Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A Rend.



ForrĂĄs: Link

Hozzászólások

# | KorĂ© KorĂ© - 2011 09 22 ¦ 13:05:25
Azt gondoltam, hogy a Föld jelenleg mĂ©g erĂ”sen visszaigĂ©nyli az alkotĂłelemeibĂ”l felĂ©pĂŒlt fizikai testĂŒnk ĂĄsvĂĄnyi rĂ©szecskĂ©it. Mindegy hogy hamvasztott vagy nem.
# | fapipa fapipa - 2011 09 22 ¦ 14:31:26
KutatĂłk
HĂĄt nem olvastĂĄtok, hogy most vettĂŒk fel a diplomĂĄciai kapcsolatot több szigettel ott az indonĂ©z szigetvilĂĄggal?
NĂ©mely politikus, meg "ĂĄllammanus" mĂĄr szeretne dematerializĂĄlĂłdni. Mi csak rĂĄsegiteni szeretnĂ©nk ezzel a Navarre fĂ©le hipertĂ©ri effektust elÔållĂ­tĂł szerkezettel. Most ĂĄtvillant az agyamon egy olyan szavazĂłgĂ©p, amely többsĂ©gi (3/4)szavazĂĄs esetĂ©n egyszerĂŒen eltĂŒnteti a nem kĂ­vĂĄnatos egyedeket Smile


Egyre jobban érlelÔdik bennem a 10 évvel ezelÔtt leirt elektronikus kromoszóma tovåbbfejlesztése Navarreval konzultålok errÔl. ( http://www.free-e...rKrom.html
http://www.free-e...rKrom.html
# | Navarre Navarre - 2011 09 22 ¦ 22:56:19
"Navarre Úr! A Föld forgĂł torzult test. Mennyi a "G" Ă©rtĂ©ke az egyenlĂ­tĂ”n Ă©s mennyi a pĂłluson? Mindig az ÁTLAGÉRTÉKET adjuk meg! Ha volna szĂ­ves erre a lapra beĂ­rni!"

Nagyon szĂ­vesen.

TisztĂĄban vagyok a torziĂłs erĂ”terekkel Ă©s termĂ©szetesen a Föld mĂ©rtani lapĂ­tottsĂĄga is hozzĂĄjĂĄrul, hogy az Ă©rtĂ©knĂ©l nĂ©mi eltĂ©rĂ©s van a pĂłlusok Ă©s egyenlĂ­tĂ” között. ÁltalĂĄnos-Ă©s közĂ©piskolĂĄban a gravitĂĄciĂłs gyorsulĂĄs Ă©rtĂ©kĂ©t 9.81 m/s^2 -ben tanĂ­tjĂĄk, az Ă©rtĂ©k nem helyes de tĂ»rhetĂ”, viszont csak földközelben ennyi. ElĂ”ször is, a gravitĂĄciĂłs gyorsulĂĄs jele kis "g", a nagy "G" gravitĂĄciĂłs "ĂĄllandĂłt" jelöl - a kettĂ” nem ugyanaz, magyarĂĄzatban mĂ©g vĂ©letlenĂŒl se keverjĂŒk. A gravitĂĄciĂłs gyorsulĂĄs a gravitĂĄciĂłs erĂ”bĂ”l szĂĄrmazik, az ĂĄltalĂĄnos erĂ” jele "F", mĂ©rtĂ©kegysĂ©ge a Newton (N), az ĂĄltalĂĄnos gyorsulĂĄs jele pedig "a". MinĂ©l nagyobb egy test tömege, annĂĄl nagyobb erĂ” szĂŒksĂ©ges a gyorsĂ­tĂĄsĂĄhoz, nem mindegy, hogy egy jĂĄtĂ©k vagy egy szemĂ©lyautĂłt szeretnĂ©nk 1 m/s -ra (mĂĄsodpercenkĂ©nti egy mĂ©teres sebessĂ©gre) gyorsĂ­tani, az erĂ” egyik egyenlete tehĂĄt F = m * a, egy test gyorsulĂĄsa tehĂĄt a tömegĂ©tĂ”l Ă©s az erĂ”tĂ”l fĂŒgg. Ha tehĂĄt van egy tömeggel rendelkezĂ” testĂŒnk ami gyorsulĂł mozgĂĄst vĂ©gez, akkor hat rĂĄ egy erĂ” is, ebbĂ”l a hĂĄrombĂłl bĂĄrmelyik kettĂ” maga utĂĄn vonja a harmadikat, a hĂĄrom egymĂĄstĂłl elvĂĄlaszthatatlan - F=m*a, a=F/m, m=F/a - gravitĂĄciĂłs gyorsulĂĄsnĂĄl a kĂ©pletek ugyanezek - F=m*g, g=F/m, m=F/g - gyorsulĂĄs = gyorsulĂĄs, a = g. Az elsĂ” - F=m*g - azonos egy test sĂșlyĂĄval, tehĂĄt egy 1 kg-os kenyeret feleakkora erĂ”vel kell tartani (F=1*9.81 => F=9.81 N) mint egy 2 kg-osat (F=2*9.81 => F=19,62 N), ezĂ©rt tĂ»nik utĂłbbi kĂ©tszer olyan nehĂ©znek.
A gravitĂĄciĂłs erĂ” a mai fizika szerint a tömegvonzĂĄsbĂłl szĂĄrmazik - ez Ă­gy viszont nem igaz, lĂĄsd a mĂĄsik bejegyzĂ©snĂ©l - a gravitĂĄciĂłs "ĂĄllandĂł" - "G" - itt kap szerepet. A gravitĂĄciĂłs erĂ” mindig minimum kĂ©t test között lĂ©p fel, Ă­gy önmagĂĄban a Föld gravitĂĄciĂłs erejĂ©rĂ”l beszĂ©lni Ă©rtelmetlen dolog. A kiszĂĄmĂ­tĂĄsĂĄt a következĂ” egyenlet adja meg - F = G*((m1*m2)/d^2) - a "G" Ă©rtĂ©ke megközelĂ­tĂ”leg 6.67*10^-11, a "d" pedig a testek közĂ©ppontja közötti tĂĄvolsĂĄgot jelenti. SzĂĄmoljunk ki egy gravitĂĄciĂłs vonzerĂ”t kĂ©t 1 kg tömegĂ» Ă©s egymĂĄstĂłl 1 mĂ©ter tĂĄvolsĂĄgra lĂ©vĂ” gömb között (mindegy, hogy az "ĂĄllandĂłk" Ă©rtĂ©ke mennyi mert ez az összefĂŒggĂ©seken nem vĂĄltoztat, csak az eredmĂ©ny lesz arĂĄnyosan eltĂ©rĂ”, vegyĂŒk a "G"-t 1-nek, hogy könnyebb legyen a szĂĄmĂ­tĂĄs):

