Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Mit is ragozzuk, a rendszer ILLEGITIM

NaplóMit is ragozzuk, a rendszer ILLEGITIM, a most életbe léptetendő "alkotmány" hatálytalan, egy folytatólagosan elkövetett csalás-sorozat eredménye, ugyanis bizonyított módon az eddigi összes választást elcsalták. A kimutatások szerint minden egyes alkalommal olyan különbségek merültek fel a hivatalos névjegyzék tartalma és a lakosság statisztikája között, amely alkalmas arra, hogy bármely pártot a parlamentbe bejuttassák. Ez az adat minimum 100 ezer főn fölüli, amely ugyebár csak a 2002-es fidesz-mszp hivatalos adatok tekintetében is releváns, ugyanis akkor a hivatalosnak mondott adatok szerint is alig több, mint 50 ezer szavazat volt a különbség. A nemhivatalos verzió szerint Pintér megfenyegette Orbánt, hogy kiborogatja az aktáit, ha újraszámoltat. Most pedig Pintérnek hívják a fidesz miniszterét. Egy csapat ez, lássuk be. A legutóbbi OGY választásokat nyilvánvaló módon csalták el, de erre már biztosan emlékeztek! Ki akar még és milyen előrehozott választásokat, mikor azt sem tudhatjuk, hogy kik szavazhatnak és azt sem tudjuk, hogy ki is számít már szerintük magyarnak. A többiről is érdemes beszélni, de lássuk a tényeket.










Kis emlékeztető korábbról: Idom zrt. Pintér Sándor, Eclips- ügy, választási adatbázis-degenerálás..., most akkor arab-zsidó fantom kezében sült el a szírt megölő gyilkos fegyver?

KERÜLŐ UTAKON
Fantomcég lett a választási rendszer fejlesztője

2010. március 18., csütörtök • Utolsó frissítés: 2010. március 30., kedd, 10:33
Szerző: Vitéz F. Ibolya


Adóellenőrzés elől menekült egy titokzatos marokkói, Bhasil Mohammed tulajdonába egy budapesti cég, amely korábban a választási informatikai rendszer fejlesztésébe is bedolgozott.

Mintha a Kaya Ibrahim-módszerrel szabadultak volna meg tulajdonosai az É.B.SZ.K. 2004 Építőipari, Beruházó és Szolgáltató Kft.-től, amikor a céget egy Magyarországon fel nem lelhető személynek adták el. Az állítólagos vevő, a marokkói illetőségű Bhasil Mohammed a 2008-as gazdacsere idején nem szerepelt az idegenrendészeti nyilvántartásban, nem lakott Magyarországon, nem volt a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) személyiadat- és lakcímnyilvántartásában sem. A cégnyilvántartás szerint lakcíme a Marrákes közeli Ghiat településen a Mustapha út 38.

Az adásvétel tárgya nem akármilyen cég. Az É.B.SZ.K. az Idom 2000 Konzulens Zrt. egyik alvállalkozójaként nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatokkal dolgozott. A Pintér Sándor belügyminisztersége alatt felfutott, exbelügyesek által alapított, 3,5 milliárd forint körüli éves árbevételű Idom építette ki többek között a helyi, az országgyűlési és az európai parlamenti választások informatikai rendszereit, és kizárólagos szerzői jogára hivatkozva ezek fejlesztéseit a KEKKH (illetve elődje) számára egy évtizede végzi.

Az É.B.SZ.K. 2006-ban például a választásokhoz jegyzékkészítő programokat fejlesztett, 2007-ben feladatul kapta az okmányirodai rendszer tesztelését és módosítását, amibe többek között az anyakönyvi, a jármű-, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá az ügyfélkapu okmányirodai ága is beletartozik. A kft végezhette a polgári lőfegyverek országos nyilvántartó rendszerének korszerűsítését, de az ennél jóval nagyobb falatot jelentő SISone4ALL rendszerhez kapcsolódó programozói munkákat is. Utóbbi nem más, mint a kontinens teljes körözési listáját tartalmazó adatbank, az unió közös schengeni határ-ellenőrzési együttműködésének központi eleme. Az É.B.SZ.K. 2006–2007-ben összesen közel 400 millió forint értékű munkáról állított ki számlákat az Idomnak.

A nemzetbiztonsági kockázatokat firtató HVG-kérdésekre, vagyis hogy a tulajdonosváltás kapcsán illetéktelen kezekbe kerülhetett-e például az országgyűlési választások informatikai rendszerének forráskódja, netán előfordulhat-e, hogy arra nem jogosult személy kívülről hozzáférjen a rendszerhez, a KEKKH lapzártánkig nem válaszolt. Márpedig szakemberek szerint ez teljes bizonyossággal nem zárható ki, hiszen az informatikai rendszerek fejlesztése a forráskód ismerete nélkül nem lehetséges, ennek tudója pedig hozzáférhet a rendszerhez. Más kérdés, hogy az élesben működő hálózatok programjait az üzemeltető jelszavakkal, tűzfalakkal szokta védeni, ezek ismerete vagy feltörése szükséges a bejutáshoz, esetleges adatmódosításhoz.

