Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

Rendszerválság: közeledik az igazság órája.

Rendszerválság: közeledik az igazság órája.
2010. november 8-√°n egy rendk√≠v√ľli fontoss√°g√ļ gazdas√°gi esem√©ny t√∂rt√©nt, amelyre azonban alig vesztegetett sz√≥t a nemzetk√∂zi m√©dia. Pedig ezen a napon cs√Ķdv√©delmet k√©rt (vagyis gyakorlatilag fizet√©sk√©ptelenn√© v√°lt) az AMBAC Financial amerikai hitelbiztos√≠t√≥, egy minden val√≥sz√≠n√Ľs√©g szerint p√©ld√°tlan gazdas√°gi katasztr√≥fa el√Ķjelek√©nt. A c√©g ugyanis az USA m√°sodik legnagyobb ilyen t√≠pus√ļ v√°llalkoz√°sak√©nt a biztos√≠t√°si logik√°ra alapozott hitelk√∂tv√©nyes√≠t√©si folyamat egyik ver√Ķer√©nek sz√°m√≠tott, p√©nz√ľgyi k√∂tv√©nyekk√© alak√≠tva √°t az ad√≥ss√°gokat - mindezt egy glob√°lis pil√≥taj√°t√©k keret√©ben!

Az AMBAC-hoz hasonl√≥ hitelbiztos√≠t√≥k - legal√°bbis elvileg - fizet√©si garanci√°t v√°llalnak az eff√©le k√∂tv√©nyek √©rt√©k√°ll√≥s√°g√°ra. Teh√°t az eg√©sz p√©nzrendszer√ľnk a szem√ľnk l√°tt√°ra rogyadozik, √©s olyan kolossz√°lis √∂sszegek forognak kock√°n, hogy egyetlen √°llam sem lesz k√©pes benyelni ezeket a vesztes√©geket, amelyek√©rt valamelyik szupranacion√°lis int√©zm√©nynek (Valutaalap, Eur√≥pai K√∂zponti Bank) kell majd helyt√°llni. A t√©tek √©rz√©keltet√©s√©re, az AMBAC mintegy 700 milli√°rd doll√°r √©rt√©kben garant√°lta ezeket a hiteleszk√∂z√∂ket (CDS - Credit Default Swap), mik√∂zben a jelenlegi v√°ls√°g kirobbant√≥j√°nak tartott Lehman Brothers-cs√Ķdben „csak” 400 milli√°rd √ļszott el 2008. szeptember 15-√©n.
Tudni kell, hogy az √ļn. sz√°rmaz√©kos term√©kek l√©nyeg√©ben k√∂tv√©nykock√°zati „swap”-ek, elad√°si opci√≥ form√°j√°ban k√∂t√∂tt biztos√≠t√°sok arra az esetre, ha a k√∂tv√©ny kibocs√°t√≥ja nem fizet vagy k√©sedelembe esik, az elad√°si opci√≥t teh√°t az els√Ķ „default”, vagyis a t√∂rleszt√©s elmarad√°sa aktiv√°lja. P√©ld√°ul az amerikai hitelsz√°rmaz√©kok t√∂bb mint 97 sz√°zal√©ka ilyen CDS, √©s az USA-ban a sz√°rmaz√©kos term√©kek √∂sszege megk√∂zel√≠ti a 223.400 milli√°rd doll√°rt, vagyis a glob√°lis GDP 3,7-szeres√©t! Hogy m√©g r√°z√≥sabb legyen a dolog, a CDS-eket a p√©nzpiacon forgatj√°k, √©s a v√°llalati m√©rlegen k√≠v√ľl tartj√°k sz√°mon, vagyis nem jelennek meg a c√©gek k√∂nyvel√©s√©ben. M√©rleg√ľk√∂n k√≠v√ľl helyezve √Ķket, a p√©nz√ľgyi szervezetek mentes√ľlnek e biztos√≠t√°si szerz√Ķd√©seket garant√°l√≥ tartal√©kok k√©pz√©s√©t√Ķl, √©s √©ppen ebb√Ķl ad√≥dik az eg√©sz piramis-sziszt√©ma t√∂r√©kenys√©ge. Ha ugyanis a l√°ncolat egyik szerepl√Ķje „bed√Ķl”, akkor ez a dolog term√©szet√©n√©l fogva l√°ncreakci√≥t ind√≠that el. R√°ad√°sul a CDS-ek t√∂bbs√©g√©t ingatlan jelz√°loghitelhez t√°rs√≠tott√°k, m√°rpedig az USA-ban jelenleg csaknem 13 ezer ingatlanfoglal√°st foganatos√≠tanak naponta, dr√°mai bizony√≠t√©kot szolg√°ltatva az amerikai ingatlanszektor eddig soha nem tapasztalt √∂sszeoml√°s√°ra.
