Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

1982. √©vi 6. t√∂rv√©nyerej√Ľ rendelet

A feljelent√©s m√°r ment az √ľgyben. Ha id√Ķt√∂k engedi, javaslom legal√°bb a IX-es cikkelyt elolvasni! Mindez 1982-ben! M√°r akkor el√Ķk√©sz√≠tett√©k a "rendszarv√°lt√°st" √©s a mostaniak mind benne vannak ebben! a Nemzetk√∂zi Valuta Alap alapokm√°ny√°nak kihirdet√©s√©r√Ķl
(A Magyar N√©pk√∂zt√°rsas√°g r√©sz√©r√Ķl az elfogad√°si okirat let√©tbe helyez√©se az Amerikai Egyes√ľlt √Āllamok Korm√°ny√°n√°l 1982. m√°jus 6-√°n megt√∂rt√©nt.)

1. ¬ß A Magyar N√©pk√∂zt√°rsas√°g Eln√∂ki Tan√°csa a Nemzetk√∂zi Valuta Alap 1945. december 27-√©n hat√°lyba l√©pett – 1969. j√ļlius 28-i, valamint 1978. √°prilis 1-jei hat√°llyal m√≥dos√≠tott – alapokm√°ny√°t e t√∂rv√©nyerej√Ľ rendelettel kihirdeti.

2. ¬ß A Nemzetk√∂zi Valuta Alap alapokm√°ny√°nak hivatalos magyar ford√≠t√°sa a k√∂vetkez√Ķ:2

„A Nemzetk√∂zi Valuta Alap alapokm√°nya

A Korm√°nyok, amelyek nev√©ben a jelen alapokm√°nyt al√°√≠rt√°k, a k√∂vetkez√Ķben √°llapodnak meg:

Bevezet√Ķ cikk

(i) Nemzetk√∂zi Valuta Alap alakul √©s a jelen alapokm√°ny rendelkez√©seinek megfelel√Ķen m√Ľk√∂dik, amint azt eredetileg elfogadj√°k √©s a k√©s√Ķbbiekben m√≥dos√≠tj√°k.

(ii) Annak √©rdek√©ben, hogy az Alap m√Ľveleteit √©s √ľgyleteit lebonyol√≠thassa, az Alap az √Āltal√°nos F√Ķoszt√°lyt √©s a K√ľl√∂nleges Leh√≠v√°si Jogok F√Ķoszt√°ly√°t tartja fenn. Az Alapn√°l fenn√°ll√≥ tags√°g jogot ad a K√ľl√∂nleges Leh√≠v√°si Jogok F√Ķoszt√°ly√°ban val√≥ r√©szv√©telre.

(iii) A jelen alapokm√°ny √°ltal enged√©lyezett m√Ľveleteket √©s √ľgyleteket a jelen alapokm√°ny rendelkez√©seinek megfelel√Ķen az √Āltal√°nos Eszk√∂z√∂k Sz√°ml√°j√°nak, a K√ľl√∂nleges Foly√≥s√≠t√°sok Sz√°ml√°j√°nak √©s a Beruh√°z√°si Sz√°ml√°nak kezel√©s√©vel foglalkoz√≥ √Āltal√°nos F√Ķoszt√°ly √ļtj√°n kell lebonyol√≠tani; kiv√©telt k√©peznek a k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogokat √©rint√Ķ m√Ľveletek √©s √ľgyletek, amelyeket a K√ľl√∂nleges Leh√≠v√°si Jogok F√Ķoszt√°lya √ļtj√°n kell lebonyol√≠tani.

I. cikk

C√©lkit√Ľz√©sek

A Nemzetközi Valuta Alap céljai:

(i) el√Ķmozd√≠tani a nemzetk√∂zi monet√°ris egy√ľttm√Ľk√∂d√©st egy olyan √°lland√≥ int√©zm√©ny √ļtj√°n, amely a nemzetk√∂zi monet√°ris probl√©m√°kr√≥l folytatott eszmecser√©k √©s egy√ľttm√Ľk√∂d√©s szervezet√©√ľl szolg√°l;

(ii) megk√∂nny√≠teni a nemzetk√∂zi kereskedelem b√Ķv√ľl√©s√©t √©s kiegyens√ļlyozott n√∂veked√©s√©t √©s ez√°ltal hozz√°j√°rulni a foglalkoztatotts√°g √©s a re√°lj√∂vedelem magas szintj√©nek el√Ķmozd√≠t√°s√°hoz, valamint valamennyi tag termel√Ķeszk√∂zeinek fejleszt√©s√©hez, mint a gazdas√°gpolitika alapvet√Ķ c√©lkit√Ľz√©seihez;

(iii) el√Ķmozd√≠tani az √°rfolyamok stabilit√°s√°t, a tagok k√∂z√∂tti rendezett devizameg√°llapod√°sok fenntart√°s√°t √©s elker√ľlni a versenyszer√Ľ valutale√©rt√©kel√©seket;

(iv) seg√≠ts√©get ny√ļjtani a tagok k√∂z√∂tt foly√≥ m√Ľveletek tekintet√©ben egy sokoldal√ļ fizet√©si rendszer l√©trehoz√°s√°hoz √©s a vil√°gkereskedelem n√∂veked√©s√©t g√°tl√≥ devizakorl√°toz√°sok megsz√ľntet√©s√©hez;

(v) az Alap √°ltal√°nos anyagi eszk√∂zeinek megfelel√Ķ biztos√≠t√©kok ellen√©ben val√≥ id√Ķleges rendelkez√©sre bocs√°t√°sa r√©v√©n biztons√°got adni a tagoknak, lehet√Ķv√© t√©ve ez√°ltal sz√°mukra, hogy fizet√©si m√©rlegzavaraikat olyan int√©zked√©sek foganatos√≠t√°sa n√©lk√ľl k√ľsz√∂b√∂lj√©k ki, amelyek k√°rosan hatnak a nemzeti vagy nemzetk√∂zi j√≥l√©tre;

(vi) a fentiekkel √∂sszhangban megr√∂vid√≠teni a tagok fizet√©si m√©rleg√©ben fell√©p√Ķ egyens√ļlyhi√°ny id√Ķtartam√°t √©s enyh√≠teni annak m√©rt√©k√©t.

Az Alap egész politikájában és minden döntésében maradéktalanul a jelen cikkben rögzített célokból vezérelve jár el.

II. cikk

Tags√°g

1. szakasz. Eredeti tagok

Az Alap eredeti tagjai azok az orsz√°gok, amelyek az Egyes√ľlt Nemzetek Monet√°ris √©s P√©nz√ľgyi Konferenci√°j√°n k√©pviseltett√©k magukat √©s korm√°nyaik 1945. december 31. el√Ķtt a tags√°got elfogadj√°k.

2. Egyéb tagok

A tags√°g m√°s orsz√°gok sz√°m√°ra olyan id√Ķpontban √©s olyan felt√©telek mellett √°ll nyitva, amelyeket a korm√°nyz√≥tan√°cs el√Ķ√≠rhat. Ezek a felt√©telek, a r√©szesed√©si jegyz√©sek felt√©teleit is ide√©rtve, olyan elveken alapulnak, amelyek √∂sszhangban √°llnak a m√°r meglev√Ķ tagokra alkalmazott felt√©telekkel.

III. cikk

Kvóták és részesedési jegyzések

1. szakasz. A kvóták és a részesedési jegyzések befizetése

Minden tag sz√°m√°ra k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogokban kifejezett kv√≥t√°t √°llap√≠tanak meg. Az Egyes√ľlt Nemzetek Monet√°ris √©s P√©nz√ľgyi Konferenci√°j√°n k√©pviselt azon tagok kv√≥t√°j√°t, amelyek a tags√°got 1945. december 31-ig elfogadj√°k, az A) F√ľggel√©k tartalmazza. A t√∂bbi tag kv√≥t√°j√°t a Korm√°nyz√≥tan√°cs √°llap√≠tja meg. Az egyes tagok r√©szesed√©si jegyz√©se kv√≥t√°jukkal azonos √©s teljes eg√©sz√©ben befizetend√Ķ az Alap jav√°ra a megfelel√Ķ let√©tem√©nyesn√©l.

2. szakasz. A kvóták kiigazítása

a) a Korm√°nyz√≥tan√°cs √∂t √©vn√©l nem hosszabb id√Ķk√∂z√∂nk√©nt a tagok kv√≥t√°j√°t √°ltal√°nos fel√ľlvizsg√°latnak veti al√° s amennyiben indokoltnak tartja, azok kiigaz√≠t√°s√°t javasolja. √Āltala indokoltnak tartott esetben, az √©rintett tag k√©r√©s√©re, b√°rmely m√°s id√Ķpontban is m√©rlegelheti az adott kv√≥ta kiigaz√≠t√°s√°t.

b) Az 1975. augusztus 31-i id√Ķpontban tagok kv√≥t√°j√°nak n√∂vel√©s√©t az Alap, az ezen id√Ķpontban fenn√°llt kv√≥t√°jukhoz viszony√≠tva, b√°rmikor javasolhatja olyan kummulat√≠v √∂sszegben, amely nem haladja meg a K√ľl√∂nleges Foly√≥s√≠t√°sok Sz√°ml√°j√°r√≥l az √Āltal√°nos Eszk√∂z√∂k Sz√°ml√°j√°ra az V. cikk 12. szakasza f) bekezd√©s√©nek i) pontja √©s j) bekezd√©s√©nek alapj√°n √°tutalt √∂sszeget.

c) A kv√≥ta b√°rmilyen v√°ltoztat√°s√°hoz az √∂sszes szavazat nyolcvan√∂t sz√°zal√©kos t√∂bbs√©ge sz√ľks√©ges.

d) Egy tag kvótája addig nem változik, amíg a tag ahhoz beleegyezését nem adta és a befizetést nem teljesítette, kivéve, ha a befizetést a jelen cikk 3. szakaszának b) bekezdése alapján tekintik teljesítettnek.

3. szakasz. Befizetések a kvóták megváltozásakor

a) Mindazon tag, amely a jelen cikk 2. szakasz√°nak a) bekezd√©se alapj√°n kv√≥t√°ja felemel√©s√©hez hozz√°j√°rul, az emel√©s huszon√∂t sz√°zal√©k√°t az Alap √°ltal meghat√°rozott id√Ķszakon bel√ľl k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogokban fizeti be az Alapnak; a Korm√°nyz√≥tan√°cs el√Ķ√≠rhatja, hogy e befizet√©s valamennyi tagra vonatkoz√≥an azonos alapon teljes eg√©sz√©ben vagy r√©szlegesen m√°s, az Alap √°ltal egyet√©rt√©s√ľk mellett meghat√°rozott tagok valut√°iban vagy a tag saj√°t valut√°j√°ban teljes√≠thet√Ķ. Egy nem r√©szes az Alap √°ltal egyet√©rt√©s√ľk mellett kijel√∂lt m√°s tagok valut√°iban teljes√≠ti a befizet√©st az emel√©s olyan h√°nyad√°ban, amely megfelel a r√©szesek √°ltal k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogokban befizetend√Ķ h√°nyadnak. Az emel√©s fennmarad√≥ r√©sz√©t a tag saj√°t valut√°j√°ban fizeti be. Egy tag valut√°j√°b√≥l az Alapn√°l lev√Ķ k√©szletek nem n√∂vekedhetnek azon szint f√∂l√©, melyek e rendelkez√©s √©rtelm√©ben m√°s tagok √°ltal teljes√≠tett befizet√©sek eredm√©nyek√©ppen az V. cikk 8. szakasza b) bekezd√©s√©nek (ii) pontja alapj√°n k√∂lts√©gk√∂telesek lenn√©nek.

b) A tagot, amely a jelen cikk 2. szakasz√°nak b) bekezd√©se alapj√°n kv√≥t√°ja felemel√©s√©hez hozz√°j√°rul, √ļgy kell tekinteni, mint amely az e felemel√©ssel azonos r√©szesed√©si jegyz√©s √∂sszeg√©t az Alapnak befizette.

c) Ha egy tag hozz√°j√°rul kv√≥t√°j√°nak cs√∂kkent√©s√©hez, az Alap hatvan napon bel√ľl visszafizeti a tagnak a cs√∂kkent√©ssel azonos √∂sszeget. A visszafizet√©s a tag valut√°j√°ban √©s k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogokban, vagy az Alap √°ltal egyet√©rt√©s√ľk mellett meghat√°rozott m√°s tagok valut√°iban t√∂rt√©nik, olyan √∂sszegben, amely elej√©t veszi annak, hogy az Alap e valut√°ban fenn√°ll√≥ k√©szlete az √ļj kv√≥ta al√° cs√∂kkenjen, azzal a felt√©tellel, hogy k√ľl√∂nleges k√∂r√ľlm√©nyek eset√©n az Alap, a tagnak saj√°t valut√°j√°ban teljes√≠tett visszafizet√©s r√©v√©n, az e valut√°ban fenn√°ll√≥ k√©szlet√©t az √ļj kv√≥ta al√° cs√∂kkentheti.

d) A fenti a) bekezd√©s alapj√°n hozott valamennyi d√∂nt√©shez az √∂sszes szavazat hetvensz√°zal√©kos t√∂bbs√©ge sz√ľks√©ges, kiv√©ve e hivatkozott rendelkez√©s alapj√°n t√∂rt√©n√Ķ id√Ķszak-meghat√°roz√°st √©s valutakijel√∂l√©st.