F = 1*(1*1)/1^2) = 1*(1/1) = 1*1 = 1

Az eredmĂ©ny Ă­gy tehĂĄt 1. SzĂĄmoljuk ki most ugyanezt Ășgy, hogy az egyik gölyĂł tömege 1 kg, a mĂĄsikĂ© pedig 2:

F = 1*(1*2)/1^2) = 1*(2/1) = 1*2 = 2

TehĂĄt ha a kĂ©t tömegbĂ”l valamelyik vĂĄltozik, az erĂ” nagysĂĄga is nĂ” vagy csökken. EbbĂ”l a kĂ©t erĂ”bĂ”l viszont mĂĄr szĂĄmolhatunk gravitĂĄciĂłs gyorsulĂĄst is, elsĂ” esetben ez mindkĂ©t golyĂłra ugyanakkora lesz, mivel megegyezĂ” a tömegĂŒk:

g = F/m = 1/1 = 1

MĂĄsodik esetben az 1 kg tömegĂ» test (g = 2/1 = 2) gyorsulĂĄsa 2 lesz, a 2 kg tömegûé (g = 2/2 = 1) pedig 1. MindkĂ©t esetben elindulnak egymĂĄs felĂ©, csak eltĂ©rĂ” sebessĂ©ggel. IskolĂĄban azt tanĂ­tjĂĄk, hogy minden test gravitĂĄciĂłs gyorsulĂĄsa a Földön 9.81 m/s^2, mivel azonban a vonzerĂ” a Föld Ă©s a test tömege között alakul ki Ă©s a testek tömege eltĂ©rĂ”, ezĂ©rt ez az ĂĄllĂ­tĂĄs nem igaz. Az igaz, hogy a Földhöz kĂ©pest elenyĂ©szĂ” tömegkĂŒlönbsĂ©ge van egy toronyhĂĄznak Ă©s egy ĂŒveggolyĂłnak, de a gravitĂĄciĂłs gyorsulĂĄsban akkor is van egy szinte mĂ©rhetetlen eltĂ©rĂ©s vĂĄkuumban is, Ă©s Ă©n azt azĂ©rt hĂĄromszor alĂĄhĂșznĂĄm.

