Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Mit is ragozzuk, a rendszer ILLEGITIM

NaplóMit is ragozzuk, a rendszer ILLEGITIM, a most életbe léptetendő "alkotmány" hatálytalan, egy folytatólagosan elkövetett csalás-sorozat eredménye, ugyanis bizonyított módon az eddigi összes választást elcsalták. A kimutatások szerint minden egyes alkalommal olyan különbségek merültek fel a hivatalos névjegyzék tartalma és a lakosság statisztikája között, amely alkalmas arra, hogy bármely pártot a parlamentbe bejuttassák. Ez az adat minimum 100 ezer főn fölüli, amely ugyebár csak a 2002-es fidesz-mszp hivatalos adatok tekintetében is releváns, ugyanis akkor a hivatalosnak mondott adatok szerint is alig több, mint 50 ezer szavazat volt a különbség. A nemhivatalos verzió szerint Pintér megfenyegette Orbánt, hogy kiborogatja az aktáit, ha újraszámoltat. Most pedig Pintérnek hívják a fidesz miniszterét. Egy csapat ez, lássuk be. A legutóbbi OGY választásokat nyilvánvaló módon csalták el, de erre már biztosan emlékeztek! Ki akar még és milyen előrehozott választásokat, mikor azt sem tudhatjuk, hogy kik szavazhatnak és azt sem tudjuk, hogy ki is számít már szerintük magyarnak. A többiről is érdemes beszélni, de lássuk a tényeket.










Kis emlékeztető korábbról: Idom zrt. Pintér Sándor, Eclips- ügy, választási adatbázis-degenerálás..., most akkor arab-zsidó fantom kezében sült el a szírt megölő gyilkos fegyver?

KERÜLŐ UTAKON
Fantomcég lett a választási rendszer fejlesztője

2010. március 18., csütörtök • Utolsó frissítés: 2010. március 30., kedd, 10:33
Szerző: Vitéz F. Ibolya


Adóellenőrzés elől menekült egy titokzatos marokkói, Bhasil Mohammed tulajdonába egy budapesti cég, amely korábban a választási informatikai rendszer fejlesztésébe is bedolgozott.

Mintha a Kaya Ibrahim-módszerrel szabadultak volna meg tulajdonosai az É.B.SZ.K. 2004 Építőipari, Beruházó és Szolgáltató Kft.-től, amikor a céget egy Magyarországon fel nem lelhető személynek adták el. Az állítólagos vevő, a marokkói illetőségű Bhasil Mohammed a 2008-as gazdacsere idején nem szerepelt az idegenrendészeti nyilvántartásban, nem lakott Magyarországon, nem volt a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) személyiadat- és lakcímnyilvántartásában sem. A cégnyilvántartás szerint lakcíme a Marrákes közeli Ghiat településen a Mustapha út 38.

Az adásvétel tárgya nem akármilyen cég. Az É.B.SZ.K. az Idom 2000 Konzulens Zrt. egyik alvállalkozójaként nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatokkal dolgozott. A Pintér Sándor belügyminisztersége alatt felfutott, exbelügyesek által alapított, 3,5 milliárd forint körüli éves árbevételű Idom építette ki többek között a helyi, az országgyűlési és az európai parlamenti választások informatikai rendszereit, és kizárólagos szerzői jogára hivatkozva ezek fejlesztéseit a KEKKH (illetve elődje) számára egy évtizede végzi.

Az É.B.SZ.K. 2006-ban például a választásokhoz jegyzékkészítő programokat fejlesztett, 2007-ben feladatul kapta az okmányirodai rendszer tesztelését és módosítását, amibe többek között az anyakönyvi, a jármű-, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá az ügyfélkapu okmányirodai ága is beletartozik. A kft végezhette a polgári lőfegyverek országos nyilvántartó rendszerének korszerűsítését, de az ennél jóval nagyobb falatot jelentő SISone4ALL rendszerhez kapcsolódó programozói munkákat is. Utóbbi nem más, mint a kontinens teljes körözési listáját tartalmazó adatbank, az unió közös schengeni határ-ellenőrzési együttműködésének központi eleme. Az É.B.SZ.K. 2006–2007-ben összesen közel 400 millió forint értékű munkáról állított ki számlákat az Idomnak.