4. szakasz. Valut√°nak √©rt√©kpap√≠rral t√∂rt√©n√Ķ helyettes√≠t√©se

Az Alap b√°rmely tag saj√°t valut√°j√°nak az √Āltal√°nos Eszk√∂z√∂k Sz√°ml√°j√°n lev√Ķ azon b√°rmely h√°nyada helyett, amelyre az Alapnak meg√≠t√©l√©se szerint m√Ľveleteihez √©s √ľgyleteihez nincs sz√ľks√©ge, elfogad olyan nem kamatoz√≥, √°t nem ruh√°zhat√≥, az Alap jav√°ra a v√°lt√≥√∂sszegnek megtekint√©skori – a kijel√∂lt let√©tem√©nyesn√©l vezetett sz√°ml√°n t√∂rt√©n√Ķ j√≥v√°√≠r√°s r√©v√©n t√∂rt√©n√Ķ – fizet√©s√©t √≠g√©r√Ķ v√°lt√≥kat vagy hasonl√≥ k√∂telezv√©nyeket, amelyeket a tag vagy a tag √°ltal a XIII. cikk 2. szakasza alapj√°n kijel√∂lt let√©tem√©nyes √°ll√≠tott ki. A jelen szakasz nem csup√°n a tag √°ltal lejegyzett valut√°ra, hanem az Alapnak j√°r√≥ vagy √°ltala szerzett b√°rmely olyan valut√°ra is vonatkozik, amely az √Āltal√°nos Eszk√∂z√∂k Sz√°ml√°j√°n helyezend√Ķ el.

IV. cikk

Az árfolyamrendszerre vonatkozó
kötelezettségek

1. szakasz. A tagok általános kötelezettségei

Felismerve, hogy a nemzetk√∂zi monet√°ris rendszer els√Ķrend√Ľ fontoss√°g√ļ c√©lja olyan keret l√©trehoz√°sa, amely el√Ķseg√≠ti az √°ruk, szolg√°ltat√°sok √©s t√Ķke orsz√°gok k√∂z√∂tti cser√©j√©t, s amely eg√©szs√©ges gazdas√°gi n√∂veked√©st tesz lehet√Ķv√©, tov√°bb√°, hogy alapvet√Ķ c√©lkit√Ľz√©s a p√©nz√ľgyi √©s gazdas√°gi stabilit√°shoz sz√ľks√©ges rendezett viszonyok folyamatos fejl√Ķd√©se, minden tag v√°llalja, hogy egy√ľttm√Ľk√∂dik az Alappal √©s a t√∂bbi taggal a rendezett √°rfolyam-politikai viszonyok biztos√≠t√°sa √©s a valuta√°rfolyamok szil√°rd rendszer√©nek t√°mogat√°sa √©rdek√©ben. Nevezetesen, minden tag:

(i) t√∂rekszik arra, hogy gazdas√°gi √©s p√©nz√ľgyi politik√°j√°t az √©sszer√Ľ √°rstabilit√°ssal egy√ľttj√°r√≥ rendezett gazdas√°gi n√∂veked√©s el√Ķmozd√≠t√°s√°nak szolg√°lat√°ba √°ll√≠tsa, kell√Ķen figyelembe v√©ve saj√°t k√∂r√ľlm√©nyeit;

(ii) keresi a m√≥dj√°t, hogy t√°mogassa a stabilit√°st, az alapvet√Ķ gazdas√°gi √©s p√©nz√ľgyi felt√©telek, valamint egy olyan monet√°ris rendszer rendezett t√°mogat√°sa √ļtj√°n, mely nem vezet vesz√©lyes megr√°zk√≥dtat√°sokhoz;

(iii) elker√ľli a valuta√°rfolyamoknak vagy a nemzetk√∂zi monet√°ris rendszernek a fizet√©si m√©rleg t√©nyleges kiigaz√≠t√°s√°t megakad√°lyoz√≥ vagy a t√∂bbi taggal szemben tisztess√©gtelen versenyel√Ķny szerz√©s√©re ir√°nyul√≥ manipul√°l√°s√°t;

(iv) a jelen szakasz alapj√°n v√°llalt k√∂telezetts√©gekkel √∂sszeegyeztethet√Ķ √°rfolyam-politik√°t folytat.

2. szakasz. Az √°rfolyamrendszerek √°ltal√°nos rendje

a) A jelen alapokm√°ny m√°sodik m√≥dos√≠t√°s√°nak id√Ķpontj√°t k√∂vet√Ķ harminc napon bel√ľl minden tag k√∂zli az Alappal, hogy a jelen cikk I. szakasza alapj√°n v√°llalt k√∂telezetts√©geinek teljes√≠t√©se √©rdek√©ben az √°rfolyamrendszer milyen szab√°lyoz√°s√°t sz√°nd√©kozik alkalmazni √©s halad√©ktalanul √©rtes√≠ti az Alapot az √°rfolyam-szab√°lyoz√°s√°ban bek√∂vetkezett valamennyi v√°ltoz√°sr√≥l.

b) Egy 1976. janu√°r 1-j√©n fenn√°ll√≥ nemzetk√∂zi monet√°ris rendszert√≠pus alapj√°n az √°rfolyam-szab√°lyoz√°s el√Ķ√≠rhatja (i) egy tag valut√°ja √©rt√©k√©nek fenntart√°s√°t k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogban vagy az aranyon k√≠v√ľl m√°s, a tag √°ltal v√°lasztott egyen√©rt√©kekben kifejezve, vagy (ii) azt a k√∂z√∂s szab√°lyoz√°st, amelynek √©rtelm√©ben a tagok valut√°juk √©rt√©k√©t m√°s tagok valut√°ja vagy valut√°i √©rt√©k√©hez viszony√≠tva tartj√°k fenn, vagy (iii) a tag v√°laszt√°s√°nak megfelel√Ķ egy√©b √°rfolyam-szab√°lyoz√°snak a m√≥dj√°t.

c) A nemzetk√∂zi monet√°ris rendszer fejl√Ķd√©s√©vel val√≥ √∂sszhang √©rdek√©ben az Alap az √∂sszes szavazat nyolcvan√∂t sz√°zal√©kos t√∂bbs√©ge mellett √°ltal√°nos √©rv√©ny√Ľ √°rfolyam-szab√°lyoz√°st kezdem√©nyezhet an√©lk√ľl, hogy korl√°tozn√° a tagok azon jogait, hogy az Alap c√©ljaival √©s a jelen cikk I. szakasza alapj√°n v√°llalt k√∂telezetts√©gekkel √∂sszhangban a v√°laszt√°suk szerinti √°rfolyam-szab√°lyoz√°st alkalmazz√°k.

3. szakasz. Az √°rfolyamrendszerek szab√°lyoz√°s√°nak fel√ľgyelete

a) Az Alap fel√ľgyel a nemzetk√∂zi monet√°ris rendszerre annak √©rdek√©ben, hogy biztos√≠tsa hat√©kony m√Ľk√∂d√©s√©t √©s fel√ľgyel az egyes tagok jelen cikk 1. szakasz√°b√≥l ad√≥d√≥ k√∂telezetts√©geinek teljes√≠t√©s√©re.

b) Annak √©rdek√©ben, hogy a fenti a) bekezd√©s szerinti funkci√≥it teljes√≠tse, az Alap hat√°rozott fel√ľgyeletet gyakorol a tagok √°rfolyam-politik√°ja felett √©s e politik√°kra vonatkoz√≥an valamennyi tag sz√°m√°ra √ļtmutat√°sul specifikus elveket alkalmaz. Minden tag megadja az Alap sz√°m√°ra az ilyen fel√ľgyelet ell√°t√°s√°hoz sz√ľks√©ges inform√°ci√≥t, √©s ha ezt az Alap k√©ri, konzult√°ci√≥t folytat azzal a tag √°rfolyam-politik√°j√°r√≥l. Az Alap √°ltal foganatos√≠tott elveknek √∂sszhangban kell √°llniok azon k√∂z√∂s szab√°lyoz√°sokkal, amelyek r√©v√©n valut√°ik √©rt√©k√©t a tagok m√°s tagok valut√°ja vagy valut√°i √©rt√©k√©hez viszony√≠tva tartj√°k fenn, valamint azon √°rfolyam-szab√°lyoz√°sokkal, amelyeket valamely tag az Alap c√©ljaival √©s a jelen cikk I. szakasz√°val √∂sszhangban v√°laszt√°sa szerint alkalmaz. Ezek az elvek figyelembe veszik a tagok hazai t√°rsadalmi √©s politikai c√©ljait √©s ezeknek az elveknek az alkalmaz√°sakor az Alap kell√Ķ figyelmet szentel a tagok k√∂r√ľlm√©nyeinek.

4. szakasz. Valutaparit√°sok

Az Alap az √∂sszes szavazat nyolcvan√∂t sz√°zal√©kos t√∂bbs√©g√©vel √°ll√°st foglalhat √ļgy, hogy a nemzetk√∂zi gazdas√°gi felt√©telek megengedik a szil√°rd, de kiigaz√≠that√≥ parit√°sokon alapul√≥ √°rfolyam-szab√°lyoz√°s sz√©les k√∂r√Ľ rendszer√©nek bevezet√©s√©t. Az Alap a vil√°ggazdas√°g tart√≥s kiegyens√ļlyozotts√°ga eset√©n hoz ilyen d√∂nt√©st √©s e c√©lb√≥l figyelembe veszi a tagok gazdas√°g√°ban v√©gbemen√Ķ √°rv√°ltoz√°sokat √©s n√∂veked√©si √ľtemet. A d√∂nt√©st a nemzetk√∂zi monet√°ris rendszer fejl√Ķd√©s√©nek f√©ny√©ben kell meghozni, k√ľl√∂n√∂s tekintettel a likvidit√°s forr√°saira, √©s a valutaparit√°sok rendszere hat√©kony m√Ľk√∂d√©s√©nek biztos√≠t√°sa v√©gett, az olyan szab√°lyoz√°sokra, amelyek alapj√°n fizet√©si m√©rleg√ľkben hi√°nnyal √©s felesleggel rendelkez√Ķ orsz√°gok egyar√°nt azonnali hat√©kony √©s egybev√°g√≥ int√©zked√©st tesznek a kiegyenl√≠t√©s el√©r√©s√©re, valamint az √°rfolyam-intervenci√≥ra √©s az egyens√ļlyhi√°nyok enyh√≠t√©s√©re vonatkoz√≥ szab√°lyoz√°sokra. Ilyen d√∂nt√©s meghozatala eset√©n az Alap √©rtes√≠ti a tagokat arr√≥l, hogy a C) F√ľggel√©k rendelkez√©sei alkalmazand√≥k.

5. szakasz. A tag ter√ľlet√©n l√©tez√Ķ k√ľl√∂n valut√°k

a) Valamely tag √°ltal a jelen cikk alapj√°n valut√°j√°t illet√Ķen hozott int√©zked√©s mindazon ter√ľletek k√ľl√∂n valut√°ira is alkalmazand√≥nak tekintend√Ķ, amely ter√ľletekre kiterjed√Ķen a tag – a XXXI. cikk 2. szakasz√°nak a) bekezd√©se alapj√°n – a jelen alapokm√°nyt elfogadta, hacsak a tag be nem jelenti, hogy int√©zked√©se csup√°n az anyaorsz√°g valut√°j√°ra, vagy csup√°n egy vagy t√∂bb k√∂zelebbr√Ķl megjel√∂lt k√ľl√∂n valut√°ra, vagy az anyaorsz√°g valut√°j√°ra √©s egy vagy k√∂zelebbr√Ķl megjel√∂lt t√∂bb k√ľl√∂n valut√°ra is vonatkozik.

b) Az Alap által a jelen cikk alapján hozott intézkedés a fenti a) bekezdésben említett tag valamennyi valutájára vonatkozik, hacsak az Alap másként nem nyilatkozik.

V. cikk

Az Alap m√Ľveletei √©s √ľgyletei

1. szakasz. Az Alappal kapcsolatban álló intézmények köre

A tagok az Alappal kiz√°r√≥lag kincst√°rukon, k√∂zponti bankjukon, stabiliz√°ci√≥s alapjukon vagy m√°s hasonl√≥ p√©nz√ľgyi szerveiken kereszt√ľl tartanak kapcsolatot √©s az Alap csup√°n ugyanezekkel vagy ugyanezek √ļtj√°n tart fenn kapcsolatot.