Mindezzel a stressz-tesztek nem sz√°moltak, mert ezek a term√©kek - ahogy m√°r eml√≠tett√ľk - m√©rlegen k√≠v√ľliek √©s minden k√©pzeletet fel√ľlm√ļl√≥ p√©nz√∂sszegeket implik√°lnak. Egy√©bk√©nt a szakemberek maguk is igyekeznek megnehez√≠teni a CDS-ek meg√©rt√©s√©t, noha ezek a p√©nz√ľgyi term√©kekk√© √©s v√©geredm√©nyben p√©nzz√© var√°zsolt ad√≥ss√°gok val√≥j√°ban b√Ľv√©szmutatv√°nyok. Megjelen√©s√ľkkel csattan√≥s v√°laszt kapott a k√∂zgazd√°szok vit√°ja a p√©nz meghat√°roz√°s√°r√≥l: ebben az optik√°ban a p√©nz t√©nylegesen csak egy inform√°ci√≥, √©s a munka/t√Ķke kapcsolatot cs√≥cs√°l√≥ r√©gi elm√©letek m√°ra teljesen √©rv√©ny√ľket vesz√≠tett√©k.
A v√°ls√°g t√©nyleges f√Ķszerepl√Ķi az olyan „t√©vedhetetlen pedag√≥gusok”, mint Alan Greenspan, az amerikai jegybank (Fed) volt eln√∂ke, aki egy √Ķszinte pillanat√°ban kertel√©s n√©lk√ľl bevallotta, hogy „ha valaki b√°rmit is meg√©rtett abb√≥l, amit mondtam, akkor rosszul fejeztem ki magam” (Le Monde, 1998. j√ļlius 9.). A jelenlegi p√©nz√ľgyi v√°ls√°g sz√≠v√©ben teh√°t a sz√°rmaz√©kos term√©kek mint metaszt√°zisok √°llnak, amelyek glob√°lis √∂sszege egy√©bk√©nt folyamatosan cs√∂kken, a 2008 eleji 690 ezer milli√°rd doll√°rr√≥l 2009 v√©g√©re 444 ezer milli√°rd doll√°rra.
Ezzel ellent√©tes tendenciak√©nt azonban - mintegy ism√©t csak a „fej√©t√Ķl b√Ľzlik a hal” axi√≥ma √©rv√©ny√©t er√Ķs√≠tve - az Egyes√ľlt √Āllamok sz√°rmaz√©kos term√©k√°llom√°nya 2008 k√∂zep√©n 182.100 milli√°rd doll√°r volt, 2010 elej√©n 200.000 milli√°rd, jelenleg pedig m√°r 223.400 milli√°rd, vagyis 3,7-szer annyi, mint a F√∂ld teljes GDP-je. Ennek csaknem 95 sz√°zal√©k√°t n√©gy bankmasztodon (JP Morgan Chase, Bank of America, Citibank √©s Goldman Sachs) birtokolja, a JP Morgan egyed√ľl 75.250 milli√°rdot, a glob√°lis GDP 1,2-szeres√©t. Az USA-ban teh√°t f√©l√©vente √°tlagosan 20 ezer milli√°rd doll√°rral n√∂vekszik a sz√°rmaz√©kos (√©s j√≥r√©szt toxikus) term√©kek √°llom√°nya, mindez n√©gy gazdas√°gi szerepl√Ķ kez√©ben koncentr√°l√≥dva szeml√©letesen illusztr√°lja a fin√°ncoligarchia eszeveszett √°mokfut√°s√°t.
