Sok dolgom akad a kertben mostansĂĄg ĂŠs be kell fejeznem a befejezetlen munkĂĄimat, betonozĂĄst, faaprĂ­tĂĄst, betĂĄrolĂĄst, de Marcinak is vissza kell ĂŠpĂ­teni a jĂĄtszĂłhĂĄzat, amit a nagyobbak mĂĄr szĂŠtjĂĄtszottak. EgyszĂłval – illetve kifejezĂŠssel – a TermĂŠszet hĂ­v. Ennek Ă­gy is van rendje, mert ahogy lĂĄtom, a nagy folyamatokba bele szĂłlni mĂĄr nem kell s nem is ige hagyjĂĄk megĂŠrinteni, kizĂśkkenteni magukat sem azok, akik helyesen, ĂŠs azok sem, akik igen helytelenĂźl jĂĄrnak el. Persze, az, hogy mi volt helyĂŠnvalĂł ĂŠs mi nem, majd csak kĂŠsĂľbb derĂźlhet ki.

A napokban ÁrpĂĄd valĂłszĂ­nĂťsĂ­tett nyugvĂłhelyĂŠn voltunk el csalĂĄdostĂłl egy szervezett megemlĂŠkezĂŠsen. KĂźlĂśn utakon jĂĄrtunk, s mikor a szĂłnoklatok elkezdĂľdtek, szĂĄmunkra akkor ĂŠrt vĂŠget. MĂĄr tudom, miĂŠrt nem szeretek ilyen rendezvĂŠnyekre jĂĄrni, s ha nagyritkĂĄn ott vagyok, akkor miĂŠrt van az, hogy csak pĂĄr szemĂŠly tĂĄrsasĂĄga vonzĂł ĂŠs inkĂĄbb a belsĂľ visszhangot figyelem, mint a kĂźlsĂľ megnyilvĂĄnulĂĄsokat keresnĂŠm. MegfigyelĂŠsem szerint a megjelentek kb. egyharmada zsidĂł volt, de Herceg Feri is jĂłl belehĂşrkĂĄzott a beszĂŠdbe ĂŠs tudatosĂ­totta velĂźnk, hogy mi mennyire szkĂ­tĂĄk vagyunk, ĂŠs Ăľ ezt kĂŠri a parlamenttĂľl, hogy az alkotmĂĄnyba is foglaltassĂŠk bele, hogy nem ezerĂŠves a tĂśrtĂŠnelmĂźnk. Ezt megelĂľzĂľen a Nemzeti Himnusz elsĂľ kĂŠt strĂłfĂĄjĂĄval azĂŠrt nyomatĂŠkosĂ­tottuk, hogy mĂŠgiscsak „Õseinket felhozĂĄd KĂĄrpĂĄt szent bĂŠrcĂŠre, s ĂĄltalad nyert szĂŠp hazĂĄt BendegĂşznak vĂŠre, s merre sĂ­rnak habjai TiszĂĄnak, DunĂĄnak, ÁrpĂĄd hĂľs magzatjai felvirĂĄgozĂĄnak!” Megrogytam, s pĂĄrunk szeme Ăśsszevillant ĂŠs mondtuk, hogy innen el! Nem baj, ha valaki valaminek mestere, de akkor ne legyen kontĂĄrja mĂĄsnak ĂŠs csinĂĄlja azt, amihez ĂŠrt. A butasĂĄg fĂĄj, s ĂźvĂśltenek is tĂľle, de nem baj, csak szĂźksĂŠgszerĂť, hogy a tĂśbbiek Ăşgy tegyenek, mintha ĂŠrtenĂŠk azt, amirĂľl a szĂłnokoknak sincs sok fogalmuk.

