√°n azonban a sejtek ism√©t egym√°s fel√© indulnak √©s √ļjb√≥l √∂ssze√°ll a tengeri szivacs szervezete. K√≠s√©rletek szerint ezt az √ļjraegyes√ľl√©st a szivacs sejtjeinek elektrom√°gneses jelei vez√©rlik. Egyes n√∂v√©nyek n√∂veked√©s√©t jelent√Ķs m√©rt√©kben meggyors√≠tja egy k√ľls√Ķ elektromos t√©r. K√ľls√Ķ m√°gneses t√©rt√Ķl elszigetelve sok √©l√Ķl√©ny fejl√Ķd√©se teljesen meg√°ll. Tudom√°nyos publik√°ci√≥ban vizsg√°lt√°k az √∂sszef√ľgg√©st az akceler√°ci√≥, az ember huszadik sz√°zadi testmagass√°g-n√∂veked√©se √©s a k√∂rnyezet elektromos zajszintj√©nek emelked√©se k√∂z√∂tt. Kimutatt√°k, hogy a bio√°ramok szervezik meg az idegrendszer kialakul√°s√°t, √≠gy p√©ld√°ul a b√©ka petesejtj√©nek elektromos tere alkotja a b√©ka fejl√Ķd√Ķ idegrendszer√©nek tengely√©t. Az emberi szervezet olyan bels√Ķ folyamatai, mint p√©ld√°ul a t√ľsz√Ķreped√©s, a szervezet elektrom√°gneses alapszintj√©nek napr√≥l-napra t√∂rt√©n√Ķ m√©r√©s√©vel el√Ķre jelezhet√Ķ. Az embri√≥k fejl√Ķd√©s√©√©rt √©s az egyes g√©nek aktiv√°l√°s√°√©rt is a bioelektrom√°gneses terek a felel√Ķsek. A sejtm√Ľk√∂d√©sben az elektrom√°gneses (EM) terek az ir√°ny√≠t√≥, vez√©rl√Ķ t√©nyez√Ķk, megel√Ķzik a fell√©p√Ķ fizikai √©s pszichikai v√°ltoz√°sokat. Az EM terek vezetik az enzimeket a sejtfal receptoraihoz. A legt√∂bb betegs√©g az √©letfunkci√≥k elektrom√°gneses szab√°lyoz√°s√°nak zavaraira vezethet√Ķ vissza: √≠gy az allergia, a r√°k √©s a pikkelys√∂m√∂r is a szervezet sejtjeinek r√°di√≥ad√°sainak vagy v√©tel√©nek gyeng√ľl√©s√©re, roml√°s√°ra vezethet√Ķ vissza. Az √©l√Ķ szervezetek fejl√Ķd√©s√©t, a hatalmas f√°k par√°nyi magb√≥l el√Ķvar√°zsl√°s√°t az elektrom√°gneses terek ir√°ny√≠tj√°k. Ezek a t√©nyek a biol√≥giai szab√°lyoz√°s elektrom√°gneses term√©szete mellett √©rvelnek.

Az elektrom√°gneses t√©r a pszichikai v√°ltoz√°sokban is jelent√Ķs szerepet j√°tszik. Ezt a t√©nyt haszn√°lja f√∂l t√∂bbek k√∂z√∂tt a hazugs√°gvizsg√°l√≥ g√©p. Az emberi szervezetben a fej √©s a k√©z k√∂z√∂tt m√©rhet√Ķ fesz√ľlts√©gk√ľl√∂nbs√©g jellemz√Ķ a szervezet √©rzelmi √©s eg√©szs√©gi fok√°ra. Ravitz amerikai pszichi√°ter Burr kutat√°sai nyom√°n megmutatta, hogy a szervezet hossz√ļt√°v√ļ (m√°sodpercn√©l hosszabb id√Ķtartamokon v√°ltoz√≥) elektromos alapszintje hipn√≥zis idej√©n jelent√Ķsen lecs√∂kken, √©s egy√©rtelm√Ľ kapcsolatban √°ll √©rzelmi √©let√ľnk intenzit√°s√°val √©s pszichikai m√Ľk√∂d√©s√©nek szintj√©vel.