Ennek a p√©nz√ľgyi pocs√©kol√°snak egyre s√ļlyosabbak lesznek a k√∂vetkezm√©nyei, √©s a legrosszabb m√©g h√°tra van. Egy√©bk√©nt az ENSZ illet√©kes szerve szerint a glob√°lis GDP 2009-ben 2,2 sz√°zal√©kkal cs√∂kkent, aminek eredm√©nyek√©nt 64 milli√≥val n√Ķtt a szeg√©nys√©gi k√ľsz√∂b alatt veget√°l√≥k sz√°ma. Minden es√©ly megvan r√°, hogy a nyugd√≠jak √©s a t√°rsadalombiztos√≠t√°s is el√Ķbb-ut√≥bb belev√©sz e financi√°lis fekete lyukba. A jelenlegi rendszerv√°ls√°g csup√°n a kapitalizmus velesz√ľletett szerkezeti hib√°j√°t teszi imm√°ron teljesen nyilv√°nval√≥v√°: a t√Ķke kevesek kez√©ben t√∂rt√©n√Ķ koncentr√°ci√≥j√°t (Pareto t√∂rv√©nye).
Ez a rendszer, amelyet a hitelalap√ļ f√©ktelen fogyaszt√°st gener√°l√≥ munka, illetve a spekul√°ci√≥s √©s kamatj√∂vedelmek n√©h√°nyak √°ltali kisaj√°t√≠t√°sa m√Ľk√∂dtet, k√©nytelen √°lland√≥an sz√©les√≠teni a hitelalapot. Amikor azt√°n elkezd olyanoknak is k√∂lcs√∂n√∂zni, akik nem tudj√°k visszafizetni a hitelt, a rendszer √∂sszeomlik. A p√©nz√ľgyi vesztes√©gek elviselhetetlenn√© v√°lnak, √©s a pokolb√©li feneketlen hord√≥t t√∂lt√∂get√Ķ Danaid√°k mint√°j√°ra v√©g√ľl cs√Ķdbe fogj√°k vinni az √°llamokat, mert a F√∂ld √∂sszes p√©nzint√©zete √∂sszekapcsol√≥dik egym√°ssal, √©s ha egyszer beindul a h√≠res domin√≥-effektus, nem lehet majd meg√°ll√≠tani
A helyzetet tarthatatlans√°g√°t legjobban illusztr√°l√≥ √≠r ad√≥ss√°g a Nemzetk√∂zi Valutaalap szerint 2007-t√Ķl 2011-ig 28-r√≥l 93 sz√°zal√©kra n√∂vekszik, Spanyolorsz√°g√© ugyanebben az id√Ķszakban 42-r√Ķl 74 sz√°zal√©kra. Egy√©bk√©nt az √ćrorsz√°g megseg√≠t√©s√©re elk√∂lt√∂tt 90 milli√°rd eur√≥ semmis√©g lesz a Spanyolorsz√°gnak el√Ķir√°nyzott 500 milli√°rdhoz k√©pest. Amint azt a n√©met Die Welt nemr√©g megszell√Ķztette, a j√∂v√Ķbeli Eur√≥pai Valutaalap els√Ķ etapj√°nak sz√°nt Eur√≥pai P√©nz√ľgyi Stabilit√°si Alap 750 milli√°rd eur√≥s apan√°zs√°t minden bizonnyal a dupl√°j√°ra kell majd emelni Spanyolorsz√°g megment√©s√©hez.