A beszédek elõtt váltottam pár szót Horkovich-Kovács Jánossal, aki örömmel újságolta, hogy bejegyzett királyi ügyészünk is van és ki lesznek tûzve a lobogók a határainkra is. Kérdeztem, hogy tud-e Levente királyról. Mondta: igen. Kérdeztem, melyik határra szándékozik kitûzni zászlókat? Úgy láttam, a kérdés szíven ütötte, s megjegyeztem, hogy tán nem ártana többet konzultálni a kérdésekben. Egymástól függetlenül is tekerednek a rétesek, de az út nem vezet sehová, viszont nem akarok már gyõzködni senkit, arról, hogy csak egy út van, amire aki rálép, EGY-é válik, s ha már egy akkor oszthatatlan. Aki gyökkettõ, az nem kettõ, de aki gyökegy, az egy, s mindegy hogy osztod, szorzod önmagával, az annyi marad, amennyi. Stabil kiindulási és építési alap. A kör közepe nem változik, de sugara lehet bármekkora, s a pont a középpont, ahová bármely távolról is igyekszel, ha nem jutsz el, nem ismerheted fel állapotodat. Érdekes, hogy mindennek van középpontja, súlypontja, energetikai forrása. No ettõl mg messze van a nemzet szürke tekervényes tömege, s errõl minduntalan meggyõzõdhet az, aki figyel. De a legtöbben nem figyelnek és tanulni nem hajlandóak, miközben tanítani szándékozva terelnek jobbra vagy balra terelhetõket, mert nem ismerik a középpontot, ami felé tartaniuk kellene. Bár így is odajutnak, csak sok tévút tévelygése után, amire rámennek, s nem beérnek a célba, hanem bevánszorognak, esetleg berugdossa õket a mögöttük feltorlódottak sorfala. Sikerrel rombolták a tudatunkat és a tudatépítésben ölég lassan halad elõre a hátra. Ez már maga is mûvészet.

ApropĂł, ha mĂĄr a mĂťvĂŠszetnĂŠl tartunk. FeltĂťnt valakinek, hogy az ART (amit ÁRT-nak mondunk) mĂťvĂŠszetet jelent, de ez magyarul annyit tesz, mint „ĂĄrt”. VizslassĂĄtok csak meg a mĂťvĂŠszeteket, amelyet ÁRTS-nak neveznek, amely szinte felszĂłlĂ­t arra, hogy „ĂĄrts”! TĂĄn nem egy tĂľrĂľl fakad a HART (szĂ­v) ĂŠs a HARC szavakkal. Ha ARC, az az angolban FACE (FÉSZ), mi magyarul „fĂŠlsz”, a HARC pedig WAR, ami „vĂĄr”, a harcos pedig WARRIOR, ami „vĂĄr Ăľr”, de hogy rĂĄvilĂĄgĂ­tsak arra, mi is indĂ­totta el ezt az asszociĂĄciĂłs lĂĄncot nĂĄlam, tĂŠrjĂźnk vissza a „fĂŠl-sz”-hez. Most nem a FĂŠlszbuk-rĂłl lesz szĂł, bĂĄr megĂŠr egy misĂŠt az elnevezĂŠs, mert az angol BOOK az orosz BOG szĂłval mutat azonossĂĄgot, ami jelentĂŠse Isten. Ez azt jelenti sĂŠmi nyelven, hogy „fĂŠlisten”. Persze lehetne istnefĂŠlĂľ is, de hĂĄt ha zsidĂłkrĂłl van szĂł, akkor tudhatjuk, hogy ez meg nem igaz, bĂĄr ĂśrĂśkkĂśn rettegnek, de sĂĄntĂĄn. Folytassam? No jĂłl van. TehĂĄt, a kĂŠrkedĂľ semik – s itt hangsĂşlyosan az ezt hangsĂşlyosan kiemelĂľ antisĂŠmi „zsidĂłellenessĂŠg” miatt kiemelve nem a magĂĄt arabkĂŠnt identifikĂĄlĂł, hanem a szidĂł-zsidĂł jevrej – jew – kitalĂĄlt nĂŠprĂľl beszĂŠlek.

