Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A zsidóság hozzátette a magáét a haza védelméhez 1848/49-ben

"Újabb agymosó történelemhamisítás a Magyar(?) Talmudista Irodától
Beszéljünk talán a patkánylázadás alatti szerepükről, a Lenin-fiúk és a Szamuely-félék rémtetteiről, a háború után ÁVH-ssá átvedlett fajtársaik embertelenségeiről. A hadiszállításokon zsírosra hízott, a hátországban henyélő kaftánosokról, meg a sorozás alól kibúvó bolsevista lázítókról. Ezekről miért nem esik szó?"

A zsidóság hozzátette a magáét a haza fegyveres védelméhez az 1848/49-es szabadságharcban, valamint fiai ott harcoltak az első világháborúban és annak vége után a Székely hadosztályban is - mondta Hende Csaba a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos konferenciáján pénteken Budapesten.
A honvédelmi miniszter A magyarországi zsidóság az 1848–1849. évi forradalomban és szabadságharcban című rendezvényen feltette a kérdést: "megeshetett volna-e velünk a soá szégyene" és "elhangozhatna-e a mai magyar parlamentben a vérvád gyalázatos szava", ha a haza minden egyes polgára tudná, hogy a zsidó emberek a nemzettel együtt harcoltak, és életüket adták a magyar szabadságért?

A honvédelmi miniszter megjegyezte, hatalmas igazságtalanság, ha egyes állampolgárokat kizárnak "a haza szolgálatából és ezzel együtt a hazából", és ennek fényében még értékesebb, ha mindennek ellenére ezek az emberek védik a hazát. Nekik ugyanis küzdeniük kellett azért, hogy ugyanazokat a szabadságjogokat élvezzék, mint honfitársaik - mutatott rá.

Úgy fogalmazott: újra és újra fel kell mutatni azokat a pontokat, amelyek összekötnek bennünket. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "volt, van és lesz közös életünk (...) összetartozunk (...) és ezt meg kell élni. Meg kell ismerni a történelmet, hogy értsük, honnan jövünk, hol vagyunk és hová megyünk."

Hende Csaba emlékeztetett arra: 1848-1849 a szabadságjogok mindenkire való kiterjesztéséről szólt, a zsidóság előtt pedig új távlatokat nyitott meg. 1848-1849 egyúttal a magyar honvédség születésének ideje, amikor a gyakorlatban is megvalósult az az elv, hogy a haza védelme annak minden polgárára tartozik, mindenki feladata. A magyar történelemnek erre a fejezetére büszke minden magyar, függetlenül társadalmi helyzetétől, politikai meggyőződésétől - tette hozzá.

A honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: "a zsidóság, amióta világ a világ, velünk együtt él". Kitért arra, hogy a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben az első világháborúban elesett áldozatok sírjainak rendbehozatala folyamatban van.

Köves Slomó, az Egységes Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija arról beszélt, hogy a XIX. század első felében az emancipáció, a zsidóság egyenjogúsítása kapcsán három vélemény alakult ki: Eötvös József későbbi kultuszminiszter feltételek nélküli jogmegadásról beszélt, Széchenyi István azt mondta, hogy nem kell megadni a zsidóságnak a polgárjogokat, Kossuth Lajos szerint pedig meg kell ugyan adni, de csak bizonyos fokozatossággal.

A vezető rabbi emlékeztetett arra, hogy a magyar kultúrnemzet nem volt többségben a többi nemzethez képest a XIX. század első felében Magyarországon, ezért is akarta több politikus a 700-800 ezres zsidóságot beolvasztani a magyarok közé, amivel többségbe kerülhetett volna a magyarság a többi nemzethez képest az országon belül.

Elmondta, a Bar Kochba-felkelés leverése után ókori római katonák hoztak magukkal zsidó rabszolgákat Pannóniába, és felvetődött az is a történészek körében, hogy a kabarok, akik a magyarokkal együtt vettek részt a honfoglalásban, gyakorolhatták zsidó vallásukat.