A nemzetbiztonsági kockázatokat firtató HVG-kérdésekre, vagyis hogy a tulajdonosváltás kapcsán illetéktelen kezekbe kerülhetett-e például az országgyűlési választások informatikai rendszerének forráskódja, netán előfordulhat-e, hogy arra nem jogosult személy kívülről hozzáférjen a rendszerhez, a KEKKH lapzártánkig nem válaszolt. Márpedig szakemberek szerint ez teljes bizonyossággal nem zárható ki, hiszen az informatikai rendszerek fejlesztése a forráskód ismerete nélkül nem lehetséges, ennek tudója pedig hozzáférhet a rendszerhez. Más kérdés, hogy az élesben működő hálózatok programjait az üzemeltető jelszavakkal, tűzfalakkal szokta védeni, ezek ismerete vagy feltörése szükséges a bejutáshoz, esetleges adatmódosításhoz.

Mivel a titkosszolgálati cégjegyzék – vagyis azon vállalkozások listája, amelyek teljesítik az idevágó 2004-es kormányhatározatban foglalt nemzetbiztonsági követelményeket – nem publikus, kívülálló azt sem tudhatja, hogy az É.B.SZ.K. a tulajdonosváltás előtt vagy után szerepelt-e a lajstromban. A magyar nyilvántartásokban nem szereplő marokkói tulajdonos mindazonáltal aligha eshetett át olyasfajta nemzetbiztonsági ellenőrzésen, amilyenen állami cégekkel, hivatalokkal szerződni vágyó vállalkozások és tagjaik szoktak, ha elvégzendő munkájuk nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információkkal kapcsolatos. Igaz, a jelek szerint a tulajdonosváltást nem is a további állami informatikai megrendelésekben való részvétel motiválta.

Az É.B.SZ.K.-nak az adóhatósággal gyűlt meg a baja. Erre utal legalábbis, hogy a cégjegyzék szerint az APEH 2008 végén végrehajtást kezdeményezett ellene. A hivatal nem közölhet konkrét adatokat az adózókról, de a HVG más forrásból származó információi szerint a tulajdonosváltás egybeesett a cég ellen elrendelt APEH-vizsgálattal. A hatóság adócsalást gyanított, vagyis azt, hogy az állami megrendeléseken dolgozó társaság nem fizette meg maradéktalanul a közterheket. A helyszínre kivonult revizorok a székhelyként megjelölt fővárosi Brassó úti címen nem találtak senkit. Sem az ellenőrzésről előre értesített Vódli Ferencet – a Bhasil előtti tulajdonos-ügyvezetőt –, sem marokkói utódját, aki hivatalosan 2008. június 23-án, röviddel az adóvizsgálat megindítása előtt lett a cég tulajdonos-ügyvezetője.

A cégnyilvántartásból annyi állapítható meg, hogy a 2004-ben 3 millió forint törzstőkével alapított É.B.SZ.K. Idom-alvállalkozó korában fő tevékenységeként nem valamilyen informatikai területet, hanem épület, híd, alagút, közművezeték építését jelölte meg. Egyik alapítója, Vódli felbukkan az Inter-Cop Magánnyomozó és Tanácsadó Kft. tulajdonosaként, amúgy pedig veje volt az Idom-tulaj Kovács Zoltánnak. (A rokoni-alvállalkozói szál nem egyedi a történetben. Az ugyanebben az időszakban csaknem egymilliárd forint erejéig az Idomnak bedolgozó, azóta a cégjegyzékből törölt Eu-Soft Kft. – amelynek több mint 100 millió forintot számlázott le az É.B.SZ.K. – ügyvezetője szintén rokona egy másik Idom-tulajnak.) Tulajdonosváltása után az É.B.SZ.K. a szoftverfejlesztésről a textiltermékgyártásra és építési tevékenységre állt át, illetve a korábban a százmilliós nagyságrendű állami számítástechnikai megrendeléseken dolgozó cégre csak az irodagép- és számítógép-javítás emlékeztet.