Ek√∂zben a rendszer val√≥s√°gos „gennyg√≥c√°nak” sz√°m√≠t√≥ USA-ban maxim√°lis fordulatsz√°mon √ľzemeltetik a bank√≥pr√©st, 110 milli√°rd doll√°rt termelve havonta (!). Ez a horribilis √∂sszeg azonban nem a gazdas√°got t√°pl√°lja, hanem szinte nyomban elt√Ľnik a spekul√°ns fin√°ncoligarchia (a modern Danaid√°k) feneketlen hord√≥j√°ban. A probl√©ma ugyanis glob√°lis, √©s mindenk√©ppen megold√°st ig√©nyel, √©spedig szupranacion√°lis megold√°st a Vil√°gbankon, a Nemzetk√∂zi Valutaalapon (IMF), az Eur√≥pai K√∂zponti Bankon (ECB) kereszt√ľl, amelyek ennek az ad√≥ss√°g/fogyaszt√°s alap√ļ gazdas√°gi rendszernek a v√©gs√Ķ hitelez√Ķi.
El√Ķbb-ut√≥bb helyettes√≠teni kell a doll√°rt egy m√°sik glob√°lis fizet√Ķeszk√∂zzel. Ezt a szerepet az SDR (Special Drawing Rights) hivatott bet√∂lteni, amely jelenleg a doll√°rt, az eur√≥t, a jent √©s a font sterlinget foglalja mag√°ba. A G20-ak teh√°t az √°llamok cs√Ķdje miatt k√©nytelenek √°trajzolni a glob√°lis monet√°ris rendszert, √©s meg kell v√°ltoztatniuk ennek az √ļj „szupervalut√°nak” a m√Ľk√∂d√©s√©t is - mag√°nak a rendszernek a t√ļl√©l√©se √©rdek√©ben. A reform els√Ķ l√©p√©s√©ben m√°s valut√°kat is bevonnak az SDR-be, hogy azut√°n egy strat√©giai nyersanyagokat (k√∂zt√ľk aranyat) tartalmaz√≥ kos√°rhoz r√∂gz√≠ts√©k azt, egyed√ľli megold√°sk√©nt a doll√°r folyamatos es√©s√©vel szemben. √ćgy az SDR konvertibiliss√© v√°lna a nemzeti valut√°kkal, √©s ellen√°llna az infl√°ci√≥nak. Tavaly szeptemberben az IMF h√ļsszoros√°ra emelte az SDR-alap√ļ t√Ķk√©j√©t, 21,4 milli√°rdr√≥l 204 milli√°rdra (kb. 300 milli√°rd doll√°r), ez √©v november 5-√©n pedig megdupl√°zta ezt, bizony√°ra nem utolj√°ra, mert a hitelv√°ls√°g megold√°s√°hoz - a jelenlegi piramis-rendszer logik√°ja szerint - mindig √ļjabb √©s √ļjabb hitelek kellenek.
Az Egyes√ľlt √Āllamok hanyatl√°sa azonban s√ļlyos vesz√©lyeket tartogat, ann√°l is ink√°bb, mert a vil√°g vezet√Ķ gazdas√°ga j√≥ ideje tipikus hadigazdas√°gk√©nt m√Ľk√∂dik. Az ipari termel√©s k√ľlf√∂ldre telep√≠t√©se (delokaliz√°l√°sa) k√∂vetkezt√©ben az iparban foglalkoztatottak ar√°nya az amerikai akt√≠v n√©pess√©gben az 1974-es 32,6 sz√°zal√©kr√≥l mostanra 18 sz√°zal√©kra cs√∂kkent, √©s a 14.600 milli√°rd doll√°ros amerikai GDP-ben az ipar m√°r csak alig 3000 milli√°rd doll√°rral k√©pviselteti mag√°t, amelynek nagy r√©sze - a hanyatl√≥ birodalmak szok√°sos v√©gs√Ķ st√°ci√≥j√°t t√ľkr√∂zve - a hadiipart√≥l f√ľgg.