2. szakasz. Az Alap m√Ľveleteinek √©s √ľgyleteinek korl√°toz√°sa

a) Amennyiben a jelen alapokm√°ny m√°sk√©nt nem rendelkezik, az Alap sz√°ml√°j√°n lebonyol√≥d√≥ √ľgyletek azon m√Ľveletekre korl√°toz√≥dnak, hogy a tagot, e tag kezdem√©nyez√©s√©re, k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogokkal vagy az Alap √Āltal√°nos Eszk√∂z√∂k Sz√°ml√°j√°n tartott √°ltal√°nos eszk√∂zeib√Ķl m√°s tagok valut√°ival l√°ss√°k el, a v√°s√°rl√°st v√©grehajtani √≥hajt√≥ tag valut√°ja ellen√©ben.

b) Ha ennek ig√©nye felmer√ľl, az Alap olyan p√©nz√ľgyi √©s technikai szolg√°ltat√°sok ell√°t√°sa mellett is d√∂nthet, bele√©rtve a tagok √°ltal rendelkez√©sre bocs√°tott eszk√∂z√∂k kezel√©s√©t, ami √∂sszhangban √°ll az Alap c√©ljaival. Az ilyen p√©nz√ľgyi szolg√°ltat√°sok ell√°t√°s√°b√≥l ad√≥d√≥ m√Ľveletek nem az Alap sz√°ml√°j√°n bonyol√≥dnak le. Az e pontban eml√≠tett szolg√°ltat√°sok a tagokra n√©zve, beleegyez√©s√ľk hi√°ny√°ban, semmilyen k√∂telezetts√©get nem r√≥nak.

3. szakasz. Az Alap általános eszközeinek felhasználását szabályozó feltételek

a) Az Alap √°ltal√°nos eszk√∂zeinek felhaszn√°l√°s√°ra vonatkoz√≥ elj√°r√°si rendet dolgoz ki, bele√©rtve a k√©szenl√©ti vagy hasonl√≥ meg√°llapod√°sokra vonatkoz√≥ elj√°r√°sokat is, √©s k√ľl√∂nleges fizet√©si m√©rlegprobl√©m√°k eset√©re k√ľl√∂nleges elj√°r√°sokat foganatos√≠that, ami hozz√°seg√≠ti a tagokat ahhoz, hogy fizet√©si m√©rlegprobl√©m√°ikat a jelen alapokm√°ny rendelkez√©seivel √∂sszhangban √°ll√≥ m√≥don oldj√°k meg √©s ami kell√Ķ biztos√≠t√©kot ny√ļjt az Alap √°ltal√°nos eszk√∂zeinek id√Ķleges felhaszn√°l√°s√°ra.

b) Egy tag m√°s tagok valut√°it megfelel√Ķ √∂sszeg√Ľ saj√°t valuta ellen√©ben a k√∂vetkez√Ķ felt√©telek eset√©n jogosult megv√°s√°rolni:

(i) az Alap általános eszközei felhasználásának a tag által összhangban kell állnia a jelen alapokmány rendelkezéseivel és az azok alapján foganatosított eljárási renddel;

(ii) a tag kijelenti, hogy fizet√©si m√©rlege vagy tartal√©kpoz√≠ci√≥ja, vagy tartal√©kainak alakul√°sa miatt sz√ľks√©ge van a v√°s√°rl√°sra;

(iii) a k√≠v√°nt v√°s√°rl√°s a tartal√©kkereten bel√ľl v√©grehajtand√≥ v√°s√°rl√°s lenne vagy nem id√©zn√© el√Ķ azt, hogy az Alapnak a v√°s√°rl√≥ tag valut√°j√°ban fenn√°ll√≥ k√©szletei t√ļll√©pik a kv√≥ta k√©tsz√°z sz√°zal√©k√°t;

(iv) az Alap a jelen cikk 5. szakasza, a VI. cikk 1. szakasza vagy a XXVI. cikk 2. szakasz√°nak a) bekezd√©se alapj√°n megel√Ķz√Ķleg nem tett olyan nyilatkozatot, hogy a v√°s√°rl√°st v√©grehajtani k√≠v√°n√≥ tag az Alap √°ltal√°nos eszk√∂zeinek ig√©nybev√©tel√©re nem jogosult.

c) Az Alap megvizsgálja a vásárlásra vonatkozó kérelmet annak megállapítása érdekében, hogy a kívánt vásárlás összhangban áll-e a jelen alapokmány rendelkezéseivel és az azok alapján elfogadott elvekkel azzal, hogy a tartalékkeret igénybevételét célzó vásárlás iránti kérelem nem kifogásolható.

d) Az Alap kidolgozza elveit √©s elj√°r√°si rendj√©t az eladand√≥ valut√°k kiv√°laszt√°s√°ra n√©zve, ami, a tagokkal konzult√°lva, figyelembe veszi a tagok fizet√©si m√©rleg√©t √©s tartal√©kpoz√≠ci√≥j√°t √©s a valutapiacok alakul√°s√°t, valamint azt a k√≠v√°nalmat, hogy az Alapon bel√ľl az eg√©sz id√Ķszak alatt t√°mogatand√≥k a kiegyens√ļlyozott poz√≠ci√≥k, felt√©ve, hogy amennyiben egy tag kijelenti, hogy az√©rt k√≠v√°nja egy m√°sik tag valut√°j√°nak megv√°s√°rl√°s√°t, mert a v√°s√°rl√≥ tag saj√°t valut√°j√°nak a m√°sik tag √°ltal felaj√°nlott azonos √∂sszeg√©t k√≠v√°nja megkapni, ez esetben jogosult lesz a m√°sik tag valut√°j√°nak megv√°s√°rl√°s√°ra, hacsak az Alap a VII. cikk 3. szakasza alapj√°n el√Ķzetesen be nem jelentette, hogy az adott valut√°ban fenn√°ll√≥ k√©szlete sz√Ľk√∂ss√© v√°lt.

e) (i) Minden tag biztos√≠tja, hogy az Alapt√≥l v√°s√°rolt valut√°j√°ban fenn√°ll√≥ k√∂vetel√©sek szabadon felhaszn√°lhat√≥ valutak√∂vetel√©sek vagy a v√°s√°rl√°s id√Ķpontj√°ban k√≠v√°ns√°g szerint szabadon felhaszn√°lhat√≥ valut√°ra √°tv√°lthat√≥k a k√©t valuta k√∂z√∂tt a XIX. cikk 7. szakasz√°nak a) bekezd√©se alapj√°n fenn√°ll√≥ √°rfolyam szerint.

(ii) Minden olyan tag, amelynek valut√°j√°t az Alapt√≥l megv√°s√°rolt√°k vagy ahhoz az Alapt√≥l v√°s√°rolt valuta ellen√©ben jutottak hozz√°, egy√ľttm√Ľk√∂dik az Alappal √©s m√°s tagokkal, hogy a valut√°j√°ban fenn√°ll√≥ ezen k√∂vetel√©sek a v√°s√°rl√°s id√Ķpontj√°ban m√°s tagok szabadon felhaszn√°lhat√≥ valut√°ira √°tv√°lthat√≥k legyenek.

(iii) Egy olyan valutának a fenti (i) pont szerint végrehajtott átváltását, amely valuta nem szabadon felhasználható, az a tag hajtja végre, amelynek valutáját megvásárolták, hacsak ez a tag és a vásárló tag más eljárásban meg nem állapodik.

(iv) Az Alapt√≥l m√°s tag szabadon felhaszn√°lhat√≥ valut√°j√°t megv√°s√°rl√≥ tag, amely azt a v√°s√°rl√°s id√Ķpontj√°ban m√°s szabadon felhaszn√°lhat√≥ valut√°ra k√≠v√°nja √°tv√°ltani, az √°tv√°lt√°st e m√°sik taggal bonyol√≠tja le, ha ez ezt k√≠v√°nja. Az √°tv√°lt√°st a m√°sik tag √°ltal kiv√°lasztott szabadon felhaszn√°lhat√≥ valut√°ra n√©zve kell az (i) pont alatt hivatkozott valuta√°rfolyamon elv√©gezni.

f) Az Alap az √°ltala kidolgozott elvek √©s elj√°r√°si rend alapj√°n egyet√©rthet azzal, hogy egy olyan r√©szest, amely ezen szakasszal √∂sszhangban v√°s√°rl√°st hajt v√©gre, m√°s tagok valut√°i helyett k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogokkal l√°sson el.

4. szakasz. A felt√©telekr√Ķl val√≥ lemond√°s

Az Alap tetsz√©se szerint √©s saj√°t √©rdekeit biztos√≠t√≥ kik√∂t√©sek mellett a jelen cikk 3. szakasza b) bekezd√©s√©nek (iii) √©s (iv) pontjaiban el√Ķ√≠rt b√°rmely felt√©tel √©rv√©nyes√≠t√©s√©r√Ķl lemondhat, k√ľl√∂n√∂sen olyan tagok eset√©ben, amelyek az Alap √°ltal√°nos eszk√∂zeinek nagyar√°ny√ļ vagy folyamatos ig√©nybev√©tel√©t√Ķl tart√≥zkodtak. A lemond√°s gyakorl√°sa sor√°n tekintetbe veszik a lemond√°st k√©relmez√Ķ tag id√Ķszakos vagy kiv√©teles sz√ľks√©gleteit. Az Alap tekintetbe fogja venni a tag azon k√©szs√©g√©t is, hogy biztos√≠t√©kk√©nt olyan elfogadhat√≥ vagyont√°rgyat k√∂ss√∂n le, amely az Alap meg√≠t√©l√©se szerint el√©gs√©ges √©rt√©k√Ľ √©rdekeinek v√©delm√©hez s a lemond√°s felt√©telek√©nt az Alap ilyen biztos√≠t√©kot ki is k√∂thet.

5. szakasz. Az Alap általános eszközeinek felhasználásából való kizárás

Amennyiben az Alap √ļgy v√©li, hogy az Alap √°ltal√°nos eszk√∂zeit, valamely tag az Alap c√©ljaival ellent√©tben √°ll√≥ m√≥don haszn√°lja, v√©lem√©ny√©t kifejt√Ķ jelent√©st tesz a tagnak, megfelel√Ķ id√Ķt √≠rva el√Ķ a v√°laszol√°sra. Ilyen jelent√©snek a tag r√©sz√©re adott megt√©tel√©t k√∂vet√Ķen az Alap korl√°tozhatja √°ltal√°nos eszk√∂zeinek a tag √°ltali felhaszn√°l√°s√°t. Ha az el√Ķ√≠rt id√Ķn bel√ľl a tagt√≥l a jelent√©sre nem kap v√°laszt, vagy ha a kapott v√°lasz nem kiel√©g√≠t√Ķ, az Alap fenntarthatja az Alap √°ltal√°nos eszk√∂zei felhaszn√°l√°s√°nak korl√°toz√°s√°t a tag √°ltal vagy a taghoz int√©zett indokolt figyelmeztet√©st k√∂vet√Ķen kijelentheti, hogy az nem jogosult az Alap √°ltal√°nos eszk√∂zeinek felhaszn√°l√°s√°ra.

6. szakasz. K√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogok egy√©b v√°s√°rl√°sai √©s elad√°sai az Alap r√©sz√©r√Ķl

a) Az Alap, cser√©be m√°s tagok azonos √∂sszeg√Ľ valut√°i√©rt, elfogadhatja a r√©szes √°ltal felaj√°nlott k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogokat.

b) Az Alap a r√©szest, k√©r√©s√©re, k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogokkal l√°thatja el m√°s tagok valut√°inak azonos √∂sszeg√©√©rt. Ezen √ľgyletek eredm√©nyek√©nt az Alap k√©szlete egy tag valut√°j√°b√≥l nem n√∂vekedhet azon szint f√∂l√©, amelyn√©l a k√©szletek a jelen cikk 8. szakasz√°nak b) bekezd√©s√©nek (ii) pontja alapj√°n k√∂lts√©gk√∂telesek lenn√©nek.

c) Az Alap √°ltal e szakasz alapj√°n juttatott vagy elfogadott valut√°k kiv√°laszt√°sa olyan m√≥don t√∂rt√©nik, amely figyelembe veszi a jelen cikk 3. szakasz√°nak d) vagy 7. szakasza (i) bekezd√©s√©nek elveit. Az Alap ezen szakasz alapj√°n csup√°n abban az esetben bonyol√≠that le √ľgyleteket, ha a tag, amely valut√°j√°t az Alap rendelkez√©s√©re bocs√°tja vagy elfogadja, egyet√©rt valut√°ja ilyen m√≥don t√∂rt√©n√Ķ felhaszn√°l√°s√°val.