Mivel a titkosszolgálati cégjegyzék – vagyis azon vállalkozások listája, amelyek teljesítik az idevágó 2004-es kormányhatározatban foglalt nemzetbiztonsági követelményeket – nem publikus, kívülálló azt sem tudhatja, hogy az É.B.SZ.K. a tulajdonosváltás előtt vagy után szerepelt-e a lajstromban. A magyar nyilvántartásokban nem szereplő marokkói tulajdonos mindazonáltal aligha eshetett át olyasfajta nemzetbiztonsági ellenőrzésen, amilyenen állami cégekkel, hivatalokkal szerződni vágyó vállalkozások és tagjaik szoktak, ha elvégzendő munkájuk nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információkkal kapcsolatos. Igaz, a jelek szerint a tulajdonosváltást nem is a további állami informatikai megrendelésekben való részvétel motiválta.

Az É.B.SZ.K.-nak az adóhatósággal gyűlt meg a baja. Erre utal legalábbis, hogy a cégjegyzék szerint az APEH 2008 végén végrehajtást kezdeményezett ellene. A hivatal nem közölhet konkrét adatokat az adózókról, de a HVG más forrásból származó információi szerint a tulajdonosváltás egybeesett a cég ellen elrendelt APEH-vizsgálattal. A hatóság adócsalást gyanított, vagyis azt, hogy az állami megrendeléseken dolgozó társaság nem fizette meg maradéktalanul a közterheket. A helyszínre kivonult revizorok a székhelyként megjelölt fővárosi Brassó úti címen nem találtak senkit. Sem az ellenőrzésről előre értesített Vódli Ferencet – a Bhasil előtti tulajdonos-ügyvezetőt –, sem marokkói utódját, aki hivatalosan 2008. június 23-án, röviddel az adóvizsgálat megindítása előtt lett a cég tulajdonos-ügyvezetője.

A cégnyilvántartásból annyi állapítható meg, hogy a 2004-ben 3 millió forint törzstőkével alapított É.B.SZ.K. Idom-alvállalkozó korában fő tevékenységeként nem valamilyen informatikai területet, hanem épület, híd, alagút, közművezeték építését jelölte meg. Egyik alapítója, Vódli felbukkan az Inter-Cop Magánnyomozó és Tanácsadó Kft. tulajdonosaként, amúgy pedig veje volt az Idom-tulaj Kovács Zoltánnak. (A rokoni-alvállalkozói szál nem egyedi a történetben. Az ugyanebben az időszakban csaknem egymilliárd forint erejéig az Idomnak bedolgozó, azóta a cégjegyzékből törölt Eu-Soft Kft. – amelynek több mint 100 millió forintot számlázott le az É.B.SZ.K. – ügyvezetője szintén rokona egy másik Idom-tulajnak.) Tulajdonosváltása után az É.B.SZ.K. a szoftverfejlesztésről a textiltermékgyártásra és építési tevékenységre állt át, illetve a korábban a százmilliós nagyságrendű állami számítástechnikai megrendeléseken dolgozó cégre csak az irodagép- és számítógép-javítás emlékeztet.

A KEKKH nem válaszolt a HVG-nek arra a kérdésére sem, milyen biztonsági követelményeket támaszt a választási, okmányirodai informatikai fejlesztésekre kiírt közbeszerzéseken nyertes cégek alvállalkozóival szemben. Tudja-e, hogy pontosan mely cégek dolgoznak be a teljes lakosság adatkezelését érintő programokba, mit végeznek el, miként tesznek eleget például tulajdonosváltás esetén a titoktartási kötelezettségnek? A Közbeszerzési Értesítőben közzétett eredményhirdetések pedig nem sok kapaszkodót adnak alvállalkozóügyben. A 2006-os helyi önkormányzati választások Idom által elnyert rendszerfejlesztésének 775 millió forintos munkájánál például annyi a megjegyzés, hogy vélhetően 240 millió forintnyi feladatot végez alvállalkozó. A 2009-es európai parlamenti választás 450 milliós megrendeléséből pedig 40 százalék volt az előzetesen becsült alvállalkozói részarány.

A hivatalnak a jelek szerint nincsenek aggályai az É.B.SZ.K. miatt. Legalábbis erre utal, hogy az Idom – amelynek közvetett fő tulajdonosa Schäffer István, aki 2001–2009 között volt a miniszterelnökség központi szolgáltatási főigazgatója – elnyerte a 2010-es választások informatikai rendszerének módosítására, tesztelésére, működtetésére szóló egyszemélyes közbeszerzési tendert is. Az 592 millió forintos beruházásba az eredményhirdetés szerint be fog vonni alvállalkozót. Közelebbről azonban nem nevezte meg a beszállítókat, csupán a „nem ismert” rubrikát ikszelte be.