Barack Obama a j√∂v√Ķ √©vre 768 milli√°rd doll√°ros katonai k√∂lts√©gvet√©st terjesztett el√Ķ, √©s ez a tavalyi 512 milli√°rdhoz k√©pest csaknem √∂tven sz√°zal√©kos n√∂veked√©st jelent! Jelenleg a vil√°gon eladott fegyverzet 30 sz√°zal√©k√°t az USA √°ll√≠tja el√Ķ, mintegy 75 milli√°rd doll√°r √©rt√©kben, amely √∂sszeget hozz√° kell adni a 768 milli√°rdhoz. √ćgy j√≥l l√°that√≥, hogy az amerikai ipari √°ll√°shelyek tekint√©lyes r√©sze k√∂zvetlen√ľl a fegyvergy√°rt√°st√≥l f√ľgg, imm√°ron az amerikai ipari termel√©s 30 sz√°zal√©k√°t biztos√≠tva, egyetlen szektork√©nt, amely nem ismeri a v√°ls√°got, a „vil√°g marad√©k√°t” viszont ann√°l nagyobb k√°osszal fenyegetve.
A koreai esem√©nyeket, az Ir√°nnal √©s Venezuel√°val szembeni kardcs√∂rtet√©st, K√≠na √©s Oroszorsz√°g √≥vatos „k√≥stolgat√°s√°t” val√≥j√°ban az Egyes√ľlt √Āllamok egyre rem√©nytelenebb gazdas√°gi helyzet√©nek a f√ľggv√©ny√©ben kell √©rtelmezni √©s elemezni. Ez a mostani krach azonban t√ļll√©p a gazdas√°g szf√©r√°j√°n, √©s j√≥val t√∂bb ann√°l: val√≥di civiliz√°ci√≥s v√°ls√°g, amely a nyugati vil√°g „demokratikus” m√Ľk√∂d√©s√©t teszi k√©rd√©sess√©. A Nyugat √∂sszeomlik, √©s mint mindig, amikor egy birodalom √∂sszeomlik, nemigen zavartatja mag√°t a protokollt√≥l ag√≥ni√°j√°nak meghosszabb√≠t√°s√°hoz.
Teljesen nyilv√°nval√≥, hogy a NATO a nyugati oligarchi√°k katonai lig√°j√°v√° v√°lt, Izraellel mint el√Ķretolt hely√Ķrs√©ggel, amely azonban nem a „civiliz√°ci√≥” el√Ķretolt b√°sty√°ja - mint azt a szalonk√©pess√©g√ľk elnyer√©se √©rdek√©ben nemr√©g Izraelbe zar√°ndokolt eur√≥pai populista demag√≥gok (Wilders, Strache, Dewinters √©s t√°rsaik) sz√°nalmas √∂nigazol√°sk√©nt √°ll√≠tott√°k -, hanem egy pszeudo-civiliz√°ci√≥√©, vagyis a liber√°lis parlamenti demokr√°ci√°√©, amelynek mintap√©ld√°nya az Egyes√ľlt √Āllamok, t√∂bb√©-kev√©sb√© str√©ber imit√°torai pedig az Eur√≥pai Uni√≥ba t√∂m√∂r√ľlt 27 vazallusa. A Nyugat pedig a hanyatl√°s√°nak m√©rt√©k√©ben v√°lik egyre agressz√≠vabb√° nemcsak a geostrat√©giai helyzet√©t vesz√©lyeztet√Ķ k√ľls√Ķ kih√≠v√°sokkal, hanem a saj√°t n√©pess√©ge k√∂r√©ben jelentkez√Ķ esetleges alternat√≠v t√∂rekv√©sekkel szemben is.