7. szakasz. A tag valutájának visszavásárlása az Alaptól

a) A tag b√°rmely id√Ķben jogosult visszav√°s√°rolni valut√°j√°nak az Alapn√°l fenn√°ll√≥ azon k√©szlet√©t, amely a jelen cikk 8. szakasz√°nak b) bekezd√©se alapj√°n k√∂lts√©gk√∂teles.

b) A tagt√≥l, amely a jelen cikk 3. szakasza alapj√°n v√°s√°rl√°st foganatos√≠tott, amint a fizet√©si m√©rlege √©s tartal√©kpoz√≠ci√≥ja javul, rendes k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt az v√°rhat√≥ el, hogy visszav√°s√°rolja valut√°j√°nak az Alapn√°l fenn√°ll√≥ azon k√©szlet√©t, amely v√°s√°rl√°s√°nak eredm√©nyek√©nt keletkezett √©s a jelen cikk 8. szakasz√°nak b) bekezd√©se √©rtelm√©ben k√∂lts√©gk√∂teles. A tag ezeket a k√©szleteket akkor v√°s√°rolja vissza, √∂sszhangban az Alapnak a visszav√°s√°rl√°sr√≥l kialak√≠tott elj√°r√°s√°val √©s a taggal folytatott konzult√°ci√≥t k√∂vet√Ķen, ha az Alap a taggal k√∂zli, hogy fizet√©si m√©rleg√©nek √©s tartal√©kpoz√≠ci√≥j√°nak javul√°sa eredm√©nyek√©nt a visszav√°s√°rl√°st le kell bonyol√≠tania.

c) A tag, amely a jelen cikk 3. szakasza alapj√°n v√°s√°rl√°st hajt v√©gre, a v√°s√°rl√°s id√Ķpontj√°t k√∂vet√Ķen √∂t √©vn√©l nem k√©s√Ķbb vissza tartozik v√°s√°rolni valut√°j√°nak az Alapn√°l fenn√°ll√≥ azon k√©szlet√©t, amely v√°s√°rl√°s√°nak eredm√©nyek√©nt keletkezett √©s a jelen cikk 8. szakasz√°nak b) bekezd√©se alapj√°n k√∂lts√©gk√∂teles. Az Alap el√Ķ√≠rhatja, hogy a tagnak a visszav√°s√°rl√°st r√©szletekben kell teljes√≠tenie, olyan id√Ķszak alatt, amely a v√°s√°rl√°s id√Ķpontj√°t√≥l sz√°m√≠tott h√°rom √©vt√Ķl √∂t √©vig terjed. Az Alap az √∂sszes szavazat nyolcvan√∂t sz√°zal√©kos t√∂bbs√©ge alapj√°n a visszav√°s√°rl√°snak a jelen bekezd√©sben meghat√°rozott id√Ķszak√°t megv√°ltoztathatja √©s az ilyen m√≥don m√≥dos√≠tott b√°rmely id√Ķszakot az √∂sszes tag eset√©ben alkalmazni kell.

d) Az Alap az √∂sszes szavazat nyolcvan√∂t sz√°zal√©kos t√∂bbs√©ge alapj√°n a fenti c) bekezd√©ssel √∂sszhangban alkalmazand√≥t√≥l elt√©r√Ķ id√Ķszakokat is meg√°llap√≠that, melyek valamennyi tagra n√©zve az Alap √°ltal szerzett valut√°k k√©szlet√©nek visszav√°s√°rl√°sa vonatkoz√°s√°ban azonosak az √°ltal√°nos eszk√∂z√∂k felhaszn√°l√°s√°t c√©lz√≥ k√ľl√∂nleges elj√°r√°ssal.

e) A tag az Alap √°ltal az √∂sszes szavazat hetvensz√°zal√©kos t√∂bbs√©g√©vel kialak√≠tott elj√°r√°si rendnek megfelel√Ķen visszav√°s√°rolja valut√°j√°nak az Alapn√°l lev√Ķ azon k√©szlet√©t, amely nem v√°s√°rl√°sok eredm√©nyek√©nt j√∂tt l√©tre √©s a jelen cikk 8. szakasz√°nak b) bekezd√©s√©nek (ii) pontja alapj√°n k√∂lts√©gk√∂teles.

f) A d√∂nt√©st, amely el√Ķ√≠rja, hogy az Alap √°ltal√°nos eszk√∂zeinek felhaszn√°l√°s√°ra vonatkoz√≥ elj√°r√°s alapj√°n a fenti c) vagy d) bekezd√©sben szerepl√Ķ visszav√°s√°rl√°si id√Ķszak r√∂videbb lesz, mint az elj√°r√°si rend szerint √©rv√©nyes id√Ķszak, csup√°n az Alap √°ltal a d√∂nt√©s t√©nyleges id√Ķpontj√°t k√∂vet√Ķen szerzett k√©szletekre kiterjed√Ķen alkalmazz√°k.

g) Az Alap, a tag k√©r√©s√©re, elhalaszthatja a visszav√°s√°rl√°si k√∂telezetts√©g teljes√≠t√©s√©nek id√Ķpontj√°t, de az nem l√©pheti t√ļl a fenti c) vagy d) bekezd√©s alapj√°n, vagy az Alap √°ltal a fenti e) bekezd√©s alapj√°n kialak√≠tott elj√°r√°snak megfelel√Ķen r√∂gz√≠tett maxim√°lis id√Ķszakot, hacsak az Alap az √∂sszes szavazat hetvensz√°zal√©kos t√∂bbs√©g√©vel nem d√∂nt √ļgy, hogy az Alap √°ltal√°nos eszk√∂zeinek √°tmeneti felhaszn√°l√°s√°val √∂sszhangban √°ll√≥ hosszabb visszav√°s√°rl√°si id√Ķszak az√©rt indokolt, mert az esed√©kess√©gkori visszav√°s√°rl√°s a tag sz√°m√°ra rendk√≠v√ľli neh√©zs√©get id√©zne el√Ķ.

h) Az Alap a jelen cikk 3. szakasz√°nak d) bekezd√©se alapj√°n kialak√≠tott elj√°r√°si rendet olyan elj√°r√°si renddel eg√©sz√≠theti ki, amely szerint az Alap egy taggal folytatott konzult√°ci√≥t k√∂vet√Ķen d√∂nthet √ļgy, hogy az adott tag valut√°j√°b√≥l a jelen cikk 3. szakasz√°nak b) bekezd√©se alapj√°n fenn√°ll√≥ azon k√©szlet√©t, amelynek e 7. szakasszal √∂sszhangban t√∂rt√©n√Ķ visszav√°s√°rl√°s√°ra nem ker√ľlt sor, eladja an√©lk√ľl, hogy az k√∂telezetts√©ggel j√°rna b√°rmin√Ķ olyan l√©p√©st illet√Ķen, amit az Alap a jelen alapszab√°ly b√°rmely m√°s rendelkez√©se alapj√°n kapott felhatalmaz√°s szerint megtehet.

i) A jelen szakasz hat√°lya al√° es√Ķ valamennyi visszav√°s√°rl√°s k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogok vagy az Alap √°ltal megjel√∂lt m√°s tagok valut√°i ellen√©ben t√∂rt√©nik. Az Alap a tagok √°ltal visszav√°s√°rl√°sra haszn√°land√≥ valut√°kra vonatkoz√≥an olyan elj√°r√°si rendet √©s elveket alak√≠t ki, amelyek figyelembe veszik a jelen cikk 3. szakasz√°nak d) pontj√°ban r√∂gz√≠tett alapelveket. Egy tag visszav√°s√°rl√°sra felhaszn√°lhat√≥ valut√°j√°b√≥l az Alapn√°l meglev√Ķ k√©szlet nem n√∂vekedhet a visszav√°s√°rl√°s r√©v√©n azon szint f√∂l√©, ami jelen cikk 8. szakasza b) bekezd√©s√©nek (ii) pontja alapj√°n k√∂lts√©gk√∂teles.

j) (i) Ha egy tagnak az Alap √°ltal a fenti i) bekezd√©s alapj√°n kijel√∂lt valut√°ja nem szabadon felhaszn√°lhat√≥ valuta, a tag biztos√≠tja, hogy azt a visszav√°s√°rl√°st v√©grehajt√≥ tag a visszav√°s√°rl√°s id√Ķpontj√°ban olyan szabadon felhaszn√°lhat√≥ valuta ellen√©ben megkaphassa, melyet az a tag v√°laszt ki, amelynek valut√°j√°t kijel√∂lt√©k. A jelen rendelkez√©s hat√°lya al√° es√Ķ valuta √°tv√°lt√°sa a k√©t valuta k√∂z√∂tt azon az √°rfolyamon t√∂rt√©nik, amely megfelel a XIX. cikk 7. szakasz√°nak a) bekezd√©se alapj√°n k√∂z√∂tt√ľk fenn√°ll√≥ √°rfolyamnak.

(ii) Minden egyes tag, amelynek valut√°j√°t az Alap visszav√°s√°rl√°si c√©lra kijel√∂lte, egy√ľttm√Ľk√∂dik az Alappal √©s a t√∂bbi taggal annak √©rdek√©ben, hogy a visszav√°s√°rl√°s id√Ķpontj√°ban a visszav√°s√°rl√°st v√©grehajt√≥ tag sz√°m√°ra lehet√Ķv√© tegy√©k a kijel√∂lt valut√°nak m√°s tagok szabadon felhaszn√°lhat√≥ valut√°i ellen√©ben val√≥ megszerz√©s√©t.

(iii) A fenti j) (i) pont alapján végrehajtandó átváltást azzal a taggal kell lebonyolítani, amelynek valutáját kijelölték, hacsak ez a tag és a visszavásárlást végrehajtó tag más eljárásban nem állapodik meg.

(iv) Ha egy visszav√°s√°rl√°st v√©grehajt√≥ tag a visszav√°s√°rl√°s id√Ķpontj√°ban egy, az Alap √°ltal a fenti (i) bekezd√©s alapj√°n kijel√∂lt m√°s tag szabadon felhaszn√°lhat√≥ valut√°j√°t k√≠v√°nja megkapni, azt, amennyiben a m√°sik tag k√©ri, a m√°sik tag szabadon felhaszn√°lhat√≥ valut√°ja ellen√©ben kapja meg a fenti j) (i) pontban hivatkozott √°rfolyamon. Az Alap az √°tv√°lt√°s t√°rgy√°t k√©pez√Ķ szabadon felhaszn√°lhat√≥ valut√°ra vonatkoz√≥, √°ltala elfogadott szab√°lyokat alkalmazhatja.

8. szakasz. Költségek

a) (i) Az Alap k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogoknak vagy egy m√°sik tag √Āltal√°nos Eszk√∂z√∂k Sz√°ml√°j√°ban tartott valut√°j√°nak saj√°t valuta ellen√©ben val√≥ megv√°s√°rl√°sakor jutal√©kot sz√°m√≠t fel a tagnak azzal, hogy az Alap a tartal√©kkeret terh√©re v√©grehajtott v√°s√°rl√°sok eset√©n alacsonyabb jutal√©kot sz√°m√≠that fel, mint m√°s v√°s√°rl√°sok eset√©ben. A tartal√©kkeret terh√©re v√©grehajtott v√°s√°rl√°sok eset√©ben a jutal√©k nem haladhatja meg a f√©l sz√°zal√©kot.

(ii) Készenléti és hasonló megállapodásoknál az Alap költséget számíthat fel. Az Alap hozhat olyan döntést, hogy valamely megállapodás miatt felszámított költséget a fenti (i) pont alapján felszámított jutalék ellenében a megállapodás alapján végrehajtott vásárláskor törli.

b) Az Alap egy tag valut√°j√°b√≥l az √Āltal√°nos Eszk√∂z√∂k Sz√°ml√°j√°n tartott √°tlagos napi egyenlegek ut√°n olyan esetben sz√°m√≠t fel k√∂lts√©get, ha azok:

(i) megszerz√©s√©re a XXX. cikk c) bekezd√©s√©nek hat√°lya al√° es√Ķ kiv√©teles elj√°r√°s miatt ker√ľlt sor, vagy

(ii) a fenti (i) pontban hivatkozott egyenleget figyelmen k√≠v√ľl hagyva, meghaladj√°k a tagok kv√≥t√°j√°nak √∂sszeg√©t.

A k√∂lts√©gt√©telek az egyenlegek fenntart√°s√°nak id√Ķszak√°ban √°ltal√°ban id√Ķk√∂z√∂nk√©nt emelkednek.

c) Ha egy tag a jelen cikk 7. szakasza alapj√°n megk√≠v√°nt visszav√°s√°rl√°s v√©grehajt√°s√°t elmulasztja, az Alap, azt k√∂vet√Ķen, hogy a n√°la lev√Ķ k√©szletek cs√∂kkent√©s√©r√Ķl a taggal konzult√°lt, megfelel√Ķnek tartott k√∂lts√©geket sz√°m√≠that fel a tag valut√°j√°b√≥l fenn√°ll√≥ azon k√©szletek ut√°n, amelyeket a tagnak vissza kellett volna v√°s√°rolnia.

d) A valamennyi tag sz√°m√°ra egys√©gesen alkalmazott fenti a) √©s b) bekezd√©s, valamint a c) bekezd√©s alapj√°n felsz√°m√≠tott k√∂lts√©gek m√©rt√©k√©nek meghat√°roz√°s√°hoz az √∂sszes szavazat hetvensz√°zal√©kos t√∂bbs√©g√©re van sz√ľks√©g.

e) A tagok valamennyi k√∂lts√©get k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogokban fizetik azzal, hogy k√ľl√∂nleges k√∂r√ľlm√©nyek fennforg√°sa eset√©n az Alap egy tag sz√°m√°ra az Alap √°ltal kijel√∂lt m√°s tagok valut√°iban, a vel√ľk val√≥ konzult√°ci√≥t k√∂vet√Ķen, vagy az adott tag saj√°t valut√°j√°ban enged√©lyezheti a k√∂lts√©gt√©r√≠t√©st. Egy tag valut√°j√°b√≥l az Alapn√°l lev√Ķ k√©szlet az e rendelkez√©s alapj√°n m√°s tagok √°ltal teljes√≠tett fizet√©sek eredm√©nyek√©nt nem emelkedhet olyan szintre, amely esetben azok ut√°n a fenti b) (ii) pontban hivatkozott k√∂lts√©gt√©r√≠t√©s j√°rna.