VITÉZ F. IBOLYA
http://hvg.hu/hvgfriss/2010.11/201011_fantomceg_lett_a_valasztasi_rendszer_fejles

Idom 2000: folytatódik a rendszerfejlesztő sztorija

* Virtuálisan meztelen Angelina
* Dukai Regina, a popkirálynő
* Természetes idomok
Több állami hivataltól kapott hasznos információkat még a pályázatok kiírása előtt a választási informatikai rendszereket fejlesztő Idom 2000 Zrt., amely olykor még a kormányzati előterjesztésen is igazíthatott – derül ki a friss HVG összeállításából.

Belső hivatali anyagokhoz jutott hozzá éveken át az exbelügyesek által alapított Idom 2000 Konzulens Zrt. - tudta meg a HVG. Az egyebek mellett választási, illetve okmányirodai rendszerek informatikai fejlesztését végző cég így már az állami megrendelések pályázati kiírása előtt pontosan tudta, mi lesz a feladat, olykor még a pénzügyi keretekről is kapott előre információt. Az is előfordult, hogy tíz évre titkosított kormányelőterjesztés került a céghez.

Az Idomnál landolt például - ahogyan nemrég a hvg.hu-n megjelent - 2003-ban a családjogi törvény és az ehhez kapcsolódó rendelet módosításakor a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának projektterve a közbeszerzési eljárással kiválasztandó fővállalkozóra váró feladatokkal, a szükséges informatikai fejlesztésekkel. A dokumentum részletezte a hivatal által becsült költségeket is, mankót kínálva a közbeszerzési tárgyalások áralkujához. A működő alkalmazások módosításának költsége 1026 millió forintra, az alkalmazásfejlesztésé 987 millióra, ezen belül például a személyiadat- és lakcímnyilvántartásé 154 millió, illetve 150 millió forintra volt beárazva.

Később az Idom megkapta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási rendszerrel összefüggő feladatlistát, az ügyfélkapu-projekt becsült költségeit, sőt hozzájutott még az Európa Tanács üléséről készült összefoglalóhoz is, amely az EU közös határellenőrzési együttműködésének központi eleme, a schengeni információs rendszer fejlesztésének állásáról szólt.

A HVG korábban már beszámolt róla, hogy a választási informatikai rendszert kifejlesztő Idom Zrt. alvállalkozójaként működött É.B.SZ.K. Kft.-t 2008-ban a marokkói Bhasil Mohammed vásárolta meg, akiről viszont a magyar nyilvántartási rendszerekben nem található adat.
Link

Zsákutcába szorult a szupernyilvántartással küszködő vagyonkezelő


Háromszáz millió forinttal emelte eredeti ajánlatát az az informatikai cég, amely az állami vagyon-nyilvántartási rendszer kiépítésére szerződött a Magyar Nemzeti Vagyonekezelővel (MNV). Az Állami Számvevőszék szerint a szerződés 72 millió forintos kárt okozott az államnak, mert több kitétele a cégnek kedvez. A szerződést nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem adta ki az [origo]-nak az

A kabinet felkérte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) közreműködésével legkésőbb 2011. december 31-ig készítsék el az országleltárt, azon belül pedig egy egységes és integrált állami vagyon-nyilvántartási rendszert - mondta egy augusztusi kormányülés után Nagy Anna kormányszóvivő.

Az állami vagyon nyilvántartási rendszerét - az úgynevezett Everest rendszert - még az előző, MSZP-s vezetésű kormányok idején kezdték el kidolgozni. Ennek az lenne a feladata, hogy egységes rendszerben kezelje a több tízezer tételből álló állami vagyont - lehet részesedés egy cégben, földbirtok vagy akár műkincs is -, illetve ezek életúját. A munka elvégzésére az MNV 2008. októberben kötött szerződést - a 2008-ban nettó 3,7 milliárd forintos árbevételt elérő - Idom 2000 Konzulens Zrt.-vel. Korábban ez a cég fejlesztete ki az országgyűlési választások informatikai rendszerét is (erről részletesebben keretes írásunkban olvashat).

Az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az MNV tavalyi tevékenységét vizsgáló jelentése szerint azonban az Idommal kötött szerződés több ponton átgondolatlan és hátrányos volt az MNV számára, ráadásul többmilliós kárt is okozott az MNV-nek. Miután a számvevőszék szeptember elején nyilvánosságra hozta a jelentését, az [origo] szerette volna megismerni az Idommal megkötött szerződést. Arra hivatkoztunk, hogy a kormány köteles a közpénzekkel elszámolni, az állami vagyon nyilvántartásával kapcsolatos kiadások pedig nyilvánvalóan közpénznek számítanak. Az MNV azonban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem járult hozzá ahhoz, hogy kiadja a szerződést, illetve annak egyes részeit.

72 milliós kár az ÁSZ szerint

Az egységes vagyon-nyilvántartási rendszer kialakítása az után merült fel, hogy 2008 januárjában az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) összevonásával létrejött az MNV. Az elődszervezetek rendszerei nem voltak alkalmasak az összevonással járó megnövekedett feladatok elvégzésére, ráadásul az NFA-nál a bonyolultabb adatokat nem digitálisan, hanem az ÁSZ szerint "manuálisan, listák alapján" egyeztették.