A KEKKH nem válaszolt a HVG-nek arra a kérdésére sem, milyen biztonsági követelményeket támaszt a választási, okmányirodai informatikai fejlesztésekre kiírt közbeszerzéseken nyertes cégek alvállalkozóival szemben. Tudja-e, hogy pontosan mely cégek dolgoznak be a teljes lakosság adatkezelését érintő programokba, mit végeznek el, miként tesznek eleget például tulajdonosváltás esetén a titoktartási kötelezettségnek? A Közbeszerzési Értesítőben közzétett eredményhirdetések pedig nem sok kapaszkodót adnak alvállalkozóügyben. A 2006-os helyi önkormányzati választások Idom által elnyert rendszerfejlesztésének 775 millió forintos munkájánál például annyi a megjegyzés, hogy vélhetően 240 millió forintnyi feladatot végez alvállalkozó. A 2009-es európai parlamenti választás 450 milliós megrendeléséből pedig 40 százalék volt az előzetesen becsült alvállalkozói részarány.

A hivatalnak a jelek szerint nincsenek aggályai az É.B.SZ.K. miatt. Legalábbis erre utal, hogy az Idom – amelynek közvetett fő tulajdonosa Schäffer István, aki 2001–2009 között volt a miniszterelnökség központi szolgáltatási főigazgatója – elnyerte a 2010-es választások informatikai rendszerének módosítására, tesztelésére, működtetésére szóló egyszemélyes közbeszerzési tendert is. Az 592 millió forintos beruházásba az eredményhirdetés szerint be fog vonni alvállalkozót. Közelebbről azonban nem nevezte meg a beszállítókat, csupán a „nem ismert” rubrikát ikszelte be.

VITÉZ F. IBOLYA
http://hvg.hu/hvgfriss/2010.11/201011_fantomceg_lett_a_valasztasi_rendszer_fejles

Idom 2000: folytatódik a rendszerfejlesztő sztorija

* Virtuálisan meztelen Angelina
* Dukai Regina, a popkirálynő
* Természetes idomok
Több állami hivataltól kapott hasznos információkat még a pályázatok kiírása előtt a választási informatikai rendszereket fejlesztő Idom 2000 Zrt., amely olykor még a kormányzati előterjesztésen is igazíthatott – derül ki a friss HVG összeállításából.

Belső hivatali anyagokhoz jutott hozzá éveken át az exbelügyesek által alapított Idom 2000 Konzulens Zrt. - tudta meg a HVG. Az egyebek mellett választási, illetve okmányirodai rendszerek informatikai fejlesztését végző cég így már az állami megrendelések pályázati kiírása előtt pontosan tudta, mi lesz a feladat, olykor még a pénzügyi keretekről is kapott előre információt. Az is előfordult, hogy tíz évre titkosított kormányelőterjesztés került a céghez.

Az Idomnál landolt például - ahogyan nemrég a hvg.hu-n megjelent - 2003-ban a családjogi törvény és az ehhez kapcsolódó rendelet módosításakor a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának projektterve a közbeszerzési eljárással kiválasztandó fővállalkozóra váró feladatokkal, a szükséges informatikai fejlesztésekkel. A dokumentum részletezte a hivatal által becsült költségeket is, mankót kínálva a közbeszerzési tárgyalások áralkujához. A működő alkalmazások módosításának költsége 1026 millió forintra, az alkalmazásfejlesztésé 987 millióra, ezen belül például a személyiadat- és lakcímnyilvántartásé 154 millió, illetve 150 millió forintra volt beárazva.

Később az Idom megkapta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási rendszerrel összefüggő feladatlistát, az ügyfélkapu-projekt becsült költségeit, sőt hozzájutott még az Európa Tanács üléséről készült összefoglalóhoz is, amely az EU közös határellenőrzési együttműködésének központi eleme, a schengeni információs rendszer fejlesztésének állásáról szólt.