Lengyelorsz√°g p√©ld√°ul nemr√©g megv√°lasztotta az els√Ķ n√©ger k√©pvisel√Ķj√©t, ezzel is illusztr√°lva, hogy jav√°ban folyik a kommunista h√Ľt√Ķszekr√©nyb√Ķl kiker√ľlt kelet-eur√≥pai orsz√°gok „politikailag korrekt” felz√°rk√≥ztat√°sa az ir√°nyad√≥ nyugati trendhez. Tulajdonk√©ppen m√°r nem diktat√ļr√°r√≥l van sz√≥ (sz√°jkos√°r), √©s nem is totalitarizmusr√≥l (agymos√°s), hanem e kett√Ķnek a bev√°ndorl√°ssal val√≥ √∂tv√∂z√©s√©r√Ķl, aminek a tervek szerint az eur√≥pai n√©pek heterog√©n √©s meszticiz√°lt biomassz√°v√° t√∂rt√©n√Ķ genetikai mut√°ci√≥j√°t kellene eredm√©nyeznie. Enn√©l rettenetesebb leig√°z√≥ eszk√∂zt m√©g sohasem tal√°ltak ki. Legdurv√°bb az eg√©szben, hogy a J√≥ nev√©ben alkalmazz√°k, √©s hogy a J√≥ harc√°ban Auschwitz a felt√∂rhetetlen hetedik pecs√©t a hal√°l dialektik√°j√°n, amely Eur√≥pa n√©peit fenyegeti, a t√∂rt√©nelem legalamuszibb, legperverzebb √©s legpuszt√≠t√≥bb felforgat√°s√°nak √°ldozataik√©nt.
Mag√°t√≥l √©rtet√Ķdik, hogy a birodalom sz√≠ve, az USA, vagy ink√°bb az USA sz√≠v√©be be√°gyaz√≥dott lobbik mindent elk√∂vetnek az eur√≥pai √°llamok „libanoniz√°l√°sa” √©rdek√©ben (divide et impera). Ehhez sz√ľks√©g√ľk van egy √°lland√≥an fenyeget√Ķ k√ľls√Ķ ellens√©gre (most az iszl√°m), hogy igazolj√°k a nyomaszt√≥ nukle√°ris „v√©d√Ķerny√Ķt”, amelyet f√∂l√©j√ľk tartanak, √©s ez az ellens√©g-sz√ľks√©glet egy√ļttal igazolja az al√°vetett eur√≥pai t√°rsadalmak sz√°m√°ra az USA √°ltal - k√∂telez√Ķ p√©ldak√©nt - aj√°nlott rendszert is. Azt a rendszert, amely a feh√©r n√©pek katasztrof√°lis demogr√°fiai hanyatl√°s√°nak pillanat√°ban √©ppen a hanyatl√°st okoz√≥ v√≠rusokat v√©delmezi: az „emberi jogokat”, a judeocentrizmust, a bev√°ndorl√°st, a multikulturalizmust, az individualizmust…
Nietzsche megj√≥solta a demokr√°cia v√©g√©t: „Eur√≥pa demokratiz√°l√≥d√°sa egy olyan embert√≠pus l√©trehoz√°s√°t fogja eredm√©nyezni, amelyet a vil√°g legkifinomultabb m√≥dj√°n k√©sz√≠tettek el√Ķ a rabszolgas√°gra, de elszigetelt √©s rendk√≠v√ľli esetekben az er√Ķs ember t√≠pusa csak m√©g er√Ķsebb√©, m√©g sikeresebb√©, m√©g gazdagabb√° fog v√°lni, mint valaha volt, tev√©kenys√©gei, k√©pess√©gei √©s √°larcai csod√°latos v√°ltozatoss√°g√°nak k√∂sz√∂nhet√Ķen” (T√ļl j√≥n √©s rosszon). Eur√≥p√°n m√°r csak ez ut√≥bbi embert√≠pus seg√≠thet. Ha m√©g egy√°ltal√°n lehet rajta seg√≠teni…

Lica

HozzŠszůlŠsok

# | fapipa fapipa - 2010 12 26 ¦ 20:23:42
Köszi Lica ezt az igazán értékes összefoglalót.

Ebb√Ķl is l√°tszik vil√°gosan, hogy k√∂zeledik a cunami.