A rendszer kiépítésére kiírt közbeszerzési eljárás során csak három - a különleges biztonsági intézkedéseket igénylő közbeszerzésekről szóló jogszabályban meghatározott minimális számú - céget hívtak meg. A visszalépések miatt azonban végül csak az Idom tett ajánlatot. Az ÁSZ szerint a cég végső árajánlata 300 millió forinttal magasabb volt, mint az az összeg, amit első ajánlatában kért volna az Idom a munkáért. Az ÁSZ szerint a 300 milliós drágulást az okozta, hogy a többi pályázó visszalépése miatt nem volt árverseny.

A cég azt vállalta, hogy a rendszer kifejlesztésén túl három éven keresztül évi 224 millió forint plusz áfáért üzemelteti, illetve továbbfejleszti a nyilvántartó rendszert. Az ÁSZ szerint az MNV júniusig összesen nettó 686 millió forintot fizetett ki a cégnek: 462 millió forintot a rendszer fejlesztéséért, 224 milliót pedig az üzemeltetésért.

A szerződéssel azonban az ÁSZ szerint több probléma is volt, többek között olyan kitételt tartalmazott, hogy a cégnek fizetett díj mértéke nem függ az elvégzett munka mennyiségétől és a rendszer készültségi fokától. Ez az MNV számára hátrányos helyzetet teremtett az ÁSZ szerint: a cég hibájából történt csúszás miatt a rendszer nem épült ki idejében, így az MNV nem tudta igénybe venni a szerződésben meghatározott szolgáltatásokat. Az Idom azt vállalta, hogy 2008-tól kezdődően három évig biztosít üzemeltetési, fejlesztési szolgáltatást, mivel azonban a projekt egy évet csúszott, csökkent az az időszak, amelyre vonatkozóan az MNV igénybe tudta volna venni a szolgáltatásokat. Az ÁSZ szerint lehetőség lett volna a szerződés módosítására, de mivel az MNV ezt nem tette meg, így a jelentés készítőinek számításai szerint az MNV 72 millió forint értékű szolgáltatástól esett el.

Az ÁSZ szerint a szerződés felmondása akkor is többletköltséggel járna az MNV-nek, ha az Idomnak felróható okok miatt történne meg. Egy májusi MNV-s előterjesztés szerint ebben az esetben 140 millió forintos kötbért kellett volna fizetnie az MNV-nek. A vagyonkezelő ezért döntött úgy május végén, hogy a csúszások ellenére sem mondja fel a szerződést, hanem elfogadja a cég egyoldalú garanciavállalását. A számvevőszék szerint azonban ez a garanciavállalás nem elegendő biztosíték arra, hogy 2010 végéig valóban kiépül a rendszer, az MNV ugyanis kötbért vagy más szankciókat már nem tud alkalmazni.

Marokkói érdekeltség
A Közbeszerzési Értesítő 2006. januárban számolt be arról, hogy az Idom nyerte a 2006-os parlamenti választás lebonyolításához szükséges rendszer kiépítésére kiírt eljárást. Többek között a névjegyzékkészítő, a szavazatösszesítő és a végleges eredmény megállapítását támogató programrendszert készítette el. A cég 412,5 millió forintért vállalta a munkát. A céget azért hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során választották ki, mert a rendszerek módosításához és a fejlesztési feladatok elvégzéséhez az azokat kifejlesztő Idomnak szerzői jogai fűződtek. A HVG című hetilap márciusban azt írta, hogy az Idom egyik alvállalkozója, az É.B.SZ.K. 2004 Építőipari, Beruházó és Szolgáltató Kft. 2008-ban egy nem Magyarországon élő, marokkói férfi tulajdonába került. A HVG szerint a tulajdonosváltás egybeesett az É.B.SZ.K. ellen elrendelt APEH-vizsgálattal.

Az É.B.SZ.K. az Idom alvállalkozójaként a 2006-os választáshoz jegyzékkészítő programot fejlesztett, 2007-ben az okmányirodai rendszer tesztelésével foglalkozott. Április elején, még a parlamenti választások előtt Lázár János, a Fidesz leendő frakcióvezetője egy sajtótájékoztatón azt mondta: egészen megdöbbentő, hogy a parlamenti választások előtt azzal kell szembenézni, hogy a választások informatikai rendszerét üzemeltető cég eltűnt a semmibe. Az idei választások informatikai rendszerét ugyanis szintén az Idom biztosította. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) erre reagálva azt közölte, hogy a választások informatikai rendszerét kifejlesztő és üzemeltető IDOM 2000 Konzulens Zrt. nyilatkozata szerint korábbi alvállalkozójával, annak eladása óta semmilyen kapcsolata nincs. Az É.B.SZ.K. Kft. nem férhetett hozzá olyan releváns információhoz, amelynek birtokában a választási informatikai rendszer működését befolyásolhatná - írták.