9. szakasz. Díjtérítés

a) Az Alap d√≠jt√©r√≠t√©st fizet azon √∂sszeg ut√°n, amivel az al√°bbi b) √©s c) bekezd√©s alapj√°n el√Ķ√≠rt kv√≥ta sz√°zal√©ka meghaladja egy tag valut√°j√°b√≥l az Alap √Āltal√°nos Eszk√∂z√∂k Sz√°ml√°j√°n tartott √°tlagos napi egyenlegeket, kiv√©ve azokat, melyek szerz√©s√©re a XXX. cikk c) bekezd√©s√©nek hat√°lya al√° es√Ķ kiv√©teles elj√°r√°s alapj√°n ker√ľlt sor. A d√≠jt√©r√≠t√©s m√©rt√©ke, amelyet az Alap az √∂sszes szavazat hetvensz√°zal√©kos t√∂bbs√©g√©vel √°llap√≠t meg, minden tag sz√°m√°ra azonos √©s az sem t√∂bb, sem pedig kevesebb, mint a XX. cikk 3. szakasza alapj√°n kalkul√°lt kamatl√°b n√©gy√∂t√∂de. A d√≠jt√©r√≠t√©s m√©rt√©k√©nek meg√°llap√≠t√°sakor az Alap figyelembe veszi az V. cikk 8. szakasza b) bekezd√©s√©nek hat√°lya al√° es√Ķ k√∂lts√©gkond√≠ci√≥kat.

b) A fenti a) bekezdés céljaira alkalmazott kvótaszázalék

(i) mindazon tagok sz√°m√°ra, amelyek a jelen alapokm√°ny m√°sodik m√≥dos√≠t√°sa el√Ķtt nyert√©k el tags√°gukat, a jelen alapokm√°ny m√°sodik m√≥dos√≠t√°s√°nak id√Ķpontj√°ban fenn√°ll√≥ kv√≥t√°juk hetven√∂t sz√°zal√©k√°nak megfelel√Ķ h√°nyad √©s mindazon tagok sz√°m√°ra, amelyek jelen alapokm√°ny m√°sodik m√≥dos√≠t√°sa ut√°n nyert√©k el tags√°gukat, olyan kv√≥tah√°nyad, melynek kisz√°m√≠t√°sa √ļgy t√∂rt√©nik, hogy az adott tagra alkalmazott kv√≥tah√°nyadoknak megfelel√Ķ teljes √∂sszeget elosztj√°k a t√∂bbi tag ugyanazon id√Ķpontban fenn√°ll√≥ egy√ľttes kv√≥t√°j√°val; hozz√°adva

(ii) azokat az √∂sszegeket, amelyeknek az Alaphoz val√≥ befizet√©s√©re valut√°ban vagy k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogokban, a III. cikk 3. szakasz√°nak a) bekezd√©se alapj√°n, a fenti b) (i) pont eset√©ben alkalmazand√≥ id√Ķpont √≥ta ker√ľlt sor; √©s levonva

(iii) azokat az √∂sszegeket, amelyeket a tag az Alapt√≥l valut√°ban vagy k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogokban a III. cikk 3. szakasza c) bekezd√©se alapj√°n, a fenti b) (i) pont eset√©ben alkalmazand√≥ id√Ķpont √≥ta kapott.

c) Az Alap az √∂sszes szavazat hetvensz√°zal√©kos t√∂bbs√©g√©vel a fenti a) bekezd√©s c√©ljaira alkalmazand√≥ legutols√≥ kv√≥tah√°nyadot minden tagra kiterjed√Ķen felemelheti:

(i) arra a százalékra, amely nem haladja meg a száz százalékot, de amit az egyes tagokra Рaz összes tagra azonos ismérvek alapján Рhatároznak meg, vagy

(ii) száz százalékra, minden tagra egyaránt érvényesen.

d) A d√≠jt√©r√≠t√©s k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogokban fizetend√Ķ azzal, hogy az Alap vagy a tag egyar√°nt d√∂nthet √ļgy, hogy a tag r√©sz√©re t√∂rt√©n√Ķ fizet√©s annak saj√°t valut√°j√°ban teljes√≠tend√Ķ.

10. szakasz. Számítási módok

a) Az Alap √Āltal√°nos F√Ķoszt√°lya sz√°ml√°in tartott eszk√∂zeinek √©rt√©k√©t k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogban fejezik ki.

b) A jelen alapokm√°ny rendelkez√©seinek alkalmaz√°sa c√©lj√°b√≥l a tagok valut√°ira vonatkoz√≥ valamennyi sz√°m√≠t√°s eset√©n a IV. cikk √©s a C) F√ľggel√©k kiv√©tel√©vel, azokat az √°rfolyamokat veszik figyelembe, amelyeket az Alap a jelen cikk II. szakasz√°val √∂sszhangban ezekre a valut√°kra alkalmaz.

c) A jelen egyezm√©ny rendelkez√©seinek alkalmaz√°sa c√©lj√°b√≥l a kv√≥t√°hoz viszony√≠tott valuta√∂sszegek meghat√°roz√°sakor a sz√°m√≠t√°s nem terjed ki a K√ľl√∂nleges Foly√≥s√≠t√°sok Sz√°ml√°j√°n vagy a Beruh√°z√°si Sz√°ml√°n tartott valut√°ra.

11. szakasz. √Črt√©k fenntart√°sa

a) A tagok √Āltal√°nos Eszk√∂z√∂k Sz√°ml√°j√°n tartott valut√°inak √©rt√©ke a XIX. cikk 7. szakasz√°nak a) bekezd√©s√©ben jelzett valuta√°rfolyamokkal √∂sszhangban, k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogban kifejezve tartand√≥ fenn.

b) Egy tag valut√°j√°b√≥l az Alap birtok√°ban lev√Ķ k√©szleteknek a jelen szakasz √©rtelm√©ben val√≥ kiigaz√≠t√°s√°ra akkor ker√ľl sor, amikor az adott valuta az Alap √©s egy m√°sik tag k√∂z√∂tti m√Ľvelet vagy √ľgylet t√°rgya, valamint olyan m√°s alkalmakkor, amikor az Alap ilyen √©rtelemben d√∂nthet vagy a tag ezt k√©rheti. Egy kiigaz√≠t√°s kapcs√°n az Alapnak vagy √°ltala teljes√≠tend√Ķ fizet√©sek az Alap √°ltal meghat√°rozott √©sszer√Ľ id√Ķn bel√ľl, vagy a tagok √°ltal k√©rt b√°rmely m√°s id√Ķpontban hajtand√≥k v√©gre, a kiigaz√≠t√°s id√Ķpontj√°t k√∂vet√Ķen.

12. szakasz. Egy√©b m√Ľveletek √©s √ľgyletek

a) Az Alap a jelen szakasz alapj√°n foganatos√≠tott valamennyi elj√°r√°s√°ban √©s d√∂nt√©s√©ben a VIII. cikk 7. szakasz√°ban r√∂gz√≠tett c√©lkit√Ľz√©sekt√Ķl √©s azon c√©lt√≥l vez√©relve j√°r el, hogy az aranypiacon elker√ľlje az √°r szab√°lyoz√°s√°t vagy r√∂gz√≠tett √°r l√©trehoz√°s√°t.

b) Az Alap az alanti c), d) √©s e) bekezd√©sekben szerepl√Ķ m√Ľveletekre √©s √ľgyletekre vonatkoz√≥ d√∂nt√©seit az √∂sszes szavazat nyolcvan√∂t sz√°zal√©kos t√∂bbs√©g√©vel hozza.

c) Az Alap b√°rmely tag valut√°ja ellen√©ben aranyat adhat el, miut√°n konzult√°lt azzal a taggal, amelynek valut√°ja ellen√©ben az aranyat eladta, felt√©ve, hogy a tag valut√°j√°b√≥l az Alap √Āltal√°nos Eszk√∂z√∂k Sz√°ml√°j√°n tartott k√©szletei az elad√°s r√©v√©n nem emelkednek arra a szintre, melyek a jelen alapokm√°ny 8. szakasz√°nak b) (ii) pontja √©rtelm√©ben a tagok beleegyez√©se n√©lk√ľl k√∂lts√©gk√∂telesek lenn√©nek √©s felt√©ve, hogy az Alap, a tag k√©r√©s√©nek megfelel√Ķen, az √©rt√©kes√≠t√©s id√Ķpontj√°ban a kapott valuta olyan h√°nyad√°t konvert√°lja egy m√°sik tag valut√°j√°ra, amely az ilyen n√∂veked√©st megg√°tolja. Egy valut√°nak egy m√°sik tag valut√°j√°ra val√≥ √°tv√°lt√°s√°ra ez ut√≥bbi taggal t√∂rt√©nt konzult√°ci√≥t k√∂vet√Ķen ker√ľlhet sor √©s az Alap nem n√∂velheti ezen tag valut√°j√°ban meglev√Ķ k√©szleteit olyan szint f√∂l√©, amelyn√©l ezek a jelen alapokm√°ny 8. szakasza b), (i) pontja √©rtelm√©ben k√∂lts√©gk√∂telesek lenn√©nek. Az Alap az √°tv√°lt√°sokra vonatkoz√≥ olyan elveket √©s elj√°r√°si m√≥dokat alak√≠t ki, amelyek figyelembe veszik a jelen alapokm√°ny 7. szakasz√°nak (i) bekezd√©s√©ben r√∂gz√≠tett elveket. A jelen rendelkez√©s alapj√°n teljes√≠tett elad√°sok egy tag r√©sz√©re minden egyes √ľgylet eset√©ben olyan √°ron bonyol√≥dnak le, amelyben a piaci √°r alapj√°n meg√°llapodnak.

d) Az Alap a jelen alapokm√°ny alapj√°n lebonyol√≥d√≥ b√°rmely m√Ľvelet √©s √ľgylet eset√©ben k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogok vagy valuta helyett a tagt√≥l aranyban teljes√≠tett fizet√©st fogadhat el. Az Alap jav√°ra a jelen rendelkez√©s alapj√°n teljes√≠tett fizet√©s minden egyes m√Ľvelet √©s √ľgylet eset√©ben olyan √°ron bonyol√≥dik le, amelyben a piaci √°rak alapj√°n meg√°llapodnak.

e) Az Alap a jelen alapokm√°ny m√°sodik m√≥dos√≠t√°s√°nak id√Ķpontj√°ban √°ltala tartott aranyat eladhatja a tagoknak, amelyek 1975. augusztus 31-√©n tagjai voltak s amelyek egyet√©rtenek annak megv√°s√°rl√°s√°val az ezen id√Ķpontban meglev√Ķ kv√≥t√°ik ar√°ny√°ban. Amennyiben az Alap a fenti c) bekezd√©s alapj√°n az al√°bbi f) (ii) pont c√©lj√°b√≥l aranyat sz√°nd√©kozik eladni, azt b√°rmely azon fejl√Ķd√Ķ tag r√©sz√©re megteheti, amely egyet√©rt annak megv√°s√°rl√°s√°val, hogy az arany ezen h√°nyada, ha az √©rt√©kes√≠t√©sre fenti c) bekezd√©s alapj√°n ker√ľl sor, olyan t√∂bbletet eredm√©nyezzen, amely az al√°bbi f) (iii) pontnak megfelel√Ķen sz√°m√°ra kifizethet√Ķ lett volna. Az arany, amit a jelen rendelkez√©s alapj√°n olyan tagnak adn√°nak el, amelyet a jelen cikk 5. szakasza √©rtelm√©ben jogosulatlannak nyilv√°n√≠tottak az Alap √°ltal√°nos eszk√∂zeinek ig√©nybev√©tel√©re, annak abban az esetben √©rt√©kes√≠thet√Ķ, amikor jogosulatlans√°ga megsz√Ľnik, hacsak az Alap a kor√°bbi √©rt√©kes√≠t√©s mellett nem d√∂nt. A jelen e) bekezd√©s alapj√°n egy tag r√©sz√©re t√∂rt√©n√Ķ arany√©rt√©kes√≠t√©sre valut√°ja ellen√©ben ker√ľl sor, olyan √°ron, amely az √©rt√©kes√≠t√©s id√Ķpontj√°ban k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogonk√©nt 0,888 671 gramm sz√≠narannyal egyenl√Ķ.