A l√©gk√∂r elektromos ter√©t 1861 √≥ta m√©rik folyamatosan. 1934-ben j√∂ttek r√°, hogy egy els√Ķ vil√°gh√°bor√ļs sebes√ľlt f√ľlz√ļg√°sai akkor l√©pnek fel, amikor p√°rezer kilom√©teres k√∂rzetben vill√°mlik, √©s a vill√°mokat k√≠s√©r√Ķ atmoszf√©rikus elektrom√°gneses hull√°mok be√©rkeznek. 1960-ban Reiter vizsg√°latai h√≠vt√°k fel a figyelmet arra, hogy a l√©gk√∂ri EM hull√°mok gyakoris√°g√°val n√Ķ a sebes√ľltek f√°jdalom√©rzete, az asztmarohamok, sz√≠vg√∂rcs√∂k, migr√©nes fejf√°j√°sok kit√∂r√©s√©nek sz√°ma. S√Ķt, ilyenkor megn√Ķ a b√Ľnt√©nyek, √∂ngyilkoss√°gok, k√∂zleked√©si balesetek sz√°ma, n√Ķ a reakci√≥id√Ķ. √Ėsszef√ľgg√©st mutattak ki a l√©gk√∂ri EM hull√°mok, az epilepszi√°s rohamok egy r√©sze (30%-a) √©s a sz√≠vizom infarktusok fell√©p√©se k√∂z√∂tt. Kapcsolatot tal√°ltak a sz√≠vrohamok √©s a szf√©rikusok k√∂z√∂tt is. Kimutatt√°k, hogy a 10 kHz rezg√©ssz√°m√ļ szf√©rikusok gyakoris√°g√°nak megn√∂veked√©sekor migr√©n, alv√°szavar, szorong√°s l√©pett fel. 178 amput√°lt l√°b√ļ alanyt n√©gy √©ven √°t vizsg√°ltak. √ögy tal√°lt√°k, hogy a f√°jdalmak fell√©p√©se 68%-ban egy√ľtt v√°ltozik az 5 kHz-es szf√©rikusok jelentkez√©s√©vel. Emellett m√©g a mennyd√∂rg√©sek sz√°ma √©s a fantomf√°jdalmak is egyidej√Ľs√©get mutattak. Laaber 23 tanul√≥ koncentr√°l√≥k√©pess√©g√©t vizsg√°lta, √©s azt tal√°lta, hogy a szf√©rikusok fell√©ptekor a hib√°k sz√°ma 35%-kal n√Ķtt.