MĂĄsrĂ©szt nĂ©zzĂŒnk meg az elsĂ” esetet Ă©s az erĂ”t Ășgy, hogy a tĂĄvolsĂĄgot megkĂ©tszerezzĂŒk a gömbök között.

F = 1*(1*1)/2^2) = 1*(1/4) = 1*0.25 = 0.25

Tehåt ha a gömbök nem 1 hanem 2 méter tåvolsågra vannak egymåstól, akkor a kettÔ közötti gravitåciós erÔ a negyedére csökken (1 > 0.25), szåmoljunk most ezzel ismét egy gravitåciós gyorsulåst:

g = F/m = 0.25/1 = 0.25

Az kitĂ»nik, hogy a gravitĂĄciĂłs gyorsulĂĄs Ă­gy szintĂ©n a negyede lesz, az erĂ” Ă©s gyorsulĂĄs tehĂĄt egyenesen arĂĄnyos. A Föld egyenlĂ­tĂ”i sugara 6378, a sarki pedig 6356 km, a könnyebb szĂĄmĂ­tĂĄshoz legyen ez most 6400. A Föld közĂ©ppontjĂĄtĂłl mĂ©rt ezen a tĂĄvolsĂĄgon tehĂĄt a gravitĂĄciĂłs gyorsulĂĄs Ă©rtĂ©ke 9.81, 1 kg kenyeret kĂ©zben tartva itt 1 kg-nak Ă©rzĂŒnk. KĂ©pzeljĂŒnk el egy asztalt 2000 km hosszĂș lĂĄbakkal Ă©s ĂĄllĂ­tsuk a Földre - ne szĂĄmoljuk a Föld forgĂĄsĂĄt mert a tĂĄvolsĂĄg a lĂ©nyeg, vagy ĂĄllĂ­tsuk a forgĂĄstengely dĂ©li sarkĂĄra. Az asztal lapja Ă­gy 8400 km-re kerĂŒl a Föld közĂ©ppontjĂĄtĂłl, ha a 6400 km-t 1-nek vesszĂŒk, akkor ez a tĂĄvolsĂĄg az eredeti 8400/6400 -ad rĂ©sze, tehĂĄt 1.3125. HelyettesĂ­tsĂŒk most ezt be a gravitĂĄciĂłs egyenlet tĂĄvolsĂĄgĂĄnak:

F = 1*(1*1)/1.3125^2) = 1*(1/1.7227) = 1*0.5805 = 0.5805

Mivel a gravitĂĄciĂłs erĂ” Ă©s a gravitĂĄciĂłs gyorsulĂĄs egyenesen arĂĄnyos, Ă­gy a gyorsulĂĄs az asztal lapjĂĄnak magassĂĄgĂĄban az eredeti 9.81-nek a 0.5805-szerese lesz:

g = 9.81*0.5805 = 5.6947

TehĂĄt ebben a magassĂĄgban a "g" mĂĄr nem 9.81, hanem csupĂĄn 5.6947, kevesebb mint az eredeti 60%-a - ha azon az asztalon ĂŒlve megfogod ugyanazt a kilĂłs kenyeret, a sĂșlyĂĄt ott mĂĄr kevesebb, mint 60 dkg-nak fogod Ă©rezni. De a FöldfelszĂ­ntĂ”l mĂ©rt 6000 km-es magassĂĄgban a g=2.61, 15000 km-re a felszĂ­ntĂ”l pedig mĂĄr csak 0.88.

TehĂĄt elĂ”ször is nem "G" hanem "g", mĂĄsodszor az, hogy ez egyenlĂ” 9.831-el vagy 9.81-el egyszerĂ»en nem igaz. Azt lehet mondani, hogy a Földnek ezen a pontjĂĄn ezen a kerĂŒleti sebessĂ©gen ahhoz kĂ©pest ilyen forgĂĄstengelyszöggel ilyen felszĂ­ni magassĂĄg mellett ilyen tĂĄvolsĂĄgra a felszĂ­ntĂ”l a "g" ennyi, de a "g" nem ĂĄllandĂł hanem egy vĂĄltozĂł.

- Mennyi a "g"?
- Hol? Mihez képest? Mennyi legyen?