f) Valah√°nyszor az Alap a fenti c) bekezd√©s alapj√°n a jelen alapokm√°ny m√°sodik m√≥dos√≠t√°s√°nak id√Ķpontj√°ban √°ltala tartott aranyat √©rt√©kes√≠t, k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogk√©nt 0,888 671 gramm sz√≠naranynak megfelel√Ķ bev√©teli √∂sszeget kell az √©rt√©kes√≠t√©s id√Ķpontj√°ban az √Āltal√°nos Eszk√∂z√∂k Sz√°ml√°j√°n elhelyezni √©s amennyiben az Alap az al√°bbi g) bekezd√©s szerint m√°sk√©nt nem d√∂nt, a felesleges a K√ľl√∂nleges Foly√≥s√≠t√°sok Sz√°ml√°j√°n tartand√≥. A K√ľl√∂nleges Foly√≥s√≠t√°sok Sz√°ml√°j√°n elhelyezett eszk√∂z√∂k az √Āltal√°nos F√Ķoszt√°ly egy√©b sz√°ml√°it√≥l elk√ľl√∂n√≠ttetve kezelend√Ķk √©s b√°rmikor felhaszn√°lhat√≥k:

(i) √°tutal√°sok v√©grehajt√°s√°ra az √Āltal√°nos Eszk√∂z√∂k Sz√°ml√°ja jav√°ra a jelen alapokm√°ny rendelkez√©sei √°ltal enged√©lyezett mindazon m√Ľveletek √©s √ľgyletek keret√©ben t√∂rt√©n√Ķ k√∂zvetlen felhaszn√°l√°s c√©lj√°b√≥l, amelyek nem esnek a jelen szakasz hat√°lya al√°;

(ii) olyan m√Ľveletekre √©s √ľgyletekre, amelyekre a jelen alapokm√°ny egy√©b rendelkez√©sei nem adnak lehet√Ķs√©get, de egybeesnek az Alap c√©lkit√Ľz√©seivel. A jelen f) (ii) pont alapj√°n a neh√©z k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt lev√Ķ fejl√Ķd√Ķ tagok r√©sz√©re, k√ľl√∂nleges felt√©telek mellett, fizet√©si m√©rlegt√°mogat√°s ny√ļjthat√≥ √©s ebb√Ķl a c√©lb√≥l az Alap figyelembe veszi az egy f√Ķre es√Ķ j√∂vedelem szintj√©t;

(iii) azon fejl√Ķd√Ķ tagok jav√°ra t√∂rt√©n√Ķ sz√©toszt√°sra, amelyek 1975. augusztus 31-√©n tagok voltak, az azon id√Ķpontban fenn√°ll√≥ kv√≥t√°ik ar√°ny√°ban a k√∂vetel√©sek ama h√°nyad√°ra kiterjed√Ķen, melyet az Alap a fenti (ii) pontban eml√≠tett c√©lra k√≠v√°n felhaszn√°lni, ezen tagok kv√≥t√°inak az √∂sszes tagnak a fentivel azonos id√Ķpontban fenn√°ll√≥ egy√ľttes kv√≥t√°j√°hoz a sz√©toszt√°s id√Ķpontj√°ban m√©rt ar√°ny√°ban, azzal a kik√∂t√©ssel, hogy ha a jelen rendelkez√©s alapj√°n olyan tag jav√°ra teljes√≠tend√Ķ a sz√©toszt√°s, amely tagot a jelen alapokm√°ny 5. szakasza alapj√°n az Alap √°ltal√°nos eszk√∂zei haszn√°lat√°ra jogosulatlannak nyilv√°n√≠tottak, az csak a jogosulatlans√°g megsz√ľntet√©sekor hajthat√≥ v√©gre, hacsak az Alap kor√°bbi sz√©toszt√°s mellett nem d√∂nt.

Az eszközök fenti (i) pont szerint való felhasználására vonatkozó döntéseket az összes szavazat hetvenszázalékos többségével, a fenti (ii) és (iii) pont szerint a döntéseket pedig az összes szavazatok nyolcvanöt százalékos többségével hozzák.

g) Az Alap az √∂sszes szavazat nyolcvan√∂t sz√°zal√©kos t√∂bbs√©g√©vel amellett d√∂nthet, hogy a fenti f) bekezd√©sben hivatkozott felesleg egy r√©sz√©t a Beruh√°z√°si Sz√°ml√°ra teszi √°t a XII. cikk 6. szakasza f) bekezd√©se rendelkez√©seinek megfelel√Ķ felhaszn√°l√°s c√©lj√°b√≥l.

h) A fenti f) bekezd√©sben meghat√°rozott felhaszn√°l√°sig az Alap a tag K√ľl√∂nleges Foly√≥s√≠t√°sok Sz√°ml√°j√°n tartott valut√°j√°t az adott tag piack√©pes k√∂telezv√©nyeibe vagy nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi int√©zm√©nyek piack√©pes k√∂telezv√©nyeibe fektetheti. A fenti f) (ii) pont alapj√°n sz√°rmaz√≥ befektet√©si j√∂vedelmet √©s kamatot a K√ľl√∂nleges Foly√≥s√≠t√°sok Sz√°ml√°j√°n kell elhelyezni. Befektet√©s nem hajthat√≥ v√©gre annak a tagnak hozz√°j√°rul√°sa n√©lk√ľl, amelynek valut√°j√°t a befektet√©s c√©lj√°ra felhaszn√°lj√°k. Az Alap befektet√©st csak k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogokra vagy az erre a c√©lra felhaszn√°lt valut√°ra sz√≥l√≥ k√∂telezv√©nyben hajthat v√©gre.

(i) Az √Āltal√°nos Eszk√∂z√∂k Sz√°ml√°j√°ra t√©r√≠tik id√Ķr√Ķl id√Ķre a K√ľl√∂nleges Foly√≥s√≠t√°sok Sz√°ml√°j√°nak kezel√©si k√∂lts√©geit, amelyeket az √Āltal√°nos Eszk√∂z√∂k Sz√°ml√°j√°r√≥l fizetnek, a K√ľl√∂nleges Foly√≥s√≠t√°sok Sz√°ml√°j√°r√≥l az ilyen k√∂lts√©gek √©sszer√Ľ becsl√©se alapj√°n teljes√≠tett √°tutal√°sok √ļtj√°n.

j) A K√ľl√∂nleges Foly√≥s√≠t√°sok Sz√°ml√°j√°t az Alap felsz√°mol√°sa alkalm√°val lez√°rj√°k √©s az az √∂sszes szavazat hetvensz√°zal√©kos t√∂bbs√©g√©vel az Alap felsz√°mol√°s√°t megel√Ķz√Ķen is lez√°rhat√≥. Amennyiben az Alap felsz√°mol√°sa miatt ker√ľl sor a sz√°mla lez√°r√°s√°ra, az azon lev√Ķ eszk√∂z√∂ket a K) F√ľggel√©k rendelkez√©seivel √∂sszhangban osztj√°k sz√©t. Amennyiben a lez√°r√°s√°ra az Alap felsz√°mol√°s√°t megel√Ķz√Ķen ker√ľl sor, a sz√°ml√°n lev√Ķ eszk√∂z√∂ket az √Āltal√°nos Eszk√∂z√∂k Sz√°ml√°j√°ra utalj√°k √°t m√Ľveletekben √©s √ľgyletekben val√≥ k√∂zvetlen felhaszn√°l√°s c√©lj√°b√≥l. Az Alap az √∂sszes szavazat hetvensz√°zal√©kos t√∂bbs√©g√©vel a K√ľl√∂nleges Foly√≥s√≠t√°sok Sz√°ml√°j√°nak kezel√©s√©re szab√°lyokat √©s rendelkez√©seket alkot.

VI. cikk

T√Ķke√°tutal√°sok

1. szakasz. Az Alap √°ltal√°nos eszk√∂zeinek t√Ķke√°tutal√°sok c√©lj√°ra t√∂rt√©n√Ķ felhaszn√°l√°sa

a) Egy tag a jelen cikk 2. szakasz√°ban r√∂gz√≠tettek kiv√©tel√©vel az Alap √°ltal√°nos eszk√∂zei nagyar√°ny√ļ √©s tart√≥s jelleg√Ľ t√Ķkeki√°raml√°s fedezet√©√ľl nem haszn√°lhatja fel, √©s az Alap k√©rheti a tagot, hogy ellen√Ķrz√©st v√©gezzen az Alap √°ltal√°nos eszk√∂zei ilyen felhaszn√°l√°s√°nak megakad√°lyoz√°s√°ra. Amennyiben egy tag az ilyen k√©r√©s v√©tel√©t k√∂vet√Ķen elmulasztan√° a megfelel√Ķ ellen√Ķrz√©s v√©gz√©s√©t, az Alap a tagot az Alap √°ltal√°nos eszk√∂zeinek ig√©nybev√©tel√©re jogosulatlannak nyilv√°n√≠thatja.

b) A jelen szakasz rendelkez√©sei nem tekintend√Ķk √ļgy, hogy azok

(i) g√°tolj√°k az Alap √°ltal√°nos eszk√∂zeinek t√Ķke√ľgyletek c√©lj√°ra val√≥ felhaszn√°l√°s√°t az export vagy a kereskedelem, a bank√ľgyletek vagy m√°s √ľzleti tev√©kenys√©g b√Ķv√≠t√©s√©hez sz√ľks√©ges √©sszer√Ľ √∂sszegben; vagy

(ii) azon t√Ķkemozg√°sokra vonatkoznak, amelyeket a tag saj√°t forr√°saib√≥l fedez, de a tagok v√°llalj√°k, hogy az ilyen t√Ķkemozg√°sok √∂sszhangban lesznek az Alap c√©lkit√Ľz√©seivel.

2. szakasz. A t√Ķke√°tutal√°sokra vonatkoz√≥ k√ľl√∂nleges kik√∂t√©sek

A tagnak jog√°ban √°ll a t√Ķke√°tutal√°sok fedezetek√©nt tartal√©kkeret√©ben v√°s√°rl√°sokat v√©grehajtani.

3. szakasz. A t√Ķke√°tutal√°sok ellen√Ķrz√©se

A tagok a nemzetk√∂zi t√Ķkemozg√°sok szab√°lyoz√°s√°hoz sz√ľks√©ges ellen√Ķrz√©st folytathatj√°k, de ezt az ellen√Ķrz√©st egyetlen tag sem gyakorolhatja olyan m√≥don, ami a foly√≥ m√Ľveletekkel kapcsolatos fizet√©seket korl√°tozza vagy indokolatlan k√©sedelmet id√©z el√Ķ a k√∂telezetts√©gek rendez√©s√©t c√©lz√≥ p√©nz√°tutal√°sokn√°l, ide nem √©rtve a VII. cikk 3. szakasza b) bekezd√©s√©nek √©s a XIV. cikk 2. szakasz√°nak rendelkez√©seit.

VII. cikk

Felt√∂lt√©s √©s sz√Ľk√∂sen rendelkez√©sre √°ll√≥ valut√°k

1. szakasz. Az Alap Valutakészleteinek feltöltését célzó intézkedések

Az Alap, amennyiben ilyen int√©zked√©sre b√°rmely tag valut√°j√°b√≥l az √Āltal√°nos Eszk√∂z√∂k Sz√°ml√°n lev√Ķ k√©szleteinek felt√∂lt√©se √©rdek√©ben √∂sszef√ľgg√Ķ √ľgyleteivel kapcsolatban sz√ľks√©ge van, a k√∂vetkez√Ķ – ak√°r mindk√©t, ak√°r b√°rmelyik – l√©p√©st teheti meg:

(i) javasolja a tagnak, hogy az Alap √©s a tag k√∂z√∂tti meg√°llapod√°snak megfelel√Ķ felt√©telek mellett, az ut√≥bbi k√∂lcs√∂n√∂zze valut√°j√°t az Alapnak, vagy azt, hogy az Alap, a tag hozz√°j√°rul√°s√°val, ilyen valut√°t k√∂lcs√∂n√∂zz√∂n valamilyen m√°s forr√°sb√≥l az adott tag ter√ľlet√©n vagy azon k√≠v√ľl, de egyetlen tagnak sem √°ll fenn b√°rminem√Ľ k√∂telezetts√©ge abban a tekintetben, hogy az Alapnak ilyen k√∂lcs√∂n√∂ket ny√ļjtson, vagy egyet√©rtsen valut√°j√°nak az Alap √°ltal b√°rmilyen m√°s forr√°sb√≥l val√≥ k√∂lcs√∂nv√©tel√©vel;

(ii) megk√∂veteli a tagt√≥l, ha az r√©szes, hogy az √Āltal√°nos Eszk√∂z√∂k Sz√°ml√°j√°n tartott k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogok ellen√©ben az Alapnak valut√°j√°t eladja a XIX. cikk 4. szakasz√°nak megfelel√Ķen. A k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogokkal val√≥ felt√∂lt√©s sor√°n az Alap kell√Ķen tekintetbe veszi a XIX. cikk 5. szakasza alapj√°n a kijel√∂l√©sre vonatkoz√≥ elveket.