Ugyanakkor t√∂bb vizsg√°lat semmif√©le kapcsolatot nem tal√°lt a szf√©rikusok √©s a biol√≥giai v√°ltoz√≥k k√∂z√∂tt. K√©t v√°ltoz√≥ r√©szleges egy√ľttfut√°sa am√ļgy sem jelent felt√©tlen√ľl oks√°gi kapcsolatot. Ez√©rt a k√©rd√©s tiszt√°z√°s√°ra k√≠s√©rleteket hajtottak v√©gre. Mesters√©gesen k√ľl√∂nb√∂z√Ķ tulajdons√°g√ļ szf√©rikusokat √°ll√≠tottak el√Ķ. A mesters√©ges szf√©rikusok a labilis alkat√ļakn√°l k√°bas√°gi t√ľneteket v√°ltottak ki. M√°s vizsg√°latokn√°l 10 kHz-es, 50 nT er√Ķss√©g√Ľ m√°gneses szf√©rikus 10 percen √°t alkalmazva az agy fali lebeny√©ben az EEG alfa-hull√°mok rezg√©ssz√°m√°t felgyors√≠totta. A z√°rt t√©rben tart√≥zkod√°s a szf√©rikusok elektromos hat√°sai ellen j√≥ v√©delmet ny√ļjt. A m√°gneses t√©r v√°ltoz√°sa viszont k√©pes a h√°zak fal√°n kereszt√ľl is kifejteni hat√°s√°t. Schienle √©s munkat√°rsai 1996-1998 k√∂z√∂tt olyan gener√°tort fejlesztettek ki, amely k√©pes egy el√Ķz√Ķleg felvett szf√©rikus reproduk√°l√°s√°ra. 32 n√Ķt v√°lasztottak ki a k√≠s√©rlet r√©sztvev√Ķinek. A viharfront 100 km-es k√∂rzet√©ben a m√°gneses jel nagys√°ga 50 nT-t (ez a f√∂ldm√°gneses t√©r √°tlag√©rt√©k√©nek alig 1 sz√°zada) √©r el. Er√Ķs vihartev√©kenys√©g idej√©n az elektrom√°gneses jel ism√©tl√Ķd√©se 7 √©s 20 Hz k√∂z√∂tt v√°ltozik, √©pp mint az emberi agy alfa-√©s b√©ta-hull√°mai. Ilyen "term√©szet-azonos" EM jeleket bocs√°tottak ki, √©s m√©rt√©k az agy EEG hull√°mainak v√°ltoz√°sait, mert mind a f√°jdalom√©rz√©s, az √©brenl√©ti k√©szs√©g, a viselked√©s jelzett szf√©rikus-f√ľgg√©se arra utal, hogy a szf√©rikusok a k√∂zponti idegrendszerre, a k√©rgi √©s a k√©reg-alatti agyter√ľletekre hatnak. A k√≠s√©rlet eredm√©nye azt mutatta, hogy a szf√©rikusok √ļj alfa hull√°mokat (8-13 Hz) v√°ltottak ki. Tov√°bb√°, a jobb f√©ltek√©ben a b√©ta-hull√°mok (14-30 Hz) is gyakoribbakk√° v√°ltak. Az agyhull√°mok feld√ļsul√°sa a szf√©rikusok alkalmaz√°sa ut√°n 20 perccel is fennmaradt. √Črdekes, hogy a k√≠s√©rletben a szf√©rikusok ugyanakkor nem okoztak √©szrevehet√Ķ tudatv√°ltoz√°st, s√Ķt testi √©s √©rzelmi v√°ltoz√°sokat sem v√°ltottak ki.
Alpert √©s Fligel kutat√°sai azt is megmutatt√°k, hogy a nagyfrekvenci√°s, t√∂bb-sz√°z kHz-es atmoszf√©rikus jelek keletkez√©s√ľk ut√°n a m√°sodperc ezredr√©sze alatt hirtelen √°talakulnak j√≥val lass√ļbb rezg√©ssz√°m√ļ, 1 kHz k√∂r√ľli hull√°mokk√°, majd tov√°bb lassulnak, √©s √≠gy alakulnak √°t kb. 1 m√°sodperc alatt a 100 kHz-es hull√°mok 10 Hz-es Schumann-hull√°mokk√°, amelyek az agyhull√°mok √∂sszes tulajdons√°gaival rendelkeznek. Agyunk tev√©kenys√©ge teh√°t t√∂bbsz√∂r√∂sen, k√∂zvetlen√ľl √©s 1 m√°sodperces k√©s√©ssel k√∂zvetve is kapcsolatban √°ll a zivatarok elektromos jeleivel. A 10 Hz-es Schumann-hull√°mok m√°r mintegy lev√°lnak a vill√°mok k√∂rzeteir√Ķl, mivel a Schumann-hull√°mok EM rezg√©sek, a 300 000 km/mp-es f√©nysebess√©ggel terjednek, √©s √≠gy m√°sodpercenk√©nt 10-szer futj√°k k√∂rbe a F√∂ldet. A 40 000 km hossz√ļ egyenl√≠t√Ķ szabja meg az √°lland√≥sul√≥ hull√°mok rezg√©ssz√°m√°t. A vill√°mok elektrom√°gneses jelei enn√©l a frekvenci√°n√°l m√°r nem lassulnak tov√°bb, mert a F√∂ld ionoszf√©r√°ja √©s felsz√≠ne k√∂zti √ľregben oda-vissza ver√Ķdve √°lland√≥sulni tudnak, alkalmazkodva az √ľreg m√©reteihez
Bizonyos vizsg√°latok m√©gis azt sejtetik, hogy szervezet√ľnk szf√©rikusokra mutatkoz√≥ √©rz√©kenys√©ge az alapja id√Ķj√°r√°s-√©rz√©kenys√©g√ľnknek is. Reiter 1960-ban vette √©szre, hogy k√ľl√∂nb√∂z√Ķ p√°ciensek csoportjai egy-k√©t nappal a be√°ll√≥ id√Ķj√°r√°s-v√°ltoz√°s el√Ķtt panaszkodtak f√°jdalom√©rz√©seik n√∂veked√©s√©r√Ķl, amikor m√©g ennek semmif√©le l√°that√≥ jele nem mutatkozott, de a szf√©rikusok tev√©kenys√©ge m√°r megn√Ķtt. Azt is kimutatt√°k, hogy akkor n√Ķ meg az √©rz√©kenys√©g a szf√©rikusok fel√©, amikor √©rzelmileg √©s vegetat√≠ven egyens√ļlyunkt√≥l t√°volabb √°llunk. Faust √∂ssze√°ll√≠totta az id√Ķj√°r√°si panaszok list√°j√°t. Schienle kutat√°sai sor√°n nemr√©g felismerte, hogy a t√∂bb panasszal √©l√Ķk alfa-hull√°mai a laborat√≥riumban el√Ķ√°ll√≠tott szf√©rikusok ut√°n er√Ķsebben √©s tart√≥sabban d√ļsultak fel, mint a kev√©sb√© id√Ķj√°r√°s-√©rz√©kenyek√©. Lehet, hogy a t√°voli vill√°ml√°s agyhull√°maink k√∂zvet√≠t√©s√©vel befoly√°solja id√Ķj√°r√°s-√©rz√©kenys√©g√ľnket? Lehet, hogy a term√©szetes EM hull√°mok nem egymagukban, hanem csakis egym√°sra-k√∂vetkez√©s√ľk rendj√©ben adj√°k biol√≥giai szervez√Ķd√©s√ľnk, eg√©szs√©g√ľnk alapj√°t?

Az √©l√Ķl√©nyek √©s az ember szervezete alapvet√Ķen elektrom√°gneses szervez√Ķd√©s√Ľ. Az elektrom√°gneses (EM) t√©r szab√°lyozza, v√°ltja ki √©s hangolja √∂ssze szervezet√ľnk sok billi√°rdnyi (ezer-milli√°rdnyi) sejtj√©nek m√°sodpercenk√©nt t√∂bb sz√°zezernyi k√©miai folyamat√°t. Ez az elektrom√°gneses szervez√Ķd√©s a szervezet√ľnk elektronjaihoz √©s ionjaihoz k√∂t√Ķd√Ķ, de √∂nmag√°ban is akt√≠v, √∂nindukci√≥ra k√©pes mez√Ķ k√©miai atomjaink, molekul√°ink m√∂g√∂tt egyfajta finom-testk√©nt, finom-szervez√Ķd√©st alkot. Ez a mez√Ķ gondoskodik eg√©szs√©g√ľnk fenntart√°s√°r√≥l.