Nincs felelős

Elmarasztalja az ÁSZ az MNV-t azért is, mert a projekttel kapcsolatos határidőket rosszul határozta meg. A befejezés időpontját például 2008 elején 2008 végére becsülték, miközben a fejlesztés az ÁSZ helyszíni ellenőrzése idejére, 2010 júniusára sem fejeződött be. Az MNV nem rendelkezett információkkal arról sem, hogy az egyes feladatok mennyi és milyen munkát igényelnek, így nem tudta ellenőrzi az Idom terveinek megbízhatóságát. Ráadásul nem határozták meg számon kérhető formában a rendszerrel szemben támasztott követelményeket sem - olvasható a jelentésben.

Az MNV ellenőrző bizottsága (eb) tavaly vizsgálta a vagyon-nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos munkákat, áprilisban pedig több kérdést is feltett az MNV vezetésének. Többek között arra volt kíváncsi, hogy megállapítható-e személyi felelősség az ügyben. Az MNV azt válaszolta, hogy személyi felelősség nem állapítható meg, ezt pedig azzal indokolták, hogy "a vállalkozó (...) nyilatkozatában a késedelmes teljesítést sajátjaként elismerte és az MNV felé a késedelemmel kapcsolatban eddig az MNV felelősségét felvető bejelentést nem tett".

A szerződés megkötése idején Tátrai Miklós volt az MNV vezérigazgatója, akit a sukorói telekcsere kapcsán augusztus végén őrizetbe vettek. Tátrait Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter menesztette az MNV éléről, helyére Kamarás Miklóst nevezte ki. Az ÁSZ bírálataira Kamarás reagált, válaszában többek között azt írta: nem talált olyan dokumentumot, amely igazolná, hogy vagyoni hátrányt okozott az MNV-nek a szerződés. Szerinte az MNV nem esett el semmilyen szolgáltatástól, a rendszer kifejlesztése után kérhet további szolgáltatásokat a vagyonkezelő. Kamarás levelében nehezményezi, hogy ÁSZ nem tért ki arra, hogy az esetleges hátrány nem jelentéktelenebb-e, mint ha a szerződés felbontásával ellehetetlenülne az MNV munkája. Az MNV a jelentéshez fűzött véleményében az irreális határidőket azzal magyarázta, hogy kénytelenek voltak akalmazkodni "a külső döntéshozók elvárásaihoz".

A végső ajánlat azért emelkedett meg 300 millió forinttal, mert a céget tárgyalásos eljáráson választották ki, így folyamatosan változtak időközben az elvárások - mondta az [origo]-ban Schäffer István, az Idom 2000 Konzulens Zrt.-t jelenlegi tulajdonosa, aki idén januárban szerezte meg a cég többségi tulajdonát, vagyis a szerződés megkötésekor még nem volt köze a céghez. Schäffer azt mondta: a szerződésben rögzített pénzügyi feltételek és az elvégzett munka arányban álltak egymással. Szerinte a cég munkatársai a határidők csúszása ellenére sem dolgoztak kevesebbet, amíg az új rendszer teljes körű üzemeltetésére nem volt szükség, addig a régi rendszerek üzemeltetésével foglalkoztak - mondta.

A szerződést Schäffer szerint nemzetközi sztenderdek alapján kötötték, többek között az Idom is komoly pénzügyi garanciát vállalt, ezért szerinte semmi szokatlan nincs a szerződés felbontását szabályozó feltételekben. A közel egyéves késést azzal magyarázta, hogy időközben jogszabálymódosítások történtek, illetve egyéb szervezési kérdések miatt át kellett strukturálni a munkát. Az Idom kész ara, hogy betartsák a szerződést, vagyis hogy idén befejezzék a rendszer kiépítésével kapcsolatos munkákat - tette hozzá.
Link

Tovább is van, mondjam még?