2. szakasz. Egy valut√°ban be√°llott √°ltal√°nos sz√Ľk√∂ss√©g

Ha az Alap √ļgy tal√°lja, hogy egy adott valut√°b√≥l √°ltal√°nos sz√Ľk√∂ss√©g van kialakul√≥ban, a tagokat megfelel√Ķen t√°j√©koztatja √©s jelent√©st tehet k√∂zz√©, megjel√∂lve a sz√Ľk√∂ss√©g okait √©s olyan aj√°nl√°sokat tehet, amelyek ennek v√©get vethetnek. Annak a tagnak a k√©pvisel√Ķje, amelynek valut√°ja √©rintve van, r√©szt vesz a jelent√©s elk√©sz√≠t√©s√©ben.

3. szakasz. Az Alap k√©szleteiben be√°llott sz√Ľk√∂ss√©g

a) Ha az Alap sz√°m√°ra nyilv√°nval√≥v√° v√°lik, hogy egy tag valut√°ja ir√°nti kereslet komolyan vesz√©lyezteti az Alapnak e valut√°ban meglev√Ķ k√≠n√°lati k√©pess√©g√©t, az Alap, f√ľggetlen√ľl att√≥l, hogy a jelen cikk 2. szakasza alapj√°n k√∂zz√©tett-e jelent√©st vagy sem, az ilyen valut√°t form√°lisan is sz√Ľk√©ben lev√Ķ valut√°nak nyilv√°n√≠tja √©s ett√Ķl kezdve a sz√Ľk√∂s valut√°b√≥l meglev√Ķ √©s birtok√°ba ker√ľl√Ķ k√©szlet√©t ar√°nyosan beosztja, kell√Ķ figyelemmel a tagok viszonylagos sz√ľks√©gleteire, az √°ltal√°nos nemzetk√∂zi gazdas√°gi helyzetre √©s b√°rmely m√°s hely√©nval√≥ meggondol√°sra. Az Alap int√©zked√©s√©r√Ķl jelent√©st is k√∂zz√©tehet.

b) A fenti a) bekezd√©sben eml√≠tett form√°lis nyilatkozat felhatalmaz√°sul szolg√°l b√°rmely tag sz√°m√°ra, hogy az Alappal val√≥ konzult√°ci√≥t k√∂vet√Ķen id√Ķlegesen korl√°toz√°sokat vezessen be a sz√Ľk√©ben lev√Ķ valut√°ban bonyol√≥d√≥ devizam√Ľveletek k√∂tetlens√©g√©t illet√Ķen. A IV. cikk √©s a C) F√ľggel√©k rendelkez√©seinek megfelel√Ķen a tag teljesen szabadon √°llap√≠thatja meg az ilyen korl√°toz√°sok term√©szet√©t, de azok nem lehetnek szigor√ļbbak ann√°l, ami a sz√Ľk√©ben lev√Ķ valuta ir√°nti keresletnek a sz√≥ban forg√≥ tag rendelkez√©s√©re √°ll√≥ vagy birtok√°ba ker√ľl√Ķ k√©szlet szintje miatti korl√°toz√°s√°hoz sz√ľks√©gesek √©s azokat nyomban enyh√≠teni kell √©s meg kell sz√ľntetni, amint ezt a felt√©telek megengedik.

c) A fenti b) bekezd√©sben eml√≠tett felhatalmaz√°s hat√°ly√°t veszti, amint az Alap form√°lisan kinyilv√°n√≠tja, hogy a sz√≥ban forg√≥ valut√°ban t√∂bb√© nincs sz√Ľk√∂ss√©g.

4. szakasz. A korlátozások végrehajtása

B√°rmely tag, amely b√°rmely m√°s tag valut√°j√°t illet√Ķen a jelen cikk 3. szakasz√°nak b) bekezd√©se alapj√°n korl√°toz√°sokat vezet be, j√≥indulat√ļan m√©rlegeli m√°s tagoknak az ilyen korl√°toz√°sok v√©grehajt√°s√°ra vonatkoz√≥ b√°rmilyen l√©p√©s√©t.

5. szakasz. Más nemzetközi egyezmények hatása a korlátozásokra

A tagok megegyeznek abban, hogy nem hivatkoznak a m√°s tagokkal a jelen alapokm√°nyt megel√Ķz√Ķen k√∂t√∂tt meg√°llapod√°sok k√∂telezetts√©geire olyan m√≥don, hogy azzal akad√°lyozz√°k a jelen cikk rendelkez√©seinek alkalmaz√°s√°t.

VIII. cikk

A tagok általános kötelezettségei

1. szakasz. Bevezetés

A jelen alapokm√°ny egy√©b cikkei alapj√°n v√°llalt k√∂telezetts√©geken t√ļlmen√Ķen minden tag v√°llalja a jelen cikkben meg√°llap√≠tott k√∂telezetts√©geket.

2. szakasz. A foly√≥ fizet√©sek korl√°toz√°s√°nak mell√Ķz√©se

a) Eltekintve a VII. cikk 3. szakasza b) bekezd√©s√©nek √©s a XIV. cikk 3. szakasz√°nak el√Ķ√≠r√°sait√≥l, az Alap hozz√°j√°rul√°sa n√©lk√ľl a tagok nem korl√°tozz√°k a foly√≥ nemzetk√∂zi √ľgyletekkel kapcsolatos fizet√©seket √©s √°tutal√°sokat.

b) Az olyan devizaszerz√Ķd√©sek, amelyek b√°rmely tag valut√°j√°t √©rintik √©s amelyek ellent√©tben √°llnak az illet√Ķ tagnak a jelen alapokm√°nynak megfelel√Ķen fenntartott vagy bevezetett devizakorl√°toz√≥ rendelkez√©seivel, egyetlen tag ter√ľlet√©n sem hajthat√≥k v√©gre. Ezen fel√ľl a tagok k√∂lcs√∂n√∂s megegyez√©s alapj√°n egy√ľttm√Ľk√∂dhetnek olyan int√©zked√©sek megt√©tel√©ben, amelyek valamely tag devizakorl√°toz√≥ rendelkez√©seinek hat√©konyabb√° t√©tel√©t c√©lozz√°k, felt√©ve, hogy az ilyen int√©zked√©sek √©s rendelkez√©sek √∂sszhangban √°llnak a jelen alapokm√°nnyal.

3. szakasz. A megk√ľl√∂nb√∂ztet√Ķ valut√°ris gyakorlat mell√Ķz√©se

A tagok nem alkalmaznak, vagy az V. cikk 1. szakasz√°ban hivatkozott p√©nz√ľgyi szerveik sz√°m√°ra sem teszik lehet√Ķv√©, hogy azok alkalmazzanak olyan megk√ľl√∂nb√∂ztet√Ķ valutameg√°llapod√°sokat vagy ugyanazon valuta √°rfolyam√°nak t√∂bbes jegyz√©s√©t, essen az a IV. cikk hat√°lya al√°, vagy maradjon a C) F√ľggel√©kben k√∂r√ľl√≠rt, vagy annak hat√°lya al√° es√Ķ s√°vokon bel√ľl vagy k√≠v√ľl, amelyekre n√©zve a jelen alapokm√°ny felhatalmaz√°st nem ad vagy az Alap azokhoz hozz√° nem j√°rult. Amennyiben ilyen meg√°llapod√°sokat √©s gyakorlatot az alapokm√°ny hat√°lybal√©p√©sekor alkalmazn√°nak, az √©rintett tag konzult√°l az Alappal azok fokozatos megsz√ľntet√©s√©r√Ķl, hacsak azokat nem a XIV. cikk 2. szakasza alapj√°n tartj√°k fenn vagy alkalmazz√°k, amely esetben annak a cikknek a 3. szakasz√°ban foglalt rendelkez√©sek az ir√°nyad√≥k.

4. szakasz. A k√ľlf√∂ldiek √°ltal fenntartott k√∂vetel√©sek szabad √°tv√°lthat√≥s√°ga

a) Minden tag megvásárolja a saját valutájából más tagnál fennálló követeléseket, ha az utóbbi a vásárlást kérve, kijelenti:

(i) hogy a megv√°s√°rland√≥ k√∂vetel√©sekre foly√≥m√Ľveletek eredm√©nyek√©nt az ut√≥bbi id√Ķben tesz szert; vagy

(ii) hogy azok √°tv√°lt√°s√°ra foly√≥m√Ľveletek keret√©ben v√©grehajtand√≥ fizet√©sek c√©lj√°b√≥l van sz√ľks√©ge.

A v√°s√°rl√≥ tag v√°laszt√°si lehet√Ķs√©ggel rendelkezik arra n√©zve, hogy a XIX. cikk 4. szakasza √©rtelm√©ben k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jogokban vagy az √°tv√°lt√°st k√©r√Ķ tag valut√°j√°ban fizessen.

b) A fenti a) bekezdésben foglalt kötelezettség nem áll fenn, ha:

(i) a követelések átválthatóságát a jelen cikk 2. szakaszával vagy VI. cikk 3. szakaszával összhangban korlátozták;

(ii) a k√∂vetel√©seket olyan √ľgyletek eredm√©nyek√©nt halmozt√°k fel, amelyek az illet√Ķ tag XIV. cikk 2. szakasza alapj√°n fenntartott vagy bevezetett korl√°toz√°sainak megsz√ľntet√©s√©t megel√Ķz√Ķen j√∂ttek l√©tre;

(iii) a k√∂vetel√©sek megszerz√©s√©re a tag devizarendelkez√©seivel ellent√©tben ker√ľlt sor, amelyt√Ķl azok megv√°s√°rl√°s√°t k√©rik;

(iv) a v√°s√°rl√°st k√©r√Ķ tag valut√°j√°t a VII. cikk 3. szakasz√°nak a) bekezd√©se alapj√°n sz√Ľk√©ben lev√Ķnek nyilv√°n√≠tott√°k; vagy

(v) annak a tagnak, amelyt√Ķl a v√°s√°rl√°s v√©grehajt√°s√°t k√≠v√°nj√°k, b√°rmilyen okb√≥l nem √°ll jog√°ban, hogy az Alapt√≥l saj√°t valut√°ja ellen√©ben m√°s tagok valut√°it megvegye.

5. szakasz. Inform√°ci√≥k ny√ļjt√°sa

a) Az Alap olyan inform√°ci√≥k ny√ļjt√°s√°t k√≠v√°nhatja meg a tagokt√≥l, amelyeket tev√©kenys√©g√©nek folytat√°sa c√©lj√°b√≥l sz√ľks√©gesnek √≠t√©l, ide√©rtve, s az Alap feladatainak hat√©kony ell√°t√°s√°hoz sz√ľks√©ges minimumnak tekintve, a k√∂vetkez√Ķ t√°rgyk√∂r√∂kre vonatkoz√≥ nemzeti adatokat:

(i) hivatalos k√©szleteket otthon √©s k√ľlf√∂ld√∂n (1) aranyban, (2) deviz√°ban;

(ii) bankok √©s nem hivatalos p√©nz√ľgyi szervek k√©szleteit otthon √©s k√ľlf√∂ld√∂n (1) aranyban, (2) deviz√°ban;

(iii) aranytermelést;

(iv) aranyexportot és -importot, rendeltetési, illetve származási ország szerinti bontásban;

(v) összes áruexportot és -importot, hazai valutában kifejezve, rendeltetési és származási ország szerinti bontásban;

(vi) nemzetk√∂zi fizet√©si m√©rleget, ide√©rtve (1) √°ruk √©s szolg√°ltat√°sok forgalm√°t, (2) aranym√Ľveleteket, (3) ismert t√Ķkem√Ľveleteket √©s (4) egy√©b t√©teleket;

(vii) nemzetk√∂zi beruh√°z√°si poz√≠ci√≥t, azaz a tag ter√ľletein lev√Ķ, k√ľlf√∂ldi tulajdonban lev√Ķ beruh√°z√°sokat √©s a ter√ľletein lev√Ķ szem√©lyek tulajdon√°ban lev√Ķ k√ľlf√∂ldi beruh√°z√°sokat, amennyiben ezt az inform√°ci√≥t megadni lehets√©ges;

(viii) nemzeti jövedelmet;

(ix) árindexeket, azaz nagy- és kiskereskedelmi árakat, valamint az export- és importárak indexeit;

(x) k√ľlf√∂ldi valut√°k v√©teli √©s elad√°si √°rfolyamait;

(xi) devizakorl√°toz√°sokat, azaz √°tfog√≥ nyilatkozatot az Alapban val√≥ tags√°g elnyer√©sekor √©rv√©nyben lev√Ķ devizakorl√°toz√°sokr√≥l, √©s az azt k√∂vet√Ķen √©letbe l√©p√Ķ v√°ltoz√°sok r√©szleteir√Ķl; √©s

(xii) ahol hivatalos kl√≠ringmeg√°llapod√°sok vannak √©rv√©nyben, a kereskedelmi √©s p√©nz√ľgyi √ľgyletek r√©v√©n kiegyenl√≠t√©sre v√°r√≥ kl√≠ring√∂sszegek r√©szleteit √©s azt az id√Ķtartamot, ami√≥ta ilyen h√°tral√©kok fenn√°llnak.

b) Az inform√°ci√≥k k√©r√©s√©n√©l az Alap figyelembe veszi, hogy a tagok elt√©r√Ķ m√©rt√©kben k√©pesek a k√≠v√°nt adatokat rendelkez√©sre bocs√°tani. A tagok nem k√∂telesek inform√°ci√≥kat olyan r√©szletesen megadni, ami felfedn√© mag√°nszem√©lyek vagy v√°llalatok √ľgyleteit. A tagok azonban v√°llalj√°k, hogy a megk√≠v√°nt inform√°ci√≥kat olyan r√©szletesen √©s pontosan szolg√°ltatj√°k, amennyire csak erre m√≥d van √©s a lehet√Ķs√©gekhez k√©pest elker√ľlik a puszta becsl√©seket.

c) Az Alap a tagokkal tov√°bbi inform√°ci√≥k szolg√°ltat√°s√°ban √°llapodhat meg; a k√∂zpont szerep√©t t√∂lti be a monet√°ris √©s p√©nz√ľgyi probl√©m√°kra vonatkoz√≥ inform√°ci√≥k √∂sszegy√Ľjt√©s√©t √©s kicser√©l√©s√©t illet√Ķen, ez√°ltal lehet√Ķv√© t√©ve olyan tanulm√°nyok elk√©sz√≠t√©s√©t, amelyek a tagokat hozz√°seg√≠tik ahhoz, hogy politik√°jukat az Alap c√©lkit√Ľz√©seinek megfelel√Ķ ir√°nyban tov√°bbfejlessz√©k.