Test√ľnk szervez√Ķd√©si folyamatainak, ak√°rcsak gondolkod√°sunk fizikai hordoz√≥i az √©l√Ķ szervezetek elektrom√°gneses hull√°mai. Ezek a m√©r√©sek szerint els√Ķsorban a 0,1 - 100 Hz-es frekvencias√°vba esnek, azaz m√°sodpercenk√©nt 0,1 - 100 rezg√©st v√©geznek (nevezz√ľk ezt a s√°vot √ČL√ē EM s√°v-nak). Ugyanebben a frekvenciatartom√°nyban kelt EM jeleket a F√∂ld m√°gneses tere, valamint a f√∂ldreng√©sek, az id√Ķj√°r√°si zavarok, s√Ķt a h√°ztart√°si g√©pek is. Agyunk elektrom√°gneses tev√©kenys√©ge n√©gy f√Ķ s√°vra oszlik: az √©brenl√©ti, √ļn. b√©ta-hull√°mok frekvenci√°ja 13-30 Hz, az alkot√≥k√©pess√©gre √©s az √°lomtev√©kenys√©gre a 8-13 Hz a jellemz√Ķ, a m√©ly alv√°sra a 4-8 Hz rezg√©ssz√°m√ļ teta-hull√°mok, m√≠g a legm√©lyebb alv√°sf√°zisra a 4 Hz alatti hull√°mok a jellemz√Ķek.

A term√©szetben el√Ķfordul√≥ √ČL√ē EM s√°v hull√°mai k√©tf√©le m√≥don fordulnak el√Ķ: √∂nmagukban, √©s nagyfrekvenci√°s rezg√©sek √°ltal sz√°ll√≠tva. A nagyfrekvenci√°s rezg√©sek sz√°ll√≠t√°sa az√©rt fontos, mert ezek a 10-100 kHz-es rezg√©ssz√°m-tartom√°nyban rendk√≠v√ľl gyeng√©n csillapodnak terjed√©s√ľk sor√°n, azaz nagyon messze eljuthatnak. Ezen a felismer√©sen alapszik a r√°di√≥z√°s is. Campbell 1967-ben kimutatta, hogy a nagyfrekvenci√°s √©s a 4-7 Hz-es rezg√©sek forr√°sa els√Ķsorban az ionoszf√©ra, am√≠g 4 Hz alatt els√Ķsorban a F√∂ld magnetoszf√©r√°j√°nak rezg√©sei jelent√Ķsek. Az ionoszf√©ra EM jelei els√Ķsorban a zivatartev√©kenys√©gben j√∂nnek l√©tre. A vill√°ml√°sok sor√°n keletkez√Ķ EM rezg√©sek rezg√©ssz√°ma a 30 Hz-100 Hz-es √©s a 10 kHz-es tartom√°nyban tet√Ķzik. A F√∂ld l√©gk√∂r√©ben keletkez√Ķ elektrom√°gneses r√°di√≥hull√°mok legnagyobb hull√°mhossz√ļ v√°lfaja, a Schumann-hull√°mok a 7,8, 14,1, 20,3, 26,4, √©s 32,5 Hz-n√©l mutatnak maximumot, egyre cs√∂kken√Ķ er√Ķss√©ggel. Ezek a hull√°mok alig nyel√Ķdnek el a l√©gk√∂rben, ezer kilom√©teres t√°von csak 10%-os vesztes√©get szenvednek. A Schumann-hull√°mok √©s a nagyfrekvenci√°s hordoz√≥k els√Ķsorban a viharokban keletkeznek, az egyenl√≠t√Ķi Afrika, D√©l-Kelet √Āzsia √©s K√∂z√©p-Amerika akt√≠v k√∂rzeteiben.
Ha megvizsg√°ljuk a term√©szetes EM rezg√©sek √©s az agyhull√°mok kapcsolat√°t, a k√∂vetkez√Ķ eredm√©nyre jutunk. Az √©brenl√©ti 13-30 Hz-es b√©ta-hull√°mok a viharf√°zissal kapcsolatosak, az √°lombeli √©s az alkot√°si l√°zra jellemz√Ķ 8-13 Hz-es alfa-hull√°mok a nyugodt id√Ķj√°r√°snak megfelel√Ķ Schumann-hull√°mokkal, a m√©ly alv√°s 4-8 Hz-es teta-hull√°mai a F√∂ld ionoszf√©r√°j√°val kapcsolatosak. A legm√©lyebb alv√°sra a F√∂ld magnetoszf√©r√°j√°nak rezg√©sei gyakorolnak hat√°st. A 25-100 Hz-es rezg√©sek, ak√°rcsak a 10-25 kHz-esek, egy√ľtt v√°ltoznak a vihartev√©kenys√©ggel. A 8 Hz k√∂r√ľli Schumann-hull√°mok a sz√©p id√Ķre jellemz√Ķek, a vihartev√©kenys√©g lecsillapod√°s√°val v√°lnak uralkod√≥v√°. A geom√°gneses t√©r zavarai gyakran szinusz-alak√ļak, rezg√©ssz√°muk 0,15-3,5Hz, √°tlagos id√Ķtartamuk 35 perc. Honnan erednek ezek a geom√°gneses mikro-pulz√°ci√≥k? Egyes kutat√≥k javaslatai szerint a Napb√≥l kidobott plazma a magnetoszf√©r√°ba √ľtk√∂zve kelti √Ķket.