NĂŠzzĂźk csak a MAG szĂłt, ami a SZEM jelentĂŠssel is bĂ­r. Oroszul a „szemecski” magot, „szogyit” jelent. A „semen” a latin sperma, ĂĄtĂśrĂśkĂ­tĂľ anyag, mĂŠg a semi (sĂŠmi, semmi) a szóÜsszetĂŠtelekben a fĂŠlig valami, vagyis nem teljes, nem nemes, ugyanis a semen magyarul annak pont fordĂ­tottja, vagyis NEMES! A mag ami nemes, ami SZEM-en is lĂĄtszik. EzĂŠrt a SZEM a lĂŠlek tĂźkre. Ha okfejtĂŠsemben nem nyĂşlok nagyon mellĂŠ, akkor is egy Ăşjabb bizonyĂ­tĂŠk adatott arra, hogy a nyelvi ĂśrĂśksĂŠgen keresztĂźl kerĂźljĂźnk kĂśzelebb ahhoz, hogy egy nemtelen, szemtelen kĂśzeg hogyan akar beleĂśltĂśzni a nemes bĂľrĂŠbe, mert ugye „Szemesnek (nemesnek) ĂĄll a vilĂĄg!” Az arab kĂŠrdĂŠs is megvĂĄlaszolĂĄsra kerĂźl, mert valĂłszĂ­nĂťleg alĂĄvetett, tanulni hivatott nĂŠpekrĂľl van szĂł, s ugyanaz a kategĂłria, mint a s(k)lavus-szlĂĄv-Ăľs, vagyis szolga, aki ĂľssĂŠ, nemessĂŠ akar vĂĄlni (szlĂĄv = vĂĄlsz, de ott van Wales is, ami valĂłszĂ­nĂťleg ugyanazzal a jelentĂŠssel bĂ­rt a druida idĂľket mĂĄr megelĂľzĂľen. EgyszerĂť tartalmi ki-be fordĂ­tĂĄsa csere-berĂŠje a jelentĂŠseknek. ArrĂłl mĂĄr Ă­rtam, hogy SUEZ = ZEUS mitolĂłgiai vonatkozĂĄsaiban igencsak EurĂłpa elrablĂĄsĂĄt hajtotta vĂŠgre. A zsidĂł ahogy azt az emlĂ­tett nyelveken emlegetve van, az angolszĂĄszban direkten utal erre: JEW, amit az orosz eredetibĂľl – „jevrej” – rĂśvidĂ­tettek le. A germĂĄn jude, JĂşdeĂĄra vagy JĂşdĂĄsra utal, de ahogy az „angolszĂĄsz missziĂł” arra kĂśvetkeztetni enged, a zsidĂł az angol kirĂĄlyi csalĂĄdot a rotschildi kĂśtĂśttsĂŠg kapcsĂĄn a szabadkĂľmĂťvesek ĂĄltal lĂŠtrehozott USA birodalmĂĄt ĂŠs nyelvĂŠt hasznĂĄlhattĂĄk elsĂľ sorban arra, hogy vilĂĄghatalmi tĂśrekvĂŠsĂźket megvalĂłsĂ­thassĂĄk. MĂĄsik ilyen megoldĂł kulcs a vallĂĄsi porhintĂŠs, amelynek kĂśze sincs a szeretethez, de mĂŠg a hithez sem, csakis a hatalomrĂłl szĂłl, mely a tĂśmegek tudatlansĂĄgba, fĂŠlelemben tartĂĄsa ĂŠs manipulĂĄlĂĄsa ĂŠrdekĂŠben szĂľtt pĂłkhĂĄlĂł.

A zsidĂłknak gyorsĂ­tani kell a betelepĂźlĂŠsi tervĂźket ĂŠs azĂŠrt is hajtottak rĂĄ a jĂłbbikos cigĂĄnybalhĂŠkra, mert sĂźrgeti Ăľket az idĂľ. Nagyon kell nekik a terĂźlet, s mi rajta van. Egyre tĂśbbeket zavar ĂŠs ahogy tudom, mĂĄr annyira nem tekintik lehetetlennek a hĂĄborĂşs intervenciĂłt azok sem, akik ettĂľl mĂŠg a tudatukat elzĂĄrtĂĄk. Az ÉSZ ĂŠs a FÉLSZ-„FÉSZ” – „SZÉF”- biztonsĂĄg mind ugyanarrĂłl az ĂĄgrĂłl hajt. Ki kell derĂźljĂśn mindenki szĂĄmĂĄra, hogy nincs mĂĄs mĂłdja a helyzet kigubancolĂĄsĂĄnak, csak a gordiuszi csomĂłvĂĄgĂĄs. A BOG jelentĂŠse csomĂł, ahogy fordĂ­tottja a GÖB is az. Isten nem oldja meg, de mi igen, s nem azĂŠrt mert Ăľ nem tudja, hanem azĂŠrt mert nekĂźnk KELL! A nemzetkĂśzi helyzet gyĂťrĂťzik felĂŠnk, s ki fĂŠlĂŠnk, nem ĂŠlĂŠnk, az rest, mert nem lĂĄtja a rĂŠst, hovĂĄ a kĂŠz helyezi a kĂŠst, s hol a kart edzi a kard, hidd ĂŠs akard, hogy tudod, ha mĂĄr sorsod unod. Ki az a csacska itt, aki nem lĂĄtja, hogy vĂĄltĂĄs jĂśn, mĂŠghozzĂĄ forrĂł!