Hozzászólások

# | Pataki István Pataki István - 2011 12 31 ¦ 07:30:22
ésszel-szívvel!Én is szeretlek!
Libona!Csináld én vállalom a szórást!
# | Hontalan Hontalan - 2011 12 31 ¦ 10:33:49
Ti még annyi sötét pofát nem láttatok mint amennyit én amikor el akartam magyarázni egy-egy, értelmiségi is, egyszerű embernek, hogy mi folyik Magyarországon. A válasz többnyire: - De hát a TV-ben azt mondták , hogy.....!
# | postaimre postaimre - 2011 12 31 ¦ 11:16:32
Ésszel, örülök, hogy kezd derengeni. Hogy is van az a sok kettős állatpolgár, meg a csak lakcím-kártyával rendelkezők, akik vagy 4-5 helyre vannak bejelentve és bármikor, bárkinek csinálnak 100 ezer szavazatot? Csak amiről tudunk, hogy 13 millió tb-kártya van kiosztva, pedig 10 millió alatti az ország hivatalos lakosainak is a száma. No ilyenkor kell lenyomni a delete és a reset gombolókat.
De ez csak egy dolog. Mit gondolsz, miért nem foglalkozik egyetlen "nemzeti" portál sem a kérdéssel és egy árt sem, csak ímmel-ámmal? Mindegyik benne van, vagy fel sem fogja. Nemzetébresztés? Az már egy szint, akit lehet ébreszteni a többi teljesen idióta szerinten van, akár plakátolsz, akár nem? Csak megélni akar, tudni nem, mert "nem tud vele mit kezdeni".
# | postaimre postaimre - 2011 12 31 ¦ 11:38:34
Ehhez nem kell ügynöknek sem lenni, elég, ha kettős-zsidó betelepülő, még magyarul sem kell beszélnie. Horváth a volt 3/3 főcsoportfővezért azt írta a könyvében, hogy 3 millió fogható állampolgárral "váltottak rendszart", a papok 90%-a volt ügynök. Judapesten már úgy elszaporodott a zsidaj, hogy egyre kevesebb a valószínűsége, hogy ha bizonyos kerületekben felrobbantana valaki egy kisebb csoportosulást, az emberi sérüléssel, főleg magyar életvesztéssel járna.
# | valahun valahun - 2011 12 31 ¦ 11:46:46
No, talán hallgatóztak kis huncutok. A lobbik most ígérte meg, hogy ha 2014-ben kormányra kerülnek, kiadja a teljes ügynöklistát. De előbb a fent vázolt módszarral azé' megnyerik a kiválasztódást... Grin http://hir6.hu/ci...ynoklistat
# | postaimre postaimre - 2011 12 31 ¦ 11:55:32
No és hogy aposztofálják az Idom-ot? Volt bélügyesek alapította cég? Vagyis NBH-mosad (kgb), vagy amit akartok? Pintér Sanya és társai? A főcikkben részletezem ezt is, meg a szoftver-arab-szír-sz@r zsidó vonalat. Ez nem nemzetbiztonsági kérdés, csak nemzetbizottsági zsidó kérdés.
Vala, a jóbik zsidajai fülelnek, mert megorroltak "valamit". Bizony mondom, nem szeretném őket élve látni már jövő év végén sem, nemhogy 2014-ben!
# | postaimre postaimre - 2011 12 31 ¦ 12:46:23
Ésszel, ugye tisztában vagy vele, hogy amikor az ún. Jóbikos képviselőket és az lmp-eket emlegetik a cikkek, akkor ugyanazokról a zsidajokról van szó, csak más szereposztásban? Korábban az szdsz-fidesz-mdf...szereposztást követik, csak ezek ifjabb kiadású mocsok zsidók, akik kicsit riszálnak, kicsit rinyálnak, de a cion-gépezet így megyen tovább, ők meg adják hozzá a gőzlevezetést, látszat-democsokráciát, ellenzéknek tűnő támogatást. Mindegyiket ki kell végezni, alkalomadtán, demokratikusan!
# | Hontalan Hontalan - 2011 12 31 ¦ 13:19:11
Én tudom. A titkosszolgálatnál, ahonnan egyébként figyelmeztették a jobbikosokat, hogy ne feszegessék a témát, mert még a végén valami bajuk talál esni.
# | Kaméleon Kaméleon - 2011 12 31 ¦ 13:20:34
X. fejezet

Az állam elleni bűncselekmények

Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása

139. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve - különösen fegyveres erő igénybevételével - megváltoztassa, bűntettet követ el, és öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Nem büntethető az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt, akinek önkéntes elállása következtében a bűncselekmény folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza.
Az alkotmányos rend elleni szervezkedés

139/A. § (1) Aki olyan szervezetet hoz létre, vagy vezet, amelynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig; aki ilyen szervezetben részt vesz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Nem büntethető az alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt, akinek önkéntes elállása következtében a szervezkedés folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza.
Lázadás

140. § (1) Aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy
a) az Országgyűlést,
b) a köztársasági elnököt,
c) a Legfelsőbb Bíróságot,
d) a Kormányt
alkotmányos jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő; a tömegzavargás szervezője vagy vezetője öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki lázadásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Nem büntetendő lázadás miatt az a résztvevő, aki a tömegzavargást önként vagy a hatóság felhívására az erőszakos cselekmények megkezdése előtt elhagyja.
Kártevés

141. §
Rombolás

142. § (1) Aki a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megzavarása céljából közművet, termelő-, közforgalmi vagy hírközlő üzemet vagy annak berendezését, középületet vagy építményt, termékkészletet, hadianyagot vagy rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más vagyontárgyat megsemmisít, használhatatlanná tesz, vagy megrongál, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a rombolás különösen súlyos hátránnyal jár.
(3) Aki rombolásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Merénylet

143. §
Hazaárulás

144. § (1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást
a) súlyos hátrányt okozva,
b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,
c) háború idején,
d) külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybevételével
követik el.
(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Hűtlenség

145. § Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, és ezzel a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyezteti, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig, háború idején öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az ellenség támogatása

146. § (1) Aki háború idején a Magyar Köztársaság katonai erejének gyengítése céljából az ellenséggel érintkezésbe bocsátkozik, annak segítséget nyújt vagy a saját, illetőleg a szövetséges fegyveres erőnek hátrányt okoz, bűntettet követ el, és tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az ellenség támogatására irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kémkedés

147. § (1) Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére a Magyar Köztársaság ellen hírszerző tevékenységet végez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést szigorúan titkos minősítésű nemzeti adat vagy nemzetközi szerződésben e minősítésű adatnak megfeleltetett külföldi minősített adat kiszolgáltatásával követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki kémkedésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Nem büntethető a hírszerző tevékenységre ajánlkozás vagy vállalkozás miatt, aki - mielőtt egyéb hírszerző tevékenységet fejtett volna ki - az ajánlkozását vagy vállalkozását a hatóságnak bejelenti, és a külföldi kapcsolatát teljesen feltárja.
A szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés

148. § A 147. § szerint büntetendő, aki a kémkedést a Magyar Köztársaság vagy a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyar Köztársasággal szövetséges állam területén, szövetséges fegyveres erő ellen követi el.
149. §
Feljelentés elmulasztása

150. § (1) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, az alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, ellenség támogatása, kémkedés készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz jelentést, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekmény feljelentésének elmulasztásáért az elkövető hozzátartozója nem büntethető.
Más szocialista állam elleni bűncselekmények

151. §
Mellékbüntetések

152. § Az e fejezetben meghatározott bűncselekmények esetében mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
XI. fejezet

Az emberiség elleni bűncselekmények

I. cím

A béke elleni bűncselekmények

Háborús uszítás


153. § (1) Aki háborúra uszít, vagy egyébként háborús hírverést folytat, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt nagy nyilvánosság előtt követik el.
(3) Aki háborús uszításra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tiltott toborzás

154. § (1) Aki a Magyar Köztársaság területén idegen fegyveres szervezetbe - szövetséges fegyveres erőn kívül - katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szolgálatra toboroz, vagy ilyen szolgálatra vállalkozókat közvetít, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a magyar állampolgár, aki - szövetséges fegyveres erőn kívül - nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközésben résztvevő idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik, vagy ilyen fegyveres szervezetben kiképzésen vesz részt.
Népirtás

155. § (1) Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából
a) a csoport tagjait megöli,
b) a csoport tagjainak, a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,
c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,
d) olyan intézkedést tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása,
e) a csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba elhurcolja,
bűntettet követ el, és tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki népirtásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bűncselekmény

156. §
Apartheid

157. § (1) Aki az emberek valamely faji csoportja által az emberek egy másik faji csoportja feletti uralom megszerzése és fenntartása, illetőleg a másik faji csoport rendszeres elnyomása céljából
a) valamely faji csoport vagy csoportok tagjait megöli,
b) valamely faji csoportot vagy csoportokat olyan életkörülmények közé kényszerít, amelyekkel a csoport, illetőleg a csoportok teljes vagy részbeni fizikai megsemmisítésére törekszik,
bűntettet követ el, és tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki egyéb apartheid bűncselekményt követ el, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben írt apartheid bűncselekmény súlyos következményekre vezetett.
(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában apartheid bűncselekményen az 1976. évi 27. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az apartheid bűncselekmények leküzdéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésén, 1973. november 30-án elfogadott nemzetközi egyezmény II. Cikkének a)/(ii), a)/(iii), c), d), e) és f) pontjában meghatározott apartheid bűncselekményeket kell érteni.
II. cím

A háborús bűncselekmények

Polgári lakosság elleni erőszak


158. § (1) Aki hadműveleti vagy megszállt területen polgári személlyel vagy hadifogollyal szemben erőszakot alkalmaz, embertelen bánásmódot tanúsít vagy hatalmával más módon súlyosan visszaél, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény halált okoz.
(3) E § alkalmazásában embertelen bánásmód különösen
a) a megszálló hatalom polgári lakosságának a megszállt területre telepítése vagy a megszállt terület lakosságának áttelepítése,
b) a polgári lakosság és a hadifoglyok megfosztása attól a joguktól, hogy szabályos és pártatlan eljárásban ítélkezzenek felettük,
c) a hadifoglyok vagy polgári személyek hazaszállításának indokolatlan halogatása.
Háborús fosztogatás

159. § (1) Aki hadműveleti vagy megszállt területen a polgári javakat fosztogatja, illetve a lakosságot szolgáltatás kikényszerítésével vagy más módon súlyosan megkárosítja, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha bűncselekményt fegyveresen vagy csoportosan követik el.
Bűnös hadviselés