T√∂bb szerz√Ķ √©szrevette, hogy kapcsolat √°ll fenn az id√Ķj√°r√°s √©s az √ČL√ē EM rezg√©sek k√∂z√∂tt. K√∂nig kutat√°sai kimutatt√°k, hogy az √ČL√ē EM hull√°mok h√°rom t√≠pusra oszthat√≥k. Az 1. t√≠pus 9 Hz-es hull√°mai az er√Ķs vill√°ml√°ssal kapcsolatosak. A 2. t√≠pus 2-6 Hz-es hull√°mai es√Ķz√©s idej√©n, m√©lyen fekv√Ķ, neh√©z felh√Ķkb√Ķl keletkeznek. A 3. t√≠pus 0,5-2 Hz-es hull√°mainak eredete ismeretlen. Napfelkelte idej√©n a 9 Hz-es hull√°mok uralkodnak, k√©s√Ķbb a 3-4 Hz-esek ker√ľlnek el√Ķt√©rbe.

Kell azonban legyen egy 4. t√≠pus is, amely a 0,1-0,5 Hz-es tartom√°nyba esik. Ha napfelkeltekor a 9 Hz-es rezg√©sek, k√©s√Ķbb a 3-4 Hz-es hull√°mok a gyakoriak, akkor √©jjel a 3 Hz alatti hull√°mok kell gyakoriak legyenek. Ezek azok a hull√°mok, amelyek a m√©ly alv√°sban is domin√°lnak. Minden s√°vban agytev√©kenys√©g√ľnk k√∂zvetlen kapcsolatban √°ll a F√∂ld m√°gneses ter√©nek viselked√©s√©vel! De √©jjel a Nap a F√∂ld t√ļls√≥ oldal√°n tal√°lhat√≥. Ha a 0,5-2 Hz-es hull√°mok eredete ismeretlen, √©s nappal ezt csak k√ľls√Ķ hat√°s, esetleg a Nap kidobott plazma-t√∂megei k√©pes csak kiv√°ltani, akkor mif√©le hat√°s rezgeti √©jjel a magnetoszf√©r√°t? Hogyan rezgeti √©ppen azzal az elektrom√°gneses hull√°mmal, amelyet alv√°s k√∂zben az √©l√Ķ szervezetek agya termel? A v√°lasz egyr√©szt a Napb√≥l kidobott, a f√©nyn√©l j√≥val lassabban mozg√≥ t√∂lt√©s-csomagokhoz, m√°sr√©szt egy m√°gnesesen tev√©keny Holdhoz vezet.

√Ėrm√©nyi Imre, haz√°nk jeles biometeorol√≥gus kutat√≥ja megfigyelte, hogy a Nap nagy proton-kit√∂r√©seit rendszerint a F√∂ld m√°gneses ter√©nek 3Hz k√∂r√ľli rezg√©se k√∂vette. A 3 Hz-es m√°gneses hull√°m pedig k√ľl√∂n√∂sen √©rz√©kenyen befoly√°solja idegrendszer√ľnk tev√©kenys√©g√©t. Ilyen hull√°mok jelentkeznek a hidegfrontok be√©rkez√©sekor is, ezekr√Ķl pedig tudjuk, hogy megterhelik a szervezetet. Hidegfront √°tvonul√°sakor az eddigi meleg leveg√Ķt hideg v√°ltja fel. A meleg √©s a hideg leveg√Ķt√∂megek gyors cser√©l√Ķd√©se a leveg√Ķ elektromos t√∂lt√©seit, √©s √≠gy a l√©gk√∂ri elektromos teret is gyorsan v√°ltoztatja. Mivel pedig szervezet√ľnk tev√©kenys√©ge rendk√≠v√ľl √©rz√©keny az elektrom√°gneses terek v√°ltoz√°saira, ilyenkor azok, akiknek szervezete lassan alkalmazkodik, k√ľl√∂nb√∂z√Ķ panaszokat √©szlelnek magukon. A hidegfront bet√∂r√©se erre √©rz√©kenyekn√©l idegb√°ntalmakat okoz, a ked√©ly√°llapotok jellegzetes hull√°mz√°s√°t. Ilyenkor a bels√Ķ √©rz√©kel√©s √©rz√©kenys√©ge is felfokoz√≥dik. A sz√≠vver√©s lelassul, a pupill√°k √∂sszesz√Ľk√ľlnek. A 3 Hz-es hull√°mok √≠gy hidegfront-hat√°st k√©pesek kiv√°ltani akkor is, amikor √©ppen nincs front, vagy ak√°r melegfront idej√©n is.