6. szakasz. A tagok között fennálló nemzetközi megállapodásokra vonatkozó konzultációk

Amennyiben a jelen alapokm√°ny √©rtelm√©ben egy tag felhatalmaz√°ssal rendelkezik, hogy az alapokm√°nyban megjel√∂lt k√ľl√∂nleges vagy √°tmeneti k√∂r√ľlm√©nyekre val√≥ tekintettel devizam√Ľveletekre vonatkoz√≥ korl√°toz√°sokat fenntarthat vagy l√©tes√≠thet, √©s amennyiben a tagok k√∂z√∂tt olyan, a jelen alapokm√°nyt megel√Ķz√Ķen l√©tes√≠tett m√°s meg√°llapod√°sok vannak √©rv√©nyben, amelyek ellent√©tben √°llnak az ilyen korl√°toz√°sok alkalmaz√°s√°val, e meg√°llapod√°sok szerz√Ķd√Ķ felei konzult√°lnak egym√°ssal abb√≥l a c√©lb√≥l, hogy sz√ľks√©g szerint k√∂lcs√∂n√∂sen elfogadhat√≥ m√≥dos√≠t√°sokat hajtsanak v√©gre. E cikk rendelkez√©sei nem √©rintik a VII. cikk 5. szakasz√°nak hat√°ly√°t.

7. szakasz. K√∂telezetts√©g a tartal√©keszk√∂z√∂kre vonatkoz√≥ egy√ľttm√Ľk√∂d√©sre

Minden tag v√°llalja, hogy egy√ľttm√Ľk√∂dik az Alappal √©s a t√∂bbi taggal annak biztos√≠t√°sa √©rdek√©ben, hogy a tagnak a tartal√©keszk√∂z√∂kre vonatkoz√≥ politik√°ja √∂sszhangban √°lljon a nemzetk√∂zi likvidit√°s jobb nemzetk√∂zi fel√ľgyelet√©t t√°mogat√≥ c√©lkit√Ľz√©sekkel √©s a nemzetk√∂zi monet√°ris rendszerben a k√ľl√∂nleges leh√≠v√°si jog v√°lj√©k az alapvet√Ķ tartal√©keszk√∂zz√©.

IX. cikk

Jogállás, mentességek és kiváltságok

1. szakasz. A cikk céljai

Annak √©rdek√©ben, hogy az Alap a r√°ruh√°zott feladatokat ell√°thassa a maga ter√ľlet√©n, valamennyi tag biztos√≠tja a Bank sz√°m√°ra a jelen cikkben meghat√°rozott jog√°ll√°st, mentess√©geket √©s kiv√°lts√°gokat.

2. szakasz. Az Alap jog√°ll√°sa

Az Alap teljes jogi szem√©lyis√©ggel √©s k√ľl√∂n√∂sen arra vonatkoz√≥ k√©pess√©ggel rendelkezik, hogy:

(i) szerz√Ķd√©seket k√∂t;

(ii) ingatlan és ingó tulajdont szerez és efölött rendelkezik;

(iii) bírói eljárást kezdeményez.

3. szakasz. Bírói eljárás alóli mentesség

Az Alap, annak k√∂vetel√©sei √©s b√°rhol meglev√Ķ √©s b√°rki birtok√°ban lev√Ķ vagyona mentess√©get √©lveznek a b√≠r√≥i elj√°r√°s minden form√°ja al√≥l, kiv√©ve, amilyen k√∂rben arr√≥l az Alap, valamely elj√°r√°s c√©lj√°b√≥l vagy valamely szerz√Ķd√©s felt√©telei alapj√°n, mentess√©g√©r√Ķl kifejezetten lemond.

4. szakasz. Egyéb hatósági intézkedés alóli mentesség

Az Alap vagyona és követelései bárhol és bárki birtokában legyenek, mentesek a kutatás, igénybevétel, foglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtási vagy törvényes zár alá vétel minden formája alól.

5. szakasz. Irattárak mentessége

Az Alap irattárai sérthetetlenek.

6. szakasz. Vagyontárgyak korlátozások alóli

mentessége

Olyan m√©rt√©kben, amennyiben az a jelen alapokm√°nyban r√∂gz√≠tett tev√©kenys√©ge ell√°t√°s√°hoz sz√ľks√©ges, az Alap minden vagyona √©s k√∂vetel√©se mentes a korl√°toz√°sokt√≥l, rendszab√°lyok, ellen√Ķrz√©sek √©s b√°rmilyen term√©szet√Ľ morat√≥rium al√≥l.

7. szakasz. Közleményekre vonatkozó kiváltságok

Az Alap hivatalos közleményeit a tagok ugyanolyan elbánásban részesítik, mint más tagok hivatalos közleményeit.

8. szakasz. Tisztvisel√Ķk √©s alkalmazottak mentess√©gei √©s kiv√°lts√°gai

Valamennyi korm√°nyz√≥, √ľgyvezet√Ķ igazgat√≥, helyettes, bizotts√°gi tag, a XII. cikk 3. szakasza alapj√°n kinevezett k√©pvisel√Ķ, a fenti szem√©lyek valamennyi tan√°csad√≥ja, az Alap tisztvisel√Ķi √©s alkalmazottai:

(i) hivatalos min√Ķs√©gben v√©gzett tev√©kenys√©g√ľk tekintet√©ben mentesek a jogi elj√°r√°s al√≥l, kiv√©ve, ha az Alap e mentess√©gr√Ķl lemond;

(ii) amennyiben nem belf√∂ldi honosok, a bev√°ndorl√°si korl√°toz√°sok, a k√ľlf√∂ldiek nyilv√°ntart√°s√°ra vonatkoz√≥ k√∂vetelm√©nyek √©s a nemzeti szolg√°lati k√∂telezetts√©gek tekintet√©ben ugyanolyan mentess√©gekben r√©szes√ľlnek √©s a devizakorl√°toz√°sokat illet√Ķen ugyanazon lehet√Ķs√©geket √©lvezik, mint m√°s tagok hasonl√≥ rangban lev√Ķ k√©pvisel√Ķi, tisztvisel√Ķi √©s alkalmazottai; √©s

(iii) utaz√°si lehet√Ķs√©gek tekintet√©ben ugyanazon b√°n√°sm√≥dban r√©szes√ľlnek, mint m√°s tagok hasonl√≥ rangban lev√Ķ k√©pvisel√Ķi, tisztvisel√Ķi √©s alkalmazottai.

9. szakasz. Adómentesség

a) Az Alap vagyona, k√∂vetel√©sei, j√∂vedelme a jelen alapokm√°nyban enged√©lyezett m√Ľveletei √©s √ľgyletei teljes ad√≥- √©s v√°mmentess√©get √©lveznek. Az Alap mentes b√°rmilyen ad√≥ vagy illet√©k beszed√©s√©√©rt vagy megfizet√©s√©√©rt val√≥ felel√Ķss√©g al√≥l is.

b) Nem vethet√Ķ ki ad√≥ azon fizet√©sekre √©s illetm√©nyekre, vagy azok kapcs√°n, amelyeket az Alap az √ľgyvezet√Ķ igazgat√≥knak, helyetteseknek, tisztvisel√Ķknek vagy az Alap azon alkalmazottainak fizet, akik nem helybeli √°llampolg√°rok, alattval√≥k, vagy honosok.

c) Nem vethet√Ķ ki semmif√©le ad√≥ az Alap √°ltal kibocs√°tott k√∂telezv√©nyekre vagy √©rt√©kpap√≠rokra, bele√©rtve azok osztal√©k√°t √©s kamat√°t, b√°rki birtok√°ban legyenek is:

(i) amely ezen k√∂telezv√©nnyel vagy √©rt√©kpap√≠rral szemben h√°tr√°nyos megk√ľl√∂nb√∂ztet√©st eredm√©nyez puszt√°n annak eredete miatt;

(ii) ha az ilyen ad√≥z√°s kiz√°r√≥lagos jogalapj√°ul a kibocs√°t√°s, a kijel√∂lt vagy t√©nyleges fizet√©s helye vagy valut√°ja, vagy az Alap b√°rmely hivatalos vagy √ľzleti tev√©kenys√©g√©nek helye szolg√°l.

10. szakasz. A cikk alkalmaz√°sa

Saj√°t ter√ľlet√©n az √∂sszes tag megteszi a sz√ľks√©ges int√©zked√©seket, hogy saj√°t jogszab√°lyaiban √©rv√©nyre juttassa a jelen cikkben kifejtett elveket √©s a megtett int√©zked√©sekr√Ķl az Alapot r√©szletesen t√°j√©koztatja...
Link

HozzŠszůlŠsok

# | babyku babyku - 2011 12 13 ¦ 20:31:08
a rengeteg eszemmel annyit kiokoskodtam bel√Ķle, hogy hova tett√©k a magyar √°llam aranytonn√°it...........a kedves sur√°nyi√©k.......Angry.
# | Hegel Hegel - 2011 12 14 ¦ 12:46:37
√Čn meg hirtelensz√Ķkes√©gemmel csak azt l√°tom hogy szaporodnak azok a jogszab√°lyok amiket a j√≥n√©p ak√°rhogy forgat a qurva √©letbe sohase fog meg√©rteni! Ugyanis rizsa blabla blabla stb!

Semmi nem indokolja azt hogy egy nemzet más akárkivel osztassa be a megtermelt jövedelmét! Ahogy én sem a szomszéddal osztatom be oszt jónapot.

A sok ¬ß arra van csak hogy a j√≥zan paraszti √©szj√°r√°st kimossa! - pedig csak arra lehet t√°maszkodni t√Ķmondatokban! √©s nem nyakatekert cikkelyekben!
Ennyi sluszz passz p√©nz√ľgyi iz√©k!
Angry
# | Kor√© Kor√© - 2011 12 14 ¦ 15:25:23
√Čs az ezer meg egy paragrafus a szent teh√©n √©rinthetetlens√©g√©re, kiv√°lts√°gaira, jutal√©kok ad√≥mentess√©g√©re, stb.?
K√©pzelem, hogy t√ľlekedtek, hogy b√°rmilyen √°ron, de ki ne maradjanak bel√Ķle! Sad
# | Alexandros Alexandros - 2011 12 14 ¦ 18:24:08
Hegel - 2011 12 14 ¦ 11:46:37
√Čn meg hirtelen barnas√°gomban csak azt mondhatom ki, hogy b√°r mely percben egy √ļj √ľggyel foglalkozunk, vagy halljuk, az b√Ľzlik a haza√°rul√°st√≥l, a n√©p-a birka n√©p v√°g√≥h√≠dra terel√©s√©r√Ķl szol!
# | Varuna Varuna - 2011 12 14 ¦ 21:13:03
Ezt most leltem - megosztom. Grin ja igen

static.168ora.hu/db/05/C4/fidesz-fizess-d000135C42120fa5e3460.jpg

Bog√°r L√°szl√≥ tegnap a Kossuthon err√Ķl. √útk√∂z√Ķ, 12:33+ http://hangtar.ra...2011-12-13

HozzŠszůlŠs kŁldťse

HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.
GenerŠlŠsi idű: 1.55 mŠsodperc
86,266,818 egyedi lŠtogatů