A HVG korábban már beszámolt róla, hogy a választási informatikai rendszert kifejlesztő Idom Zrt. alvállalkozójaként működött É.B.SZ.K. Kft.-t 2008-ban a marokkói Bhasil Mohammed vásárolta meg, akiről viszont a magyar nyilvántartási rendszerekben nem található adat.
Link

Zsákutcába szorult a szupernyilvántartással küszködő vagyonkezelő


Háromszáz millió forinttal emelte eredeti ajánlatát az az informatikai cég, amely az állami vagyon-nyilvántartási rendszer kiépítésére szerződött a Magyar Nemzeti Vagyonekezelővel (MNV). Az Állami Számvevőszék szerint a szerződés 72 millió forintos kárt okozott az államnak, mert több kitétele a cégnek kedvez. A szerződést nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem adta ki az [origo]-nak az

A kabinet felkérte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) közreműködésével legkésőbb 2011. december 31-ig készítsék el az országleltárt, azon belül pedig egy egységes és integrált állami vagyon-nyilvántartási rendszert - mondta egy augusztusi kormányülés után Nagy Anna kormányszóvivő.

Az állami vagyon nyilvántartási rendszerét - az úgynevezett Everest rendszert - még az előző, MSZP-s vezetésű kormányok idején kezdték el kidolgozni. Ennek az lenne a feladata, hogy egységes rendszerben kezelje a több tízezer tételből álló állami vagyont - lehet részesedés egy cégben, földbirtok vagy akár műkincs is -, illetve ezek életúját. A munka elvégzésére az MNV 2008. októberben kötött szerződést - a 2008-ban nettó 3,7 milliárd forintos árbevételt elérő - Idom 2000 Konzulens Zrt.-vel. Korábban ez a cég fejlesztete ki az országgyűlési választások informatikai rendszerét is (erről részletesebben keretes írásunkban olvashat).

Az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az MNV tavalyi tevékenységét vizsgáló jelentése szerint azonban az Idommal kötött szerződés több ponton átgondolatlan és hátrányos volt az MNV számára, ráadásul többmilliós kárt is okozott az MNV-nek. Miután a számvevőszék szeptember elején nyilvánosságra hozta a jelentését, az [origo] szerette volna megismerni az Idommal megkötött szerződést. Arra hivatkoztunk, hogy a kormány köteles a közpénzekkel elszámolni, az állami vagyon nyilvántartásával kapcsolatos kiadások pedig nyilvánvalóan közpénznek számítanak. Az MNV azonban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem járult hozzá ahhoz, hogy kiadja a szerződést, illetve annak egyes részeit.

72 milliós kár az ÁSZ szerint

Az egységes vagyon-nyilvántartási rendszer kialakítása az után merült fel, hogy 2008 januárjában az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) összevonásával létrejött az MNV. Az elődszervezetek rendszerei nem voltak alkalmasak az összevonással járó megnövekedett feladatok elvégzésére, ráadásul az NFA-nál a bonyolultabb adatokat nem digitálisan, hanem az ÁSZ szerint "manuálisan, listák alapján" egyeztették.

A rendszer kiépítésére kiírt közbeszerzési eljárás során csak három - a különleges biztonsági intézkedéseket igénylő közbeszerzésekről szóló jogszabályban meghatározott minimális számú - céget hívtak meg. A visszalépések miatt azonban végül csak az Idom tett ajánlatot. Az ÁSZ szerint a cég végső árajánlata 300 millió forinttal magasabb volt, mint az az összeg, amit első ajánlatában kért volna az Idom a munkáért. Az ÁSZ szerint a 300 milliós drágulást az okozta, hogy a többi pályázó visszalépése miatt nem volt árverseny.

A cég azt vállalta, hogy a rendszer kifejlesztésén túl három éven keresztül évi 224 millió forint plusz áfáért üzemelteti, illetve továbbfejleszti a nyilvántartó rendszert. Az ÁSZ szerint az MNV júniusig összesen nettó 686 millió forintot fizetett ki a cégnek: 462 millió forintot a rendszer fejlesztéséért, 224 milliót pedig az üzemeltetésért.