A 3 Hz-es m√°gneses hull√°mok √≠gy a naphat√°sok saj√°tos oszt√°ly√°ba tartoznak. Ezek a naphat√°sok, ak√°r √©bren vagyunk, ak√°r alszunk, a m√©ly alv√°sra jellemz√Ķ agyhull√°mok tartom√°ny√°ban √©rkeznek be szervezet√ľnkbe, √©s √≠gy fejtik ki eg√©szs√©gi √°llapotunkat is m√≥dos√≠t√≥ jellegzetes hat√°saikat. Csakhogy a m√©ly alv√°sra jellemz√Ķ 3 Hz-es hull√°m egyben azt is jelzi: nemcsak eg√©szs√©gi √°llapotunk, hanem els√Ķsorban m√©lytudati √°llapotunk az, amire a Nap kit√∂r√©sei hat√°sukat kifejtik. A m√©lytudati agyhull√°mok inform√°ci√≥tartalmai mindm√°ig ismeretlenek, az agykutat√≥k vizsg√°lataira, megfejt√©sre v√°rnak. √ćgy azt√°n az id√Ķj√°r√°s-√©rz√©kenys√©gben tulajdonk√©ppen m√©lytudatunk, gondolataink m√≥dos√≠tj√°k szervezet√ľnk m√Ľk√∂d√©s√©t, eg√©szs√©gi √°llapotunkat.
A bioelektromoss√°g gyorsan kifejl√Ķd√Ķ tudom√°nya megmutatta, hogy az √©letjelens√©gek l√©nyegi √∂sszef√ľgg√©sben √°llnak a kozmikus, f√∂ldi, bioszferikus, kollekt√≠v √©s individu√°lis elektrom√°gneses terekkel. A bioelektromoss√°g tudom√°ny√°nak elm√©leti megalapoz√°sa m√©g t√°volr√≥l sem teljes, de a gyakorlatban m√°r egy sor orvosi elj√°r√°s (biorezonancia-ter√°pia, elektroter√°pia, magnetoter√°pia stb) alkalmazza a szerzett felismer√©seket. Mivel az elektrom√°gneses terek nemcsak szervezet√ľnk belsej√©re korl√°toz√≥dnak, hanem biotereink ki is sug√°rz√≥dnak √©s k√∂lcs√∂nhatnak a k√ľls√Ķ EM terekkel, ez√©rt √©let√ľnket k√©pesek √∂sszek√∂tni m√°s √©l√Ķl√©nyek hasonl√≥ tereivel √©s kozmikus er√Ķterekkel. A bioelektromoss√°g tudom√°nya alapvet√Ķ jelent√Ķs√©g√Ľ tudom√°nny√° k√©pes kifejl√Ķdni, hogy v√°laszt adjon az √©let √©s a pszichikum term√©szet√©nek √©s m√Ľk√∂d√©s√©nek k√©rd√©seire.

/Dr. Grandpierre Attila/

HozzŠszůlŠsok

# | Tulok Tulok - 2010 08 02 ¦ 12:38:08
Kieg√©sz√≠t√©sk√©nt: "Alapt√©zis, hogy nincsen patol√≥gi√°s m√Ľk√∂d√©s patol√≥gi√°s rezg√©sek n√©lk√ľl. Teh√°t a betegs√©g minden esetben hib√°s rezg√©sk√©nt jelentkezik a szervezet elektrom√°gneses k√©p√©ben, vagyis zavar t√°mad a szervezet elektrom√°gneses egyens√ļlyi √°llapot√°ban.
Az eg√©szs√©ges hull√°mokat harmonikusnak, a betegs√©gekre jellemz√Ķ hull√°mokat pedig diszharmonikusnak nevezz√ľk.
A kezel√©sek l√©nyege, hogy a harmonikus rezg√©seket meger√Ķs√≠ts√ľk, a diszharmonikus rezg√©seket pedig megsz√ľntess√ľk. Ez azt jelenti, hogy ha betegs√©g eset√©n ellenkez√Ķ √©rtelm√Ľ hull√°mokat bocs√°tunk a szervezetre, akkor azzal a sejtek hib√°s kommunik√°ci√≥j√°t kioltjuk, vagyis mag√°t az okot sz√ľntetj√ľk meg.
Teh√°t arra kell figyelni, hogy a megfelel√Ķ nyelven, a megfelel√Ķ hanger√Ķn √©s megfelel√Ķ hosszan besz√©lj√ľnk a megfelel√Ķ sejtekhez. √Čs term√©szetesen, hogy megfelel√Ķ dolgokat mondjuk nekik..."
# | tronox tronox - 2010 08 02 ¦ 13:20:17
Tulok,