Most dolgozok azon, hogy milyen m√≥dszerrel tudjuk majd a cunami ut√°ni katasztrof√°lis √°llapotb√≥l a saj√°t √∂sv√©ny√ľnket megtal√°lni ( m√°r ha tul√©lj√ľk ) Tudom, hogy nehezen hihet√Ķ, de van alternativa. !!

√Āld√°ssal
fapipa
# | livia livia - 2010 12 26 ¦ 21:52:50
Kösz az írást Lica! Kösz Fapipa, hogy dolgoztok a helyzet megoldásán!
# | hape hape - 2010 12 26 ¦ 22:31:47
fapipa már épp kérdezni akartam Smile , már meg is válaszoltad a fel nem tett kérdésem
# | Alexandros Alexandros - 2010 12 26 ¦ 22:40:42
√Čn is k√∂sz√∂n√∂m ezt a gazdas√°gi elemz√©st. Bevallom, hogy mint le√≠rtakat √©rtem, de igaz√°n a v√©g√©re m√°r nem l√°ttam √°t.
Egy biztos: egy √©rz√©st √©bresztett bennem. A ma id√Ķszak√°ban er√Ķltetett alkotm√°nyi foltozgat√°sokat-manipul√°ci√≥kat.
Egy rogyadoz√≥ alap√ļ h√°zon a vakol√°s nem seg√≠t. A tot√°lis p√©nz√ľgyi becs√Ķd√∂l√©s ellen olyan tervet ind√≠tani mely nem egy √ļj eg√©szs√©ges alapr√≥l ind√≠tanak, semmi √©rtelme.
Hozz√° teszem, hogy engem bosszantanak is a folyamatok. M√≠g itt ebben a pillanatban √ļgy √©rzem, hogy nyugalmi helyzetben a vil√°g k√∂r√ľl√∂ttem m√≠g √≠rok, val√≥j√°ban bens√Ķmben igen forrong lelkem.
Id√Ķh√ļz√°s, tizenegyes!
S a b√ľntet√Ķ mindig k√∂veti!
Mi lesz a b√ľntet√Ķ?!
# | lica lica - 2010 12 26 ¦ 23:29:09
Alexandros. Egy teljesen igazs√°gos s mer√Ķben m√°s alapok vannak m√°r kidolgozva, nem √≠rom le direktbe mert m√©g a v√©g√©n olstein√©k akarn√°k v√©ghez vinni ezt is. Maradjunk annyiban hogy a sorok k√∂z√∂tt tal√°lod a megold√°s kulcs√°hoz vezet√Ķ utat is.
# | gabi gabi - 2010 12 27 ¦ 00:36:48
Mindig azzal a rohadt kulccsal van baj! Adjatok egy m√°gnest, hogy megtal√°ljam a kulcsot!
# | lica lica - 2010 12 27 ¦ 01:58:23
ASUMHARI: ez a kulcs egy darabja !
# | Tom V Tom V - 2010 12 27 ¦ 04:54:13
Igen √©rdekes √©s t√∂bbs√©g√©ben ezt a ritk√°n t√°rgyalt p√©nz√ľgyi kr√≠zist val√≥s√°g√°ban ecsetel√Ķ √©s √©pp ez√©rt r√©miszt√Ķnek hat√≥ √≠r√°s. Asumhari j√≥l kisz√ļrta a gyenge pontot: Nem szabad a vil√°g n√©peinek megengedni azt, hogy ugyanazok az emberek akik f√©ktelen kapzsis√°guk folyt√°n ebbe a sz√∂rny√Ľ v√°ls√°gba sodort√°k a vil√°got, valamint az a p√©nz√ľgyi rendszer amelyik ezt lehet√Ķv√© tette, legyenek azok akik √©s ahonnan a 'megold√°sokat' majd most kiagyalj√°k √©s a nyakunkba s√≥zz√°k.
# | Pitkin Pitkin - 2010 12 27 ¦ 11:53:48
Magyarok!