A szerződéssel azonban az ÁSZ szerint több probléma is volt, többek között olyan kitételt tartalmazott, hogy a cégnek fizetett díj mértéke nem függ az elvégzett munka mennyiségétől és a rendszer készültségi fokától. Ez az MNV számára hátrányos helyzetet teremtett az ÁSZ szerint: a cég hibájából történt csúszás miatt a rendszer nem épült ki idejében, így az MNV nem tudta igénybe venni a szerződésben meghatározott szolgáltatásokat. Az Idom azt vállalta, hogy 2008-tól kezdődően három évig biztosít üzemeltetési, fejlesztési szolgáltatást, mivel azonban a projekt egy évet csúszott, csökkent az az időszak, amelyre vonatkozóan az MNV igénybe tudta volna venni a szolgáltatásokat. Az ÁSZ szerint lehetőség lett volna a szerződés módosítására, de mivel az MNV ezt nem tette meg, így a jelentés készítőinek számításai szerint az MNV 72 millió forint értékű szolgáltatástól esett el.

Az ÁSZ szerint a szerződés felmondása akkor is többletköltséggel járna az MNV-nek, ha az Idomnak felróható okok miatt történne meg. Egy májusi MNV-s előterjesztés szerint ebben az esetben 140 millió forintos kötbért kellett volna fizetnie az MNV-nek. A vagyonkezelő ezért döntött úgy május végén, hogy a csúszások ellenére sem mondja fel a szerződést, hanem elfogadja a cég egyoldalú garanciavállalását. A számvevőszék szerint azonban ez a garanciavállalás nem elegendő biztosíték arra, hogy 2010 végéig valóban kiépül a rendszer, az MNV ugyanis kötbért vagy más szankciókat már nem tud alkalmazni.

Marokkói érdekeltség
A Közbeszerzési Értesítő 2006. januárban számolt be arról, hogy az Idom nyerte a 2006-os parlamenti választás lebonyolításához szükséges rendszer kiépítésére kiírt eljárást. Többek között a névjegyzékkészítő, a szavazatösszesítő és a végleges eredmény megállapítását támogató programrendszert készítette el. A cég 412,5 millió forintért vállalta a munkát. A céget azért hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során választották ki, mert a rendszerek módosításához és a fejlesztési feladatok elvégzéséhez az azokat kifejlesztő Idomnak szerzői jogai fűződtek. A HVG című hetilap márciusban azt írta, hogy az Idom egyik alvállalkozója, az É.B.SZ.K. 2004 Építőipari, Beruházó és Szolgáltató Kft. 2008-ban egy nem Magyarországon élő, marokkói férfi tulajdonába került. A HVG szerint a tulajdonosváltás egybeesett az É.B.SZ.K. ellen elrendelt APEH-vizsgálattal.

Az É.B.SZ.K. az Idom alvállalkozójaként a 2006-os választáshoz jegyzékkészítő programot fejlesztett, 2007-ben az okmányirodai rendszer tesztelésével foglalkozott. Április elején, még a parlamenti választások előtt Lázár János, a Fidesz leendő frakcióvezetője egy sajtótájékoztatón azt mondta: egészen megdöbbentő, hogy a parlamenti választások előtt azzal kell szembenézni, hogy a választások informatikai rendszerét üzemeltető cég eltűnt a semmibe. Az idei választások informatikai rendszerét ugyanis szintén az Idom biztosította. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) erre reagálva azt közölte, hogy a választások informatikai rendszerét kifejlesztő és üzemeltető IDOM 2000 Konzulens Zrt. nyilatkozata szerint korábbi alvállalkozójával, annak eladása óta semmilyen kapcsolata nincs. Az É.B.SZ.K. Kft. nem férhetett hozzá olyan releváns információhoz, amelynek birtokában a választási informatikai rendszer működését befolyásolhatná - írták.

Nincs felelős

Elmarasztalja az ÁSZ az MNV-t azért is, mert a projekttel kapcsolatos határidőket rosszul határozta meg. A befejezés időpontját például 2008 elején 2008 végére becsülték, miközben a fejlesztés az ÁSZ helyszíni ellenőrzése idejére, 2010 júniusára sem fejeződött be. Az MNV nem rendelkezett információkkal arról sem, hogy az egyes feladatok mennyi és milyen munkát igényelnek, így nem tudta ellenőrzi az Idom terveinek megbízhatóságát. Ráadásul nem határozták meg számon kérhető formában a rendszerrel szemben támasztott követelményeket sem - olvasható a jelentésben.