De akĂĄrmilyen tĂĄvolsĂĄgra a Föld mellĂ© teszĂŒnk mondjuk egy vasgolyĂłt, a tömegvonzĂĄs miatt az el fog indulni a Föld irĂĄnyĂĄba, Ă©s elkezd nĂ”ni a sebessĂ©ge. Viszont minĂ©l közelebb kerĂŒl a Földhöz, a gravitĂĄciĂłs gyorsulĂĄsa (a "g") annĂĄl nagyobb lesz, Ă­gy egy folyamatosan növekvĂ” kezdĂ”sebessĂ©grĂ”l gyorsulĂĄsa lesz a gyorsulĂĄsĂĄnak - ami viszont mĂĄr nagyon Ă©rdekes. TehĂĄt egy megfelelĂ” pĂĄlyĂĄn a Föld felĂ© indĂ­tott golyĂł (ha nem nyĂ­legyenesen a közĂ©ppontja felĂ© szĂĄguld) összegyĂ»jthet magĂĄnak annyi sebessĂ©get, amennyivel viszont mĂĄr egyenesen visszaindulva nagyobb sebessĂ©ggel hagyhatja el a ugyanazt a Föld melletti pontot, ahonnan elindĂ­tottĂĄk. TehĂĄt minden gond nĂ©lkĂŒl ki lehet mĂĄszni mĂ©g egy fekete lyukbĂłl is, ha ĂŒgyesen esel bele.

Ez csak egy aprĂł korrekciĂł volt többek között nagy vonalakban, pedig lenne mĂ©g mit szĂ©pĂ­teni. Én azt lĂĄtom, hogy egy hasonlattal Ă©lve annyi Ă©rtelme van sok ĂŒzent dolognak mintha azt mondanĂĄm, a dallam sĂșlya kĂ©k - ilyet nyilvĂĄn nem mondunk, mert Ă©rtelmetlen. Aki nem tudja mi az a hang, nem tudja mi az a sĂșly Ă©s nem lĂĄtott mĂ©g szĂ­neket, azt nyilvĂĄn lenyĂ»gözi az ilyen informĂĄciĂł. Azt pedig aki nĂ©v nĂ©lkĂŒl nem egy nyitott csoporttĂłl hasonlĂłt ĂĄllĂ­t Ă©s "tudĂĄsfoszlĂĄnyokat" osztogat az valĂłszĂ­nĂ»leg nincs tisztĂĄban azzal amirĂ”l beszĂ©l, akĂĄr bĂĄrmilyen lemezekrĂ”l fordĂ­t, akĂĄr enciklopĂ©diĂĄbĂłl mĂĄsol, akĂĄr a JĂł IstentĂ”l hallotta azokat.
Azzal is tisztĂĄban vagyok, hogy az avatatlan ember (gondolok itt az olvasĂłk többsĂ©gĂ©re) kĂŒlönbsĂ©get tenni az igazsĂĄgtartalom között mĂ©g nem tud, Ă©ppen ezĂ©rt Ă©n nem tartom szerencsĂ©snek puszta tĂ©nyek elĂ©jĂŒk tĂ©telĂ©t az asztalra. Szerintem a kĂ©plet nagyon egyszerĂ»: Értelmes kĂ©rdĂ©sre a felelet egy mindenki szĂĄmĂĄra Ă©rthetĂ” vĂĄlasz akkor is, ha ahhoz le kell menni teljesen az alapokig. Azt gondolom a mĂ©g nem Ă©rtĂ” embereknek nem kĂ©sz tĂ©nyekre van szĂŒksĂ©gĂŒk hanem arra, hogy ok-okozati összefĂŒggĂ©seken keresztĂŒl lĂĄssĂĄk meg a dolgokat, lĂ©pĂ©srĂ”l lĂ©pĂ©sre. Amit nem magadtĂłl ismersz fel, azt nem is Ă©rted igazĂĄn.

Az olvasóknak tanåcsolom, hogy ha egy kérdésre nem irånymutatås a felelet ami alapjån logikusan le tudja vezetni sajåt maga is a vålaszt, ne higgye el akkor sem ha az tÔlem szårmazik.