√Črts√ľk m√°r meg v√©gre, hogy az√©rt mert a p√©nz√ľgy haldoklik, att√≥l m√©g a gabona n√Ķhet, a sert√©s h√≠zhat,...
Nem a p√©nzt√Ķl, szab√°lyokt√≥l m√Ľk√∂dnek a dolgok! A munk√°t√≥l viszont el√©g jelent√Ķsen √©rt√©kel√Ķdnek a dolgok. A paraszt vessen, az aut√≥szerel√Ķ szerelje a traktort, az orvos gy√≥gy√≠tsa √Ķket, a rend√Ķr √Ķrizze, √≥vja (de nem gondolkodjon helyett√ľk) az √Ķket ell√°t√≥kat! A nem termel√Ķ munk√°sokat nem az √°llam l√°tja el, teh√°t nem az √°llam a megmond√≥. A t√≠zek rendis√©ge nagyon hat√°sos a dolgok m√Ľk√∂dtet√©s√©re!
# | hamu hamu - 2010 12 27 ¦ 12:38:40
Tízek rendisége? Atyám! Csak nem az impotens Magyarok Szövetségére gondolsz? értem én, hogy 10 ujjunk van, de ez a tizes számrendszer nekem természetellenes, bérki, bármit mondjon. A 6-os, 7-es, 12-es, vagy 60-as, ezekre azt mondom, oké. A 10esre semmi természeti indokot nem tudok.
A p√©nzrendszer megreform√°l√°sa, az √ļj √©rt√©km√©r√Ķ p√©nz az velej√°r√≥, nyilv√°n az alapok m√°shol vannak. Mindig √ļgy van, hogy az eredetig, a dolog t√∂rt√©nelm√©t kell meg√©rteni, megismerni ahhoz, hogy tiszt√°bb k√©p√ľnk legyen. √ćgy van ez a p√©nz eset√©n is. Mi√©rt j√∂tt l√©tre eredetileg a p√©nz? mi a szerepe, miben v√°ltozott meg a jelenlegi helyzet, √©s ez hogyan m√≥dos√≠tja az √Ķsi m√≥dszert? Mi az a t√°rsadalom, mi az a civiliz√°ci√≥? Nagyon √∂r√ľl√∂k, hogy a honlapon nagyon sokan √°tl√°tj√°k a dolgokat, √©s az is nagyon tetszik, hogy igaz√°n terjeszteni akarj√°k az √©szt. Ehhez, viszont az alapfogalmak alapos meg√©rt√©se a kulcs. Vagy m√°gnes, a kulcshoz. Az els√Ķ l√©p√©s. A fogalmak, jelens√©gek t√∂rt√©nelme. Teh√°t, megint csak az eredet, a T√ĖRT√ČNELEM. Istenem, hogy ut√°ltam a t√∂rt√©nelem √≥r√°t gyermekkoromban! √Čs most mennyire √©rzem, hogy a legfontosabb t√°rgy.

Lica, √≠r√°sod egy remekm√Ľ, tele nyelvi furfanggal, brav√ļros stilisztikai megold√°sokkal. A fels√Ķ ezer a szakm√°ban, biztosan √©lveszttel olvasta. √Čn √©s a t√∂bbi magyar nyomorult bizony√°ra elveszett benne valahol az els√Ķ harmad√°n√°l. Ez a mi bajunk. Mi nem ismerj√ľk a szakszavakat. De ez egy szimbi√≥zis. Ha a tud√≥s uras√°g nem a parasztok egyszer√Ľs√©g√©vel √≠r, akkor a paraszt nem fogja elolvasni, s igy a tud√°s nem lesz sz√©lesk√∂r√ľs√≠tve. √Ėsszefoglalva, noha √©rzem, hogy hemzseg a gondolatokt√≥l, s nyelvi szipork√°kt√≥l, a l√©nyeg kifolyt az ujjaim k√∂z√∂tt.

HozzŠszůlŠs kŁldťse

HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.
GenerŠlŠsi idű: 2.23 mŠsodperc
66,450,885 egyedi lŠtogatů