Az MNV ellenőrző bizottsága (eb) tavaly vizsgálta a vagyon-nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos munkákat, áprilisban pedig több kérdést is feltett az MNV vezetésének. Többek között arra volt kíváncsi, hogy megállapítható-e személyi felelősség az ügyben. Az MNV azt válaszolta, hogy személyi felelősség nem állapítható meg, ezt pedig azzal indokolták, hogy "a vállalkozó (...) nyilatkozatában a késedelmes teljesítést sajátjaként elismerte és az MNV felé a késedelemmel kapcsolatban eddig az MNV felelősségét felvető bejelentést nem tett".

A szerződés megkötése idején Tátrai Miklós volt az MNV vezérigazgatója, akit a sukorói telekcsere kapcsán augusztus végén őrizetbe vettek. Tátrait Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter menesztette az MNV éléről, helyére Kamarás Miklóst nevezte ki. Az ÁSZ bírálataira Kamarás reagált, válaszában többek között azt írta: nem talált olyan dokumentumot, amely igazolná, hogy vagyoni hátrányt okozott az MNV-nek a szerződés. Szerinte az MNV nem esett el semmilyen szolgáltatástól, a rendszer kifejlesztése után kérhet további szolgáltatásokat a vagyonkezelő. Kamarás levelében nehezményezi, hogy ÁSZ nem tért ki arra, hogy az esetleges hátrány nem jelentéktelenebb-e, mint ha a szerződés felbontásával ellehetetlenülne az MNV munkája. Az MNV a jelentéshez fűzött véleményében az irreális határidőket azzal magyarázta, hogy kénytelenek voltak akalmazkodni "a külső döntéshozók elvárásaihoz".

A végső ajánlat azért emelkedett meg 300 millió forinttal, mert a céget tárgyalásos eljáráson választották ki, így folyamatosan változtak időközben az elvárások - mondta az [origo]-ban Schäffer István, az Idom 2000 Konzulens Zrt.-t jelenlegi tulajdonosa, aki idén januárban szerezte meg a cég többségi tulajdonát, vagyis a szerződés megkötésekor még nem volt köze a céghez. Schäffer azt mondta: a szerződésben rögzített pénzügyi feltételek és az elvégzett munka arányban álltak egymással. Szerinte a cég munkatársai a határidők csúszása ellenére sem dolgoztak kevesebbet, amíg az új rendszer teljes körű üzemeltetésére nem volt szükség, addig a régi rendszerek üzemeltetésével foglalkoztak - mondta.

A szerződést Schäffer szerint nemzetközi sztenderdek alapján kötötték, többek között az Idom is komoly pénzügyi garanciát vállalt, ezért szerinte semmi szokatlan nincs a szerződés felbontását szabályozó feltételekben. A közel egyéves késést azzal magyarázta, hogy időközben jogszabálymódosítások történtek, illetve egyéb szervezési kérdések miatt át kellett strukturálni a munkát. Az Idom kész ara, hogy betartsák a szerződést, vagyis hogy idén befejezzék a rendszer kiépítésével kapcsolatos munkákat - tette hozzá.
Link

Tovább is van, mondjam még?

Hozzászólások

# | lica lica - 2011 12 30 ¦ 17:03:40
18 éven felüliek akik a belföldi név jegyzékben szerepelnek,választásra „jogosultak” (KSH adat) különbség külföldiek száma 19 éven aluli külföldiek száma 19 éven felüli külföldiek választásra nem jogosultak száma adott év jan.1-je és választás első fordulójának napja között elhalálozott 18 éven felüli lakosok kb. Száma választás első fordulójakor 18 éven felüli „magyar” állampolgár, aki nincs eltiltva a szavazástól,ennyivel vannak többen mint ahányan jogosultak lettek volna részt venni a szavazáson.
1990 7763762 7822764 59002 x x 23946 80000 5000 167948
1994 7854557 7959228 104671 x x 43946 90000 6000 244617
1998 7952725 8062708 109983 x x 68946 100000 7000 285929
2002 8123487 8061101 -62386 116429 17483 98946 110000 8000 154560
2006 8150716 8038017 -112699 154430 20370 134060 120000 9000 150361
2010 8187583 8025587 -161996 197819 22846 174973 138739 10000 161716


a kékkel színezett adatok extrapolált adatok!