160. § Az a katonai parancsnok, aki a hadviselés nemzetközi jogi szabályainak megsértésével
a) olyan hadműveletet folytat, amely súlyos kárt okoz a polgári lakosság életében, egészségében vagy javaiban, a veszélyes erőket tartalmazó létesítményekben,
b) védelem nélküli helység, vagy fegyvermentes övezet ellen indít támadást,
bűntettet követ el, és tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása

160/A. § (1) Aki hadműveleti vagy megszállt területen az ellenséggel, polgári személlyel vagy hadifogollyal szemben nemzetközi szerződés által tiltott fegyvert vagy harci eszközt alkalmaz, vagy alkalmaztat, bűntettet követ el, és tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazására irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában nemzetközi szerződés által tiltott fegyvernek kell tekinteni
a) az 1955. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a fojtó, mérges és egyéb hasonló gázok, valamint a bakteriológiai eszközök hadviselési célokra történő használatának eltiltására vonatkozóan Genfben, az 1925. évi június hó 17. napján kelt jegyzőkönyvben említett fojtó, mérges és egyéb hasonló gázokat, a bakteriológiai harci eszközöket,
b) az 1975. évi 11. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló, az Egyesült Nemzetek Szervezete XXVI. ülésszakán, 1971. december 10-én elfogadott egyezmény 1. cikkében meghatározott bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyvert,
c) az 1984. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a „Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról” szóló, Genfben, az 1980. évi október hó 15. napján kelt egyezményhez csatolt
1. I. Jegyzőkönyvben meghatározott röntgensugárral ki nem mutatható repesszel sérülést okozó fegyvert,
2. az 1997. évi CXXXIII. törvénnyel kihirdetett II. Módosított Jegyzőkönyv 2. Cikkének 1-5. pontjában meghatározott aknát, távtelepítésű aknát, gyalogság elleni aknát, meglepő aknát és más eszközt,
3. III. Jegyzőkönyv 1. Cikkének 1. pontjában meghatározott gyújtófegyvert,
4. IV. jegyzőkönyv I. Cikkében meghatározott vakító lézerfegyvert,
d) az 1997. évi CIV. törvénnyel kihirdetett, a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezmény II. Cikkének 1. és 7. pontjában meghatározott vegyifegyvert vagy vegyi kényszerítő eszközt,
e) az 1998. évi X. törvénnyel kihirdetett Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről szóló, Oslóban, 1997. szeptember 18-án elfogadott egyezmény 2. Cikkének 1. pontjában meghatározott gyalogsági aknát.
Kulturális javak nemzetközi védelmének megsértése

160/B. § (1) Aki háború idején nemzetközi szerződés által védett kulturális javakat
a) megtámad,
b) katonai célra igénybe vesz vagy felhasznál,
c) eltulajdonít vagy fosztogat,
d) megrongál vagy megsemmisít,
bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a nemzetközi szerződés által védett kulturális javak közvetlen környékét katonai célra igénybe veszi, vagy felhasználja.
(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt nemzetközi szerződés szerinti különleges vagy kiemelt védelem alatt álló kulturális javakra követik el.
(4) A (3) bekezdés szerint büntetendő, aki a nemzetközi szerződés szerinti különleges vagy kiemelt védelem alatt álló kulturális javak közvetlen környékét katonai célra igénybe veszi, vagy felhasználja.
(5) Az (1)-(4) bekezdések alkalmazásában
1. kulturális javak: az 1957. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. május 14-én kelt nemzetközi egyezmény 1. Cikkében meghatározott kulturális javak,
2. különleges védelem alatt álló kulturális javak: az 1. pontban említett egyezmény 8. Cikkében meghatározott kulturális javak,
3. kiemelt védelem alatt álló kulturális javak: az 1. pontban említett egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvének 10. Cikkében meghatározott kulturális javak.
Harctéri fosztogatás

161. § Aki a harctéren az elesetteket, sebesülteket vagy betegeket fosztogatja, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Fegyverszünet megszegése

162. § (1) Aki a fegyverszünet feltételeit megszegi, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a fegyverszünet megszegése különösen súlyos következményekre vezet.
Hadikövet elleni erőszak

163. § (1) Aki az ellenség hadikövetét vagy ennek kísérőjét bántalmazza, jogtalanul visszatartja, vagy ellene más erőszakot alkalmaz, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a hadikövetet vagy a kísérőjét megöli, tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
Visszaélés a vöröskereszttel

164. § Aki háború idején a vöröskereszt (vörös félhold, vörös oroszlán és nap) jelvénnyel avagy hasonló célt szolgáló és nemzetközileg elismert más jelvénnyel vagy jelzéssel visszaél, vagy ezek oltalma alatt álló személlyel vagy dologgal szemben erőszakos cselekményt követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Egyéb háborús bűntettek

165. § Az egyéb háborús bűntettekről külön jogszabály (az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt, az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet) rendelkezik.

http://net.jogtar...7800004.TV
# | Hontalan Hontalan - 2011 12 31 ¦ 13:27:08
Kaméleon! Ne ess kétségbe, jövőre ez is megváltozik!

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 1.04 másodperc
61,833,243 egyedi látogató