tegnap cser√©ltem sz√Ľr√Ķ bet√©tet a kerti medence v√≠zforgat√≥j√°ban. A bet√©t rendesen fekete volt, amit kor√°bban nem tapasztaltam. Sok es√Ķ volt mostan√°ban, k√©t dolgot tudok elk√©pzelni: vagy korom, vagy alum√≠nium por volt a sz√Ľr√Ķben. Ha tudsz h√°zilagos m√≥dszert az alum√≠nium kimutat√°s√°ra, akkor megcsin√°lom a tesztet, √©s megmondom hogy mi volt az. Elteszem a sz√Ľr√Ķbet√©tet, mert √Ķsszel tal√°n hozz√° tudok f√©rni elektron mikroszk√≥phoz (SEM) √©s azzal elvileg m√°r n√©h√°ny atomot is ki lehet mutatni, ha meg tudom oldani hogy vezet√Ķv√© tegyem a sz√Ľr√Ķpap√≠rt.
# | gabi gabi - 2010 08 02 ¦ 14:23:23
A l√©nyeg t√∂m√∂ren: "Teh√°t arra kell figyelni, hogy a megfelel√Ķ nyelven, a megfelel√Ķ hanger√Ķn √©s megfelel√Ķ hosszan besz√©lj√ľnk a megfelel√Ķ sejtekhez. √Čs term√©szetesen, hogy megfelel√Ķ dolgokat mondjuk nekik...."...√©s nincs benne semmi h√≥kusz-p√≥kusz
Kösz, Tulok
# | Kor√© Kor√© - 2010 08 02 ¦ 14:53:47
Nagyon hasznos ismeret,
köszönöm Tulok!
Eddig ösztönösen is beszéltem
néha a sejtjeimmel, de így kifejtve még
nem láttam sehol ezt a kérdést.
(Ezek ut√°n tal√°n nem fogjuk cikizni a
rezg√©st emleget√Ķ embereket.)
;)
# | gunar gunar - 2010 08 02 ¦ 15:15:34
Az a helyzet, hogy sokat foglalkoztok ezzel a t√©m√°val, ami j√≥, de egy nagyon fontos dolgot nem l√°ttam itt, m√©gpedig azt, hogy a chemtrailekkel kisz√≥rt r√©szecsk√©k nem csup√°n neh√©zf√©mekb√Ķl √°llnak, hanem nanotechnik√°val is k√≠s√©rleteznek feltehet√Ķen. Ezeket a k√∂ztudatban Morgellon-g√©peknek, az ezzel okozott fert√Ķz√©st Morgellon szindr√≥m√°nak h√≠vj√°k. Sajnos ezek a ketyer√©k a szervezetbe is k√©pesek behatolni, valamint, mivel el√©g er√Ķs anyagb√≥l vannak, bel√©j√ľk z√°rhat√≥ ak√°rmi is, ami egyszer√Ľ r√°di√≥frekvenci√°s utas√≠t√°sra aktiv√°l√≥dhat, pl. egy bakt√©rium, vagy v√≠rus form√°j√°ban. Ezek a g√©pek b√°rmennyire is ut√≥pisztikus, de k√©pesek reproduk√°lni magukat megfelel√Ķ k√∂zegben, erre lehetnek j√≥k a neh√©zf√©mek. Az id√Ķj√°r√°s m√≥dos√≠t√°s szerintem j√°rul√©kos dolog. Link.
# | sara sara - 2010 08 02 ¦ 17:20:04
Kedves tronox!
Az aluminiumpor nem fekete,oxid√°lt form√°ban is feh√©r.Savban,l√ļgban old√≥dik,amfoter jelleg√Ľ.L√ļgos k√∂zegben kocsony√°s feh√©r csapad√©k.Kimutat√°s√°hoz alizarinszulfosavas n√°trium sz√ľks√©ges,evvel lazacr√≥zsasz√≠n√Ľ lesz.Annak idej√©n sz√Ľr√Ķpap√≠ron mutattuk ki,k√∂z√©pre cseppentve az oldatot a folt sz√©l√©re t√©ve a reagenst a lazacr√≥zsasz√≠n aluminiumra utalt.
De szerintem itt m√°s lehet a fekete por.
# | Arany Arany - 2010 08 02 ¦ 17:22:19
Tal√°n √≠gy m√°r az sem t√Ľnik ok n√©lk√ľli nyafog√°snak, hogy nem mindegy, mit mondunk ki, a sz√≥val is teremt√ľnk.
Amit mer√©szeltem m√°r egyszer-k√©tszer k√©rni, de a v√°lasz ink√°bb visszautas√≠t√≥ volt, pedig ha gy√Ľl√∂lk√∂dve tessz√ľk a dolgunkat, akkor az is bele√≠r√≥dik a t√©rbe...
A t√©nyek gy√Ľl√∂let n√©lk√ľl is t√©nyek maradnak, √©s ez nem lesz a gyenges√©g jele akkor sem.
# | Csipi Csipi - 2010 08 02 ¦ 17:45:34
Nagyb√°ty√°m, term√©szetgy√≥gy√°szk√©nt k√ľl√∂nb√∂z√Ķ alternat√≠v gy√≥gym√≥dok alkalmaz√°s√°t kutatja. M√°r r√©gen r√°j√∂tt, hogy a szervezetben zajl√≥ folyamatoknak, √©s minden szervnek megvan a saj√°t eg√©szs√©ges ferkvenci√°ja, ami m√Ľk√∂d√©s√©t meghat√°rozza.

Elektromos impulzusokat bocs√°t emberi testbe betegs√©gek kezel√©s√©re. √Čn voltam a seg√≠ts√©g√©re, amikor a frekvencia-adatb√°zist elk√©sz√≠tett√ľk egy frekvencia-gener√°tor programmal. N√©v szerint megvannak k√≥rok, betegs√©gek kiolt√≥ (ellen) frekvenci√°i.

Ezt akupunkt√ļr√°val is kombin√°lja.