Magyarországon csak a Belügyminisztériumban dolgozóknak, illetve KEK KH-nél dolgozóknak van módja ellenőrizni, hogy az országos választási névjegyzékben szereplő összes személy létező személy-e, és mind 18 éven felüli, magyar vagy külföldi állampolgár, illetve hogy nincs eltiltva a szavazástól. Egy anyakönyvezetőnek, aki Budapesten dolgozik, ugyan módja van látni hogy Miskolcon kik vannak a lakcímnyilvántartásban, és azok hány évesek, de nem tudja ellenőrizni, hogy Kovács Tamás miskolci lakos, aki x utcába van bejelentve, az létező személy-e, vagy egy nem létező személy, akit számítógéppel begeneráltak oda. Így elviekben adódhat, hogy több személy van a névjegyzékben, mint ahány valóban létező személy él és szavazhat, és elviekben előfordulhat, hogy ál lakcímkártyákkal Kovács Tamás leszavazhat 10 magyarországi választási szavazóhelységben, ha 10 hamis lakcímkártyája van, és tudja, melyik 10 helyre generálta be a nevét a névjegyzék generáló szoftwear. Erre a fajta választási csalásra használhatók azok a többlet számok, melyek különbségként jelentkeznek a 18 éven felüli magyarországi lakosok ( KSH adat) és a névjegyzékben szavazásra jogosult (18 éven felüli) választópolgárok száma között ( www.valasztas.hu adat).Pl. 1990-ben kb. 167948 fővel több volt szavazásra jogosult, mint ahány fő lehetett volna, 1998-ban ugyan ez az adat 285929 fő, és 2010-ben 161716 fő. Ekkora számokkal alapjában lehet megmásítani a választások eredményét, és adott esetben kiszámolható, hogy esetleg a Fidesz-KDNP szövetségnek nincs meg a 2/3-os többsége a 2010-es parlamenti választásokkor. Minden képen magyarázatot kell adnia az OVI-nak arra, hogy hogyan lehetséges, hogy többen vannak mindig a névjegyzékben, mint ahányan matematikai számítások alapján jogosultak lehetnének szavazni. Magyarázat adás nélkül a fenti adatok azt jelentik, hogy 1990 óta az összes magyarországi parlamenti választás el lett csalva, vagyis az összes kormány illegitim volt, az az pl.-ul nem vehettek volna fel kölcsönt, és nem privatizálhattak és alkotmányozhattak volna.
# | lica lica - 2011 12 30 ¦ 17:29:45
Mitől illegitimek?
1., 1944- től a "kék cédulás " elcsalt választások végett a kommunista rendszer illegitim volt, majd 1990-ben az új rendszer kimondja magát e "régi" rendszer jogutódjának. Innen először nyer illegitimséget, mivel jogtalanság nem alapít jogosságot.
2., 1990-től fogva elcsalják az összes választásokat, tehát innen kap másodszor illegitimséget.
3., 2012-től általuk életbelépőnek mondott tákolmány is illegitim,mivel a illegitimség talaján álló jogtalan rendszer szeretné azt életbe léptetni.

Ettől a pontól fogva nincs legitim jogalkotás( az összes jogvédő) és kontrollt gyakorló szerv, legitim végrehajtó szerv, legitim szervezet( értsd az összes szervezet,párt), legitim gazdasági döntés( beruházás,privatizáció),legitim egyház .... szóval az egész mindenség egy az egyben amitől ország az ország.