A "lĂ©zerfegyverekhez" kapcsolĂłdĂłan annyit, hogy filmekben ezek nagyon jĂłl mutatnak Ă©s lĂĄtvĂĄnyosan "fejlett" dolgok, de mind szellemi termĂ©k mind fizikai eszköz - az összes konstrukciĂłs tĂĄrsaikkal egyĂŒtt - igencsak fejletlenek. MĂ­g az ember olyan irĂĄnyba fordĂ­tja a szellemi kapacitĂĄsĂĄt, hogy fegyvereket tervez, a fejlett mechanizmusokat egyszerĂ»en nem tudja Ă©rtelmezni, Ă©s jĂłl is van ez Ă­gy - tehĂĄt ehhez az irĂĄnyhoz a tovĂĄbbi Ă©szrevĂ©teleimmel asszisztĂĄlni senkinek nem fogok. Ha azt hĂ­vod bĂ©kĂ©nek amikor nagyobb botod van mint a mĂĄsiknak, az igencsak hamis bĂ©ke, pedig lĂĄndzsa helyett mankĂłt is kĂ©szĂ­thetnĂ©l.

Ez viszont csak Fizika, az ErĂ”tan, de a VilĂĄgegyetem nem csak ebbĂ”l a terĂŒletbĂ”l ĂĄll. A VilĂĄgegyetem SzĂĄmtan, MĂ©rtan, ErĂ”tan, Élettan, LĂ©lektan, Csillagtan Ă©s MĂ»vĂ©szet, EgyĂŒtt. Ha valaki valamelyik terĂŒlethez nem Ă©rt Ă©s nem gyakorol valamilyen mĂ»vĂ©szetet, egyikhez sem Ă©rt igazĂĄn, mert az ĂĄgak EgyĂŒtt valĂłk.

fapipa, az elektronikus kromoszómåd - http://www.free-e...Tiv_13.GIF - miniatûr verziója egy eszköznek, Ruda Tórem kalapåcsa, vagy ismertebb nevén Thor pörölye - http://vilagbizto...ammer9.jpg - érdekességképp vesd össze a kettÔt.
Nyugodtan lehet a legendĂĄkat szĂł szerint venni.
# | hun hun - 2011 10 23 ¦ 16:15:04
# | mura mura - 2012 01 08 ¦ 21:03:38
Kedves Navarre!

CsodĂĄlattal olvastam eddigi Ă­rĂĄsaid Ă©s Ășgy Ă©rzem magam, mint aki ezer Ă©ve vĂĄr a tudĂĄsra, Te pedig most egyszerre szakĂ­tod a nyakunkba Ă”ket.Smile

A Rend cĂ­mĂ» leĂ­rĂĄssal kapcsolatban szeretnĂ©lek egy tisztĂĄzĂĄsra kĂ©rni, mert Ășgy Ă©rzem egy ellentmondĂĄsba ĂŒtköztem, amin sajnos nem tudok tĂșllĂ©pni.

Szóval, a leírås szerint az energianyerés egy alapvetÔ matematikai feltétele az, hogy a szabålyos aranyspirålon való mozgås sorån a 'vasgolyó' nagyobb utat tesz meg a spirål magassågvonalån a mélysége felé, mint a spirål érintÔszögével azonos meredekségû emelkedÔn tenne meg (lld. åbra):
[img]http://imageshack.us/photo/my-images/845/clipboard4.jpg/[/img]

Erre az igen érdekes és fontos ållítåsra kezdtem el szåmítåsokat végezni ahogy a leírås is buzdít. A legfontosabbnak azt tartottam, hogy valóban a szabålyos aranyspirålra és ne pedig az aranytéglalapos körívekkel való közelítésre legyenek következtetéseim, de erre a leírås is többször felhívja a figyelmet.

Nos, a leĂ­rĂĄs aranytĂ©glalapokkal Ă©s negyedkörĂ­vekkel szemlĂ©lteti a spirĂĄlt, ahol Ă©n azt talĂĄltam, hogy a közelĂ­tĂ” spirĂĄlnak körönkĂ©nt 4db egyezĂ” pontja van a valĂłs logaritmikus spirĂĄllal (az Ă©rintĂ©si pontokban), melyek alapjĂĄn a spirĂĄl szerkesztett közĂ©ppontjĂĄtĂłl mĂ©rt tĂĄvolsĂĄg (legyen ez "r") negyed körĂ­venkĂ©nt Ă©pp FĂ­-szeresĂ©re, azaz 1,618.. -szorosĂĄra tĂĄgul! Ez alapjĂĄn ez teljes egyetĂ©rtĂ©sben van a köztudatban levĂ” aranyspirĂĄllal Ă©s Ă­gy mĂĄr kezelhetem Ă©s szĂĄmolhatom, Ășgy mint egy arany tĂĄgulĂĄsĂș logaritmikus spirĂĄlt:
http://hu.wikiped...pir%C3%A1l

Így a polĂĄrkoordinĂĄtĂĄs egyenletĂ©t a fenti link alapjĂĄn a következĂ”kĂ©pp Ă­rtam fel:
r=e^(b*szög), ahol e: az Euler-szåm, és b=0.3063

Ezt a spirålt kirajzoltatva és szåmolva valóban negyed-körívenkénti Fí-szeres tågulås adódik!