Itt a példa tehát, hogy nem csak agyhullámokra, de közvetlen (szervi) egészségre is hatással vannak.
# | aszpirin aszpirin - 2010 08 02 ¦ 21:02:41
Gunar "Az id√Ķj√°r√°s m√≥dos√≠t√°s szerintem j√°rul√©kos dolog."
Ez meg szerintem egy alapvet√Ķen t√©ves meg√°llap√≠t√°s, ami nem veszi figyelembe a val√≥s megfigyel√©seket.

Az Atlanti-√≥ce√°non figyelhet√Ķ meg, gyakran a parhoz k√∂zel is, Spanyolorsz√°gt√≥l √©szakra, Franciaorsz√°gt√≥l nyugatra, hogy rengeteg, vaskos chemtrail √ļszik a felh√Ķkben. http://www.youtub..._FwFcE4_iQ

Egy√©bk√©nt az Eyjafjallaj√∂kull kit√∂r√©se √≥ta l√©nyegesen kevesebb chemtrail l√°that√≥ k√∂z√©p M.o. felett. Gondolom, juttattak elegend√Ķ apr√≥ r√©szecsk√©t a l√©gk√∂rbe, ami n√∂veli a felh√Ķk√©pz√Ķd√©st. Manaps√°g (holott j√≥ meleg nyarunk van) legink√°bb a "sunscreen" jellemz√Ķ, azaz egyenletes m√≥don sz√©tter√≠tett feh√©res r√©teg, illetve az intenz√≠v csapad√©kk√©pz√©s, melyet a tengerek, √≥ce√°nok fel√Ķl hoznak a chemtrailek seg√≠ts√©g√©vel. Tavaly √©s tavalyel√Ķtt ink√°bb az egy helyben hirtelen k√∂zep√ľkb√Ķl kit√°gul√≥, n√∂vekv√Ķ √©s mint√°kba rendez√Ķd√Ķ gomolyfelh√Ķk voltak a jellemz√Ķk. Id√©n viszont a f√∂ldfelsz√≠nb√Ķl felp√°rolg√≥ nedvess√©g term√©szetes gomolyfelh√Ķket hoz l√©tre.

A kozmikus sug√°rz√°sr√≥l (nagy erej√Ľ, t√∂lt√©ssel b√≠r√≥ elemi r√©szecsk√©k, f√Ķleg hidrog√©n √©s egy√©b atomok) olvastam valahol, hogy n√∂veli a felh√Ķk√©pz√Ķd√©st. A Nap a saj√°t sug√°rz√°s√°val t√°vol tartja a kozmikus sug√°rz√°s egy r√©sz√©t. Ha cs√∂kken a Napb√≥l ki√°raml√≥ energia, gyeng√ľl a Naprendszer k√∂r√ľli "burok" √©s t√∂bb kozmikus sug√°rz√°s √©ri el a f√∂ldfelsz√≠nt.
# | gunar gunar - 2010 08 02 ¦ 22:34:27
Igen, mondjuk ha azt akarj√°k, hogy 1-2 nap m√ļlva ezek a r√©szecsk√©k az uralkod√≥ sz√©lj√°r√°s miatt a sz√°razf√∂ld√∂n √©rjenek f√∂ldet, akkor szerintem a legjobb ott kisz√≥rni. Ha a nap sug√°rz√°s√°t akarn√°k √°rny√©kolni, akkor sokkal jobb lenne a l√©gk√∂r felett kisz√≥rni, mert akkor egy j√≥ darabig az fent is maradna. Egy√©bk√©nt megfigyeltem, hogy n√°lunk mindig es√Ķ el√Ķtt (√©s gondolom es√Ķ alatt is, csak az nem l√°tszik) chemtraileznek. De az √©n feltev√©sem az, hogy nem felh√Ķt k√©peznek, hanem az a c√©l, hogy az es√Ķvel √©rjen f√∂ldet az anyag. Gondolom k√≠nos lenne nekik, ha sz√°raz id√Ķben a n√∂v√©nyekre meg az aut√≥kra stb. rak√≥dna a cucc. Nyilv√°n olcs√≥bb megold√°s lenne a kaj√°ba, v√≠zbe stb. keverni, csak h√°t az t√°vozik is a szervezetb√Ķl, m√≠g bel√©legezve lerak√≥dik. Fene tudja, nem vitatkozni akarok, b√°r az sem √°rt, csak egy m√°sik feltev√©st √≠rtam. A nanotechnika pedig sajnos nagyon is val√≥s lehet.

HozzŠszůlŠs kŁldťse

HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.

…rtťkelťs

Csak regisztrŠlt tagok ťrtťkelhetnek.

KťrjŁk jelentkezz be.

FelŁlmķlhatatlan! FelŁlmķlhatatlan! 50% [4 szavazat]
Nagyon jů Nagyon jů 38% [3 szavazat]
Jů 13% [1 szavazat]
Ńtlagos Ńtlagos 0% [0 szavazat]
Gyenge Gyenge 0% [0 szavazat]
GenerŠlŠsi idű: 1.12 mŠsodperc
83,040,829 egyedi lŠtogatů