Nem maradt más mint egy ország az együgyű vak és bárgyú szavazó birkáival kik a szekértolói ennek, illetve a felébredettek tömege a szentkoronával kik a legitimség talaján állva folytatják harcukat a nem csak vélt igazságért .
# | livia livia - 2011 12 30 ¦ 19:37:07
No, és hányan nem mentek el ebből a felnőttkorú népességből, ami nem annyi, amennyinek illendő. Kinek- kinek volt egyéb elfoglaltsága, vagy érdektelensége. A 18-25 évesek tuti csak szülői unszolásra mentek, már ahol volt, vagy úgy gondolták, megéri a misét egy hangyányi zaklatás.Az idősek között is akad néhány nem beszámítható, lehet már észen sincs, és a betegek, sérültek...? Lehet jócskán redukálni a dolgokat. Végül is mennyi az annyi? De még annyi se!
# | Hontalan Hontalan - 2011 12 30 ¦ 19:51:16
Teljesen felesleges ez a számolgatás.Ha megírok egy számítógépes programot a szavazatösszesítéshez, akkor a választásokon elért eredményektől függetlenül a számítógép azt az eredmény fogja kihozni, amit én előre betápláltam. Az utólagos kontroll lehetősége ki van zárva. Minden választást a számítógépes összesítésnél követtek el. Egy matemetikus kollégával figyeltük, hogy a részeredmények beérkezésekor hogyan korrigált a számítógép.
# | Hontalan Hontalan - 2011 12 30 ¦ 20:22:49
Az Orbán Viktorka most pontosan arra játszik, hogy őt kiüssék. Most ez a forgatókönyv. Már megvan az új Alkotmány, Jön az MSzP kis többséggel. Megállapodik az IMF- el. Jön újabb hitel, még egy darabig elvegetál az ország. Nem tör ki éhséglázadás,szabadrablás és a magyarok genocídiuma folytatható.
# | zsolt5000 zsolt5000 - 2011 12 30 ¦ 21:26:05
Hontalan!
Szerinted ez "Nem tör ki éhséglázadás,szabadrablás és a magyarok genocídiuma folytatható."biztos????
# | Hontalan Hontalan - 2011 12 30 ¦ 21:39:10
Az Orbán végeredményben nem tényező, a döntést úgyis a Magyar páholy hozza meg, amelynek fő ereje a Felkai maffia. Csak megnevezés volt az Orbán. Egyébként jelentéktelen figura a sakktáblán, akár a Gyucsány, stb.
# | LIBONA LIBONA - 2011 12 31 ¦ 06:26:56
Nem az a lenyeg hogy hanyan mentek el es hanyan nem mentek el szavazni . Kik szamlaljak a szavazatokat ,ez a lenyeg. Az eppen hatalmon levo magyargyulolo es elarulo cionista-bolsevista-jehova imado talmudistak akiknek a kolkei egytol eggyig a soros gyorgy alapitvanyi zsido szekta iskolaba tanuljak tovabb hogyan kell kiirtani a magyarsagot a karpat-medencebol. Ezek szamoljak nekunk az adatokat,irjak a statisztikakat es szamolnak benunket hogy meg hanyan vagyunk eletben mind az elszkitott teruleteken ( delvidek felvidek erdely,murakoz,orvidek,karpat-ukrajna es csonka honban. A kulhonban elo magyarsagot is szamon tartjak ,szamoljak.Mindent tudnak rolunk ( a valos adatokat persze nem hozzak nyilvanossagra ) Szerintem a celjuk hogy minnel elobb kissebbsegbe keruljunk otthon es a zsido betelepitessel ( mind nyugatrol es keletrol es izraelbol ) kihirdessek a nagyvilagba a karpat-medence igenyet sajat reszukre ! Ez itt a vegso cel ! Addig a talmud es a tobbi zsido szekta utmutatasaval elsorvasszak a magyarsagot szisztematikussan !
# | LIBONA LIBONA - 2011 12 31 ¦ 06:44:28
Szerintem roplapozni kellene mar minden magyar telepulesen es ebreszteni a magyarsagot . Felvilagositani a valos helyzetrol .Ezt kene mar sok onkentes embernek tennie . Felosztani korletekre a telepuleseket es kemenyen roplapozni ejszakankent.Leirni az osszefugesseket ( a magyar fold kiarusitasa,Trianon,a kadar korszak magyar irtasa zsido segedlettel es ezek leszarmazottai gyakoroljak a hatalmat amivel totalisan visszaelnek. En nem adtam nekik arra felhatalmazast hogy kilopjak alolam a magyar foldet es foldonfutova tegyek a magyar nemzetet.Stb.
# | LIBONA LIBONA - 2011 12 31 ¦ 06:52:06
A helyesirasom korrigalasat most nem teszem.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.94 másodperc
61,833,223 egyedi látogató