Köves Slomó kiemelte: I. László király I. törvénykönyvében szankcionálta a zsidó és keresztény emberek közötti házasságot, Könyves Kálmán pedig szabályozta a zsidó és nem zsidó emberek közötti üzletelést. A zsidóság jogai ekkor egyebek mellett lakhelyre vonatkozóan és a földbirtoklásban korlátozottak voltak. IV. Béla 1251-es zsidótörvénye szabályozta jogaikat, Nagy Lajos pedig átmenetileg kiűzte őket az országból, amikor nem akartak áttérni a keresztény hitre - mutatott rá.

Közlése szerint a mohácsi csatavesztés után szefárd zsidóság lakott Budán, a város felszabadulásakor, 1686-ban ezren laktak ott közülük. Felhívta a figyelmet, hogy a budai Várban két zsinagóga is van a felszín alatt, ezek régészeti feltárását szorgalmazta. (Tehát utasítást adott rá!)

Mint mondta, a Habsburg-birodalomban a XVII-XVIII. században megkülönböztető jelzést kellett hordaniuk a zsidó embereknek, és csak bizonyos helyeken lakhattak. Ekkor Csehország irányából települtek be Magyarországra, majd 1749-ben Mária Terézia türelmi adót vetett ki rájuk. Ennek elengedésekor Ferenc József iskolaalapot hozott létre, ebből a pénzből rabbiképzőt alapítottak. A zsidóság feltétel nélküli emancipációját 1867-ben ismerték el törvényben - fűzte hozzá.

A konferencián előadást tartott továbbá mások mellett Haraszti György, a Holocaust Közalapítvány kuratóriumának elnöke, Zakar Péter, Csongrád megye közgyűlésének alelnöke, Hermann Róbert hadtörténész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese, Bona Gábor, a Miskolci Egyetem oktatója, köszöntőt mondott Kovács Vilmos, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. A rendezvény része a Katonák, hősök - Hagyomány és megújulás elnevezésű országos programsorozatnak.

(MTI)
Link

Hozzászólások

# | Karahun Karahun - 2012 04 20 ¦ 19:43:12
no barátaim most lehet csaholni.
Erre biza lehet gombot varrni.
# | Bazalt Bazalt - 2012 04 21 ¦ 10:27:59
Annyi jót tettek velünk a zsidók. Szerintem ideje lenne viszonozni. anyad
# | JANI PAPA JANI PAPA - 2012 04 21 ¦ 11:19:50
Mit makognak ezek a tetves zsidók, milyen mennyi jót tettek?
Először is, a Rothschild főtetőzsidó kölcsönt adott a tetves osztákoknak és a Cári oroszországnak, feltételként a Magyar szabadságharcot lekellet verniük.
Meg is tették ha nem másért, hanem a pénzért.
A tanulság levonható!
A zsidó mint katona? Nevetnem kell, mit is ír a talmud? A harcban mindig hátul maradj hogy te menj haza elsőnek.
Sz@r tetves mocsok hazugok vagytok, ROZSIK!
# | Hegel Hegel - 2012 04 21 ¦ 11:50:19
Érdekes a törököt is ök pénzelték a hódóltatáshoz a hasburgokat és orosz cárékat is ők pénzelték a 2vh-t is finanszirozták előlről hátúlról ...aha ott voltak eltaposni kiirtani igen! Mikor kap a magyar nemzet jóvátételt?

A magyarságnak nincs nem magyar emberre olyan szó mint a cigánynak zsidónak gádzsó goj...szóval ki kit különbböztet akkor meg? - kirekesztően?
# | Klotild Klotild - 2012 04 21 ¦ 14:31:38
# | talpi talpi - 2012 04 21 ¦ 17:09:46
JANIPAPA!
Bizony mennyire igaz amit írsz, de ezt nem is lehet tagadni.Ugyanis, minden háború kirobbantói és minnél további finanszírozói. Hagy pusztuljon csak a nép, ők pedig holt ártatlanok. Hende Csaba akkora öngólt rúgott, amilyet csak lesből leht. Na tudjuk ki pénzelte a mondanivalóját.
# | Csillagösvényen Csillagösvényen - 2012 04 22 ¦ 07:52:34
jó vastag a bőr a pofájukon!!!
Sáskahad, nyomukban csak pusztulás és halál ver gyökeret.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.50 másodperc
34,233,357 egyedi látogató