A logaritmikus spirĂĄlok Ă©rintĂ”je Ă©s magassĂĄgvonala ĂĄltal bezĂĄrt szögre vonatkozĂł szĂĄmĂ­tĂĄsaim pedig innen vettem (ez a szög egyenlĂ”re mĂ©g csak a 90 fokos kiegĂ©szĂ­tĂ”szöge az Ă©rintĂ” Ă©s a spirĂĄl ĂĄltal bezĂĄrt szögnek amire szĂŒksĂ©gĂŒnk van):
http://hu.wikiped...pir%C3%A1l
Konkrétan:
PszĂ­=arc cotb,
ahol 'b' a mår elÔbb közölt hatvånykitevÔs szåm, 'Pszí' pedig a spirål magassågvonala és érintÔje åltal bezårt szög értéke radiånban.
Egyébként az itt közölt képletet Descartes-féle koordinåta rendszerbe való transzponålåssal, derivålåssal én magam is leellenÔriztem, nehogy elírås legyen.

SzĂłval, ha az elmĂșlt sok Ă©v idevonatkozĂł matematikĂĄja helyes, akkor az Ă©rintĂ” szöge a fenti kĂ©plet, majd komplementerkĂ©pzĂ©s utĂĄn durvĂĄn 17 fokos lesz (a pontos szöget szĂĄmolni kell).

Az ellentmondåst ott talåltam, hogy az aranytéglalapos közelítésben viszont egy måsik érintÔ szög van megadva, mely geometriai szåmítåssal durvån 13 fokos lesz (Teta).
Konkrétan:
Teta=arc tan(1/FĂ­^3)
[img]http://imageshack.us/photo/my-images/832/clipboard16k.jpg/[/img]
(rajzon a szög ugyan nem låtható, csak az értelmezés miatt tettem be)

Véleményem szerint ez utóbbi szög nem biztos, hogy valós érintÔszöge a valós logaritmikus spirålnak, csak a negyedköríves szerkesztés miatt tûnik annak!?
Én ez a rajz alapjĂĄn Ă©rtelmeztem a kĂŒlönbsĂ©get:
http://hu.wikiped...0829171955

TovĂĄbbmenve az eredeti ĂĄllĂ­tĂĄsra, mikĂ©nt spirĂĄllal Ă©s azonos szögĂ» emelkedĂ”vel kĂŒlönbözĂ” mĂ©rtĂ©kben közeledĂŒnk a spirĂĄl mĂ©lysĂ©ge felĂ©, azt talĂĄltam, hogy 13 fokos szöggel szĂĄmolva valĂłban kb. 20%-al kevesebb utat teszĂŒnk meg a lejtĂ”n, mint spirĂĄlon, ellenben ekkor a fenti szĂĄmĂ­tĂĄsok alapjĂĄn nem lesz 'FĂ­' tĂĄgulĂĄsĂș a logaritmikus spirĂĄl. Ha viszont 17 fokos szöget hasznĂĄlok (mindenhol csak közelĂ­tĂ” szögĂ©rtĂ©keket Ă­rtam az egyszerĂ»sĂ©g kedvĂ©Ă©rt), akkor viszont PONTOSAN UGYANANNYI utat teszĂŒnk meg mind a spirĂĄlon, mind pedig a hozzĂĄ tartozĂł Ă©rintĂ” szögĂ©vel rendelkezĂ” emelkedĂ”n.
Ezt a kĂ©pletet ugyan mĂ©g nem vezettem le, hogy törvĂ©nyszerĂ»en ennek kell kijönnie, de Excel-ben vĂ©gzett szĂĄmĂ­tĂĄsaim mind rendre igazoltĂĄk Ă©s gyanĂșs is, hogy pont egyenlĂ”re jönnek ki.

Ha ez a bizonyos ĂștmegtĂ©teli egyenlĂ”tlensĂ©g "nem igaz", akkor viszont a tovĂĄbbi energiakinyerĂ©si okfejtĂ©sek sem helytĂĄllĂłak.

Nagyjåból ezt az ellentmondåst kellene tisztåzni, hogy melyik nem helyes avagy én hol tévedhettem.
Köszönöm!

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.75 másodperc
64,989,472 